Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1928-10-28 / 41. szám

1928. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 323. Iveknek mélységes alapot ád a/, a tudat, hogy az igazság a mi részünkön van, s ezt az igaz­ságot semmiféle kazuisztikával és csüréscsava- rással nem lehet elsikkasztani. Tanulságos része volt a püspöki jelentésnek a/ egyházkerület gyülekezeteiben a Belmissziói Munkaprogramul aíap^n és annak szellemében folyó egyöntetű belmissziói munkáról szóló be­számolás. íme néhány adat: a lelkészek 131 gyü­lekezetben foglalkoztak a népiskolai ifjúsággal; gvermekistentiszteletek tartattak 123 gyülekezet­ben; vasárnapi iskola 32, ifjúsági egyesület 98 működik; tartatott 1164 vallásos estély; a prez- biterek számára 106 gyülekezetben tartattak elő­adások stb. A püspök behatóan ismertette az 1928 29. évi belmissziói munkaprogramm irány­elveit és tartalmát; megemlítjük a programúiból a reformáció megünneplése és a nagyhét meg­ünneplése körül csoportosuló előadásokat; a Kiskáté és a speyeri protestáció jubileumának megünneplésére irányuló intézkedéseket, s a ü\urátz Ferenc püspök emlékének ébren tartá­sára programmba vett előadásokat. A prezbi- terek az egyházfegyelem kérdésével foglalkoz­nak majd, hogy igy a gyülekezetek közvélemé­nye előkészíttessék az egyházi fegyelmezés élet- beléptetésére. Kiemelendő momentuma volt még a püspöki je­lentésnek a püspök azon bejelentése, hogy az egyetemes nyugdijintézeti szabályrendelet által biztosított ama jogát, amely szerint egyházi köz­érdekből egyes lelkészek nyugd jaztatását szor­galmazhatja, olyan módon kívánja gyakorolni, hogy igénybeveszi egy bizottságnak a közremű­ködését, amelynek tagjai az egyházkerületi fel­ügyelő, az egyházkerület! egyházi főjegyző, az illetékes egyházmegyei elnökség és az egyház­kerületi lelkészi karnak egy képviselője; a köz­gyűlés ezt a bejelentést megnyugvással vette tu­domásul. A sajtó ügyével kapcsolatban szükségesnek tartja a püspök, s vele együtt a közgyűlés, hogy Budapesten egyházvédelmi sajtóiroai szereztes­sék, amelynek feladata lenne figyelemmel ki­sérni azokat a támadásokat és rágalmakat, ame­lyekkel a protestantizmus ellenségei egyházun­kat sajtóban, irodalomban, gyűléseken illetik, s megadná reájuk a feleletet. Meleg hangon búcsúztatta el a püspök a kerülettől Pálmai Lajos tb. esperest, hpunk ki­adóját, nyugalomba vonulása, s az egyházkerü­letnél viselt tisztségeiről való lemondása alkal­mából; amikor a szeretetnek és tiszteletnek hangján emlékezett meg Pálmai Lajos érdemei­ről, az egész közgyűlés szivének adott hangot. Szeretettel köszöntötte az egyházkerület világi főjegyzőjét, a soproni alsó ’egyházmegye fel­ügyelőjét, dr. Ajkay Bélát, aki egyházi szolgá­latának negyven esztendejére tekinthet vissza, s aki mintaképe a szorgalomnak, lelkiismeretes­ségnek, kötelességteljesitésnck és a kitartó csen­des, áldásos munkának. Hálás köszönettel adó­zott a közgyűlés dr. Rásó Lajos kormányfötaná- csos, egyetemes egyházi főügyésznek azért az önzetlen és buzgó fáradozásáért, amellyel a püspöki javadalmi föld ügyének jogi részét si­keresen megoldotta és ezzel az egyházkerületet mélyen lekötelezte. A tanítók szakfelügyeletére vonatkozó ter­vezetet a közgyűlés elvetette. A német tannyelvű iskolák tankönyveiről az egyházkerület gondos­kodik. A Kapi-Papp féle tankönyveidé vonatko­zólag lépéseket tesz a kiadónál, hogy az újabb kiadást kisebb terjedelművé és ezáltal olcsóbbá tegye. A törpe iskolákkal kapcsolatban a köz­gyűlés úgy határozott, hogy a törpe iskolák meg­szűntével lelki gondozás nélkül maradt szórvány- helyeket missziói lelkészekkel gondoztatja. Az agenda-hiánvra való tekintettel elhatározta, hogy kézi Agendát fog kiadni, amelynek megszerkesz­tésére a püspök elnöklete alatt bizottságot kül­dött ki; a bizottság a jövő évi közgyűlésre be­fejezi munkálatait. A vá'asztások során cg) há'kerületi főjegy­zőnek Németh Károly, aljegyzőnek Zongor Béla, törvényszéki bírónak Takács Elek espe­resek választattak meg. A közgyűlési rendes folyó ügyek letárgya- lása után a közgyűlés félkettókor ért véget. A jövő évi közgyűlés Sopronban lesz, utána Kapos­vár következik. „Luther Márton élete“ (Folytatás.) Az egyházi tekintély? Luther »egészen más lelkiállapotban tért vissza Rómából, mint ami­lyennel odament.« (37 lap) Nem lehetett olyan nagyon isteni az a tekintély sem eredetében, sem céljában, amelyben már évszázadok óta hiába érezték, hogy baj van. Knes Miklós kar­dinális, aki két évtizeddel halt meg Luther szü­letése előtt (1462) »annak idején reformprog- rammot adott ki, melyben az egyházi élet el­torzulásának okait a sok hivatásnélküli papban, a javadalomhalmozásban, a simoniában és a lel­készek konkubinátusában jelölte meg. A XV. század végén ezek a hibák megnövekedtek (— igy tehát a démon mégsem egészen Lu­therben lehetett! ) ___ több püspök pénz­b efizetés ellenében engedélyt adott papjainak a konkubinátusra.« (74 lap) »Sokan hivatás nélkül vették fel a papi rendet s dolguk nem lévén (- ? • -), érzéki szórakozásokkal verték el az idejüket... A hatalmas püspökségek egy kéz­ben való halmozása is rossz vért szült«. (75 lap) »Nem olyan egyházfejedelmek ültek Péter tró­nusán, amilyeneket a zavaros idő megkívánt volna.« (78 lap) De még az alacsonyabb püs­pöki »trónusokon sem nagyon ültek apostoli lel- kületüek!«. »Naumburg püspöke, Fülöp, rajnai palatinus és bajor herceg (megh. 1541) állandóan távol volt székhelyétől.« (343 lap) »Wied Her­

Next

/
Thumbnails
Contents