Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1928-10-28 / 41. szám
1928. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 323. Iveknek mélységes alapot ád a/, a tudat, hogy az igazság a mi részünkön van, s ezt az igazságot semmiféle kazuisztikával és csüréscsava- rással nem lehet elsikkasztani. Tanulságos része volt a püspöki jelentésnek a/ egyházkerület gyülekezeteiben a Belmissziói Munkaprogramul aíap^n és annak szellemében folyó egyöntetű belmissziói munkáról szóló beszámolás. íme néhány adat: a lelkészek 131 gyülekezetben foglalkoztak a népiskolai ifjúsággal; gvermekistentiszteletek tartattak 123 gyülekezetben; vasárnapi iskola 32, ifjúsági egyesület 98 működik; tartatott 1164 vallásos estély; a prez- biterek számára 106 gyülekezetben tartattak előadások stb. A püspök behatóan ismertette az 1928 29. évi belmissziói munkaprogramm irányelveit és tartalmát; megemlítjük a programúiból a reformáció megünneplése és a nagyhét megünneplése körül csoportosuló előadásokat; a Kiskáté és a speyeri protestáció jubileumának megünneplésére irányuló intézkedéseket, s a ü\urátz Ferenc püspök emlékének ébren tartására programmba vett előadásokat. A prezbi- terek az egyházfegyelem kérdésével foglalkoznak majd, hogy igy a gyülekezetek közvéleménye előkészíttessék az egyházi fegyelmezés élet- beléptetésére. Kiemelendő momentuma volt még a püspöki jelentésnek a püspök azon bejelentése, hogy az egyetemes nyugdijintézeti szabályrendelet által biztosított ama jogát, amely szerint egyházi közérdekből egyes lelkészek nyugd jaztatását szorgalmazhatja, olyan módon kívánja gyakorolni, hogy igénybeveszi egy bizottságnak a közreműködését, amelynek tagjai az egyházkerületi felügyelő, az egyházkerület! egyházi főjegyző, az illetékes egyházmegyei elnökség és az egyházkerületi lelkészi karnak egy képviselője; a közgyűlés ezt a bejelentést megnyugvással vette tudomásul. A sajtó ügyével kapcsolatban szükségesnek tartja a püspök, s vele együtt a közgyűlés, hogy Budapesten egyházvédelmi sajtóiroai szereztessék, amelynek feladata lenne figyelemmel kisérni azokat a támadásokat és rágalmakat, amelyekkel a protestantizmus ellenségei egyházunkat sajtóban, irodalomban, gyűléseken illetik, s megadná reájuk a feleletet. Meleg hangon búcsúztatta el a püspök a kerülettől Pálmai Lajos tb. esperest, hpunk kiadóját, nyugalomba vonulása, s az egyházkerületnél viselt tisztségeiről való lemondása alkalmából; amikor a szeretetnek és tiszteletnek hangján emlékezett meg Pálmai Lajos érdemeiről, az egész közgyűlés szivének adott hangot. Szeretettel köszöntötte az egyházkerület világi főjegyzőjét, a soproni alsó ’egyházmegye felügyelőjét, dr. Ajkay Bélát, aki egyházi szolgálatának negyven esztendejére tekinthet vissza, s aki mintaképe a szorgalomnak, lelkiismeretességnek, kötelességteljesitésnck és a kitartó csendes, áldásos munkának. Hálás köszönettel adózott a közgyűlés dr. Rásó Lajos kormányfötaná- csos, egyetemes egyházi főügyésznek azért az önzetlen és buzgó fáradozásáért, amellyel a püspöki javadalmi föld ügyének jogi részét sikeresen megoldotta és ezzel az egyházkerületet mélyen lekötelezte. A tanítók szakfelügyeletére vonatkozó tervezetet a közgyűlés elvetette. A német tannyelvű iskolák tankönyveiről az egyházkerület gondoskodik. A Kapi-Papp féle tankönyveidé vonatkozólag lépéseket tesz a kiadónál, hogy az újabb kiadást kisebb terjedelművé és ezáltal olcsóbbá tegye. A törpe iskolákkal kapcsolatban a közgyűlés úgy határozott, hogy a törpe iskolák megszűntével lelki gondozás nélkül maradt szórvány- helyeket missziói lelkészekkel gondoztatja. Az agenda-hiánvra való tekintettel elhatározta, hogy kézi Agendát fog kiadni, amelynek megszerkesztésére a püspök elnöklete alatt bizottságot küldött ki; a bizottság a jövő évi közgyűlésre befejezi munkálatait. A vá'asztások során cg) há'kerületi főjegyzőnek Németh Károly, aljegyzőnek Zongor Béla, törvényszéki bírónak Takács Elek esperesek választattak meg. A közgyűlési rendes folyó ügyek letárgya- lása után a közgyűlés félkettókor ért véget. A jövő évi közgyűlés Sopronban lesz, utána Kaposvár következik. „Luther Márton élete“ (Folytatás.) Az egyházi tekintély? Luther »egészen más lelkiállapotban tért vissza Rómából, mint amilyennel odament.« (37 lap) Nem lehetett olyan nagyon isteni az a tekintély sem eredetében, sem céljában, amelyben már évszázadok óta hiába érezték, hogy baj van. Knes Miklós kardinális, aki két évtizeddel halt meg Luther születése előtt (1462) »annak idején reformprog- rammot adott ki, melyben az egyházi élet eltorzulásának okait a sok hivatásnélküli papban, a javadalomhalmozásban, a simoniában és a lelkészek konkubinátusában jelölte meg. A XV. század végén ezek a hibák megnövekedtek (— igy tehát a démon mégsem egészen Lutherben lehetett! ) ___ több püspök pénzb efizetés ellenében engedélyt adott papjainak a konkubinátusra.« (74 lap) »Sokan hivatás nélkül vették fel a papi rendet s dolguk nem lévén (- ? • -), érzéki szórakozásokkal verték el az idejüket... A hatalmas püspökségek egy kézben való halmozása is rossz vért szült«. (75 lap) »Nem olyan egyházfejedelmek ültek Péter trónusán, amilyeneket a zavaros idő megkívánt volna.« (78 lap) De még az alacsonyabb püspöki »trónusokon sem nagyon ültek apostoli lel- kületüek!«. »Naumburg püspöke, Fülöp, rajnai palatinus és bajor herceg (megh. 1541) állandóan távol volt székhelyétől.« (343 lap) »Wied Her
