Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1928-09-16 / 35. szám

278. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1928. beszédet mondott, utána báró Radvánszky Al­bert legyetemes felügyelő üdvözölte a jubilánst és .(átnyújtotta a kormányzó »teljes elismerését« kifejező rendjelet. Kapi Béla püspök a dunántúli egyházkerület nevében mondott üdvözletét. Raf- fay Sándor püspök levélben fejezte ki a bányai egyházkerület jókívánságait. Gróf Klebelsberg Kuno közakt. miniszter, Balthazar Dezső ref. püspök (és Petri Pál államtitkár sürgönyben gra­tuláltak. Geduly püspök válaszolt végül az üd­vözlésekre. A jubileumi ünnepség után az egy­házkerület áttért a közgyűlésre. — Solymossy Lajos báró halála. Solyimossy Lajos bárót, volt egyetemes egyházi és iskolai felügyelőt augusztus 28-án búcsúztatták a kere- pesi temetőben; a szertartást Vitéz Kende'h Gusztáv dr. végezte. Báró Radvánszky Albert egyet, felügyelő egyházunk nevében koszorút helyezett a koporsóra. A holttestet a Sopron me­gyei Loos-ra szállító íták, ott Kapi Béla püspök mondott gyászbeszédet. — A- Népszövetség kilencedik ülésszaka szeptember 4 én nyílt meg Genfben. A Szt. Pé­ter székesegyházban tartott megnyitó istentisz­teleten inge a londoni Szt. Pál székesegyház diakónusa prédikált Egyházi beszédében han­goztatta, hogy a keresztyén nemzetek közti há­borúskodás botrány. A háború megszüntetését csak abban az esetben tartja lehetségesnek, ha a Népszövetségi el tudja oszlatni a nemzeteknek egymástól való félelmét. — Békési ev. egyházmegye közgyűlése. A békési ev. egyházmegye eiz évi közgyűlését augusztus hó 27—28. napjain Orosházán tar­totta meg. Az első napon bizottsági ülések vol­tak. Különös érdeklődés kisérte az iskolai bi­zottság ülését, melyen Bartos Pál tanügyi előadó sok üdvös javaslatát: fogadták el. Említésire méltó Nikelszky Zoltán ny. tanitóképezdei igazgató mint az orsz. Luther szövetség igazgatójának előadása, melyben meggyőző érvekkel bizonyí­totta (be a hallgatóság előtt, hogy itt a tizenkette­dik óra az egyházias és hazafias életet mentő munkára. Este 6 órakor a templomban gyám­intézeti istentisztelet volt, melyen Szelényi Já­nos szarvasi lelkész mondott hatásos beszédet. Az egyházi vegyeskar szép összhangban alkal­mi éneket adott elő. Másnap reggel 9 órakor istentisztelet vezette be a közgyűlést, melyen Kálmán Rezső egyházmegyei főjegyző mondott imádságot. A gyűlés elején Kovács Andor es­peres meghatott szavakkal jelentette be, hogy az isteni gondviselés julius 7-én elszólitotta kö­zülünk dr. Bikádi Antal egyházmegyei felügye­lőt. A közgyűlés kegyelete jeléül állva hallgatta végiig a bejelentést. Majd Raskó Kálmán világi főjegyző olvasta fel emlékezését az elhunyt fel­ügyelőről. Az egyházmegyei II. felügyelőre el­rendelt szavazatok felbontásából kitűnt, hogy a kebelbeli egyházak, egy kivéte­lével, dr. Mázor Elemér egyházmegyei ügyészre .adták szavazatukat, aki az esküt letéve, meghatódott szavakkal mondott köszönetét a megtiszteltetésért. Ezután Kovács Andor esperes olvasta fel nagy gonddal és kö­rültekintéssel megirt évi jelentését. Szomorúan panaszolta fel a sérelmeknek egész sorozatát, amelyek lépten-nyomon érik egyházunkat, jól­eső érzéssel hallgatta a közgyűlés szeretett es peresének apostoli munkájának eredményét, .hogy szavára egymásután terelőd k össze az el­hagyott nyáj s egymásután épülnek templomaink a nagy pusztaságban. Jelentését nemcsak köszö­nettel tudomásul vette, de kérte a minden kegye­lem Istenét, hogy apostoli munkájában még so­káig segítse. A közgyűlés elrendelte az egyház- megyei felügyelőre a szavazást s a szavazatok beadásának végső időpontjául december elsejét állápitotta meg. Egyházmegyei tanfelügyelőnek egyhangú lelkesedéssel Bartos Pál szarvasi lel­készt választotta meg. aki a tanügy terén eddigi munkájával is sóik érdemeket szerzett, i Elfogadta a közgyűlés a bizottságok javaslatait, jóváhagyta az egyházak zárszámadásait és az egyházmegye 1929. évi költségvetését. Kimondotta a közgyű­lés, hogy nyomatékosan kéri a felsőbb hatósá­gokat, hogy a Szarvason működő tanitónőkép- zőt vegye át az egyetemes egyház a kerület pe­dig állítsa vissza a régi tanítóképzőt s nevezze el a nagy pedagógusról Benka Gyuláról. Jóvá­hagyta a közgyűlés az eléje terjesztett ingatlan eladásokról készült szerződéseket s több egy­háznak kölcsönök felvételét engedélyezte a Pro­testáns Hitelirodától. Több apróbb ügy elinté­zésével a közgyűlés este 6 órakor ért véget. Fő­jegyző. — Sántha Károly meghalt. Sántha Károly, kiváló egyházi iró és költő szeptember 7-én meghalt Budapesten, Az elköltözött 1840. októ­ber 22-én született Kecskeméten; több helyen ielkészkedett, 1876-tól nyugalomhavonulásáig Sárszentlőrincen. Munkatársa volt Arany János folyóiratának, a Koszorúnak is. A Dunántúli 'Énekeskönyvben 100-nál több éneke van. Neve­zetesebb könyvei: Egyházi költemények, Vilá­gosság, Költemények, Szent hangok, Olajfale­velek, Hárfahangök, Háborús idők imádság- könyve, A világháború végén, Őrangyal. Csü­törtökön még meglátogatta Kapi Béla püspök,’ késő este szivbénulás lepte meg és csöndesen lelhunyt. Temetése szeptember 9-én volt Buda­pesten. A búcsúztatót Dr. Raffay Sándor püs­pök mondta, majd utána Fábián Imre sárszent- lőrinci lelkész búcsúztatta egyházközsége nevé­ben. Dr. Kováts Sándor egyetemi tanár a Lut- her-társasáo, Dr. Varsányi Mátyás budai lelkész a budai egyházközség nevében beszélt, Sántha Károlynak Epilógus cimü utolsó költeménye, Kapi Béla püspöknek ajánlva, a Hlarangszó szeptember 9-iki számában jelent meg; a szer­kesztőhöz intézett levelében maga a költő is utolsó verséül szánta.

Next

/
Thumbnails
Contents