Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1928-09-16 / 35. szám
274. EVANGÉLIKUSOK LAPjÁ 192& gatási államsegély méltányosabb megállapítása csak pium desiderium, hogy a püspöki javadalom céljaira adott földbirtok megfelelő jövedelmezőségi arány szemelőtt tartása melletti kiegészítése vagy megfelelő arányos kárpótlás elérése csak csalóka ábránd: az a viszonyok s az azokat formáló erőtényezők s ezek közt legfőkép a pénzügyminisztérium folytonos akadékoskodása ismeretében ezek után senkit se fog meglepni. Csak azt bátorkodom a mélt. és ftdő. egyházkerületi közgyűlés minden egyes tagjának nagybecsű figyelmébe ajánlani: ne méltóztassék ez állapotokért egyházi hatóságaink képviselőit, vezérembereit felelőssé tenni akarni, vagy őket fokozottabb szorgalomra, több utánjárásra, nagyobb erőkifejtésre sarkallani akarni. Méltóztassék elhinni, hogy sokszor állásunk u. n. külső méltóságának, tekintélyének a sérelmével is kilincselünk és kéregetünk, közbelépünk és sürgetünk s emberileg többet már alig tehetnénk. De méltóztassék tudomásul venni, hogy egyre többen jutnak arra a meggyőződésre, hölgy a »trianoni« Magyarországon áham és egyház viszonyában mi, protestánsok, a másodrendű tényezők kategóriájába jutottunk. Tanulságul is, irányjelzésül is, intelmül is legyen elég sokaknak fentidéze:tt szomorú megállapítása s ehhez képest mindenesetre vonjuk le a tanulságot, hogy a trianoni Magyarországon csak úgy vívhatjuk vissza elvesztett positioinkat, csak úgy fognak jogos törekvéseink jogos igényeink valóra válni, ha mindnyájan — s ebbe a szóba belefoglalom református atyánkfiáit is — összefogva, egy emberként törünk a cél felé. Ha az állam és az egyház viszonyának egyes szembetűnő jelenségeit boncolgatom, úgy egyenesen elképzelhetetlennek keli tartanom, hogy a békeidőben a v. és közoktatásügyi minisztérium valaha is ki merte, vagy csak ki akarta volna is kezdeni jogiakadémiánk állam vizsgáztató jogát és 40 főre redukálni az akadémiára felvehetők létszámát. ...Ma? Hiába egyöntetű tiltakozás, törvényre, történelmi előzményekre, nemzetfenntartó, integritási szempontokra való hivatkozás! Ki van mondva az Ítélet: delendam esse censeo... Az embernek a Kollonichok korszaka jut az eszébe! Ha az . államnak az egyházzal szemben való viszonyára gondolok, elképzelhetetlennek kell tartanom, hogy a békeidőben akadt volna minisztérium, amelynek hivatali elődje vállalt volna terhet az államkassza terhére, ő azonban ne igyekezett volna e kötelezettséget leróni. Ha az államnak az egyházzal szemben való viszonyára gondolok, ismét elképzelhetetlennek kell tartanom, hogy jogos, az 1848. XX. t.-c.-en alapuló törvényes igények oly sokáig heverjenek a figyelembe nem vétel porában, mint az a szanálás idejében történt és sok vonatkozásban történik ma is. És — ha az államnak az egyházzal szemben való viszonyára gondolok, merőben elképzelhetetlennek kell tartanom, hogy — mai tényleges vergődéses helyzetünk dacára megtörténhetett volna az, ami ma uton-utfélen hangzik, hogy arról szól a panasz, mintha a katholicizmus és nem mi szenvednénk rövidséget és hátraszoiri- tást. Itt — bocsánat a látszólagos iz'éstele.iség- ért, de egyebet igazán nem tud mondani az ember, mint hogy: risum teneatis! A tiszai egyházkerület közgyűlése Szept. 4. és 5 én tartotta a tiszai egyházkerület évi rendes közgyűlését Nyíregyházán. Első napon a különböző bizottságok tartották meg! tanácskozásaikat. Ekkor ülésezett a Gyámintézet is, mely a gyámintézeti munka további örvendetes gyarapodásáról számolt be. Hat egyházközségnek juttatott 100—100 pengő segélyt, míg a szarvasi árvaház és a Theoil. Otthon kisebb (segélyt nyertek. A kerületi gyámintézet elnökei az egyházmegyei Gyámintézetek egyhangú bizalmából továbbra is Dr. Dómján Etek és ihr. (Radvánszky Kálmán (lettek. A gyámintézeti gyűlésen a távollevő világi elnök tisztét Dr. Vie- tórisz István töltötte be. E napon tartotta értekezletét a kér. papnék szövetsége is Geduly Hen- rikné elnöklete alatt, melyen a résztvevők a gyülekezetekben folyó munkákról tettek jelentést, Marcsek János né pedig előadást tartott a különböző leányegyleti munkákról. A papnék szövetségié testületileg vett részt a nyíregyházi ev. nőegylet alakuló ülésén, ahol szintén Marcsek Jánoisné beszélt az evang. nőegylet hivatásáról; a megalakult nőegylet Geduly Henriknét választotta meg elnökévé. Este vallásos estély volt a templomban, amelyen Elefánty Sándor és Pazar István orgonajátékkal, Pazár Béla gordonka-so- lóval, (Záhony János énekkel, Ligeti Ede egyh. beszéddel, az ev. dalárda Krecsák László karnagy vezetésével karénekkel és Vietórisz László szavalattal működött közre. A tanító egyesület Kemény Péter elnöklete alatt tartotta gyűlését, ahol a különböző jelentések mellett pedagógiai előadások is voltak. Már az első napon is látszott, hogy a kerületi gyűlésnek különleges jelentősége van. Minden egyesület, avagy szövetség kedves kötelességének tartotta, hogy gyűlésén megemlékezzék a kerület püspökének, Geduly Henriknek 40 éves lelkészi működéséről. Az egyházközség ünnepi díszközgyűlés keretében a megelőző vasárnap ünnepelt fényes keretek köizött, s igy a mostani (ünnepléseken fnár hivatalosan nem vette ki résziét; ekkor ünnepelte azonban a püspököt a nyíregyházi polgárság, amely lampionos és fáklyás menetet rendezett, s ennek keretében a városi cserkészzenekar és városi dalegylet szerenádot adott a püspök tiszteletére; az üdvözlő beszédet ez alkalommal Zwick Vilmos főgjimn. tanár tartolta.
