Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)
1928-08-05 / 32. szám
250. sértések elől nem kívánt menekülni. Miért? Azért, mert a kísértésekben egyúttal megpróbáltatásokat is látott, és ha zúgolódás és csüg- gedés nélkül tudta a megpróbáltatást kiállani, hálásan magasztalta Istennek hűségét, aki próbál, de erőt is ád. Az apostol szavait azonban lehet úgy is magyarázni, hogy a korinthusbeliek eddig csak olyan kísértéseken mentek keresztül, amelyek emberektől származnak. S akkor osztályozása azt jelenti, hogy vannak olyan kísértések is, amelyek nem emberektől erednek. Az ember bűnös kívánságát, Istennel való ellenségeskedését nem csak emberek kelthetik fel. A sokszor förtelmes alakot öltő bálványimádás mutatja, hogy a kisértés kiindulhat azoktól a teremtményektől, amelyek az ember színvonalán alul állanak; amelyek bár csupán teremtmények, de mégis akárhányszor felejtetik az emberrel a Teremtőt és annak akaratát. Vannak azonkívül gonosz szellemek is, akik kisértik az embert. Jézusról olvassuk az evangéliombian, hogy a Lélek elvitte a pusztába, hogy ott megkisértes- sék az ördögtől. A gonosz szellemektől kiinduló kisértés sokkal finomabb és veszedelmesebb, mint az, amely akár emberektől, akár a teremtett világból indul ki. Ezeknek a szellemeknek tulajdonítja vallásunk azokat a gonosz sugallatokat, amelyek az embert valóban ördögi cselekedetekre, szavakra, gondolatokra ösztönzik. Szörnyű kegyetlenségek, lealjasulások, amelyekre ;u. n. normális állapotban képteleneknek tartjuk magunkat, s amelyeknek gondolata, ösztöne mintegy mocsárvilágból támad fel a lelkűnkben; mindaz, amit a modern lélektan a tudatküszöb alatti lélekvilágnak nevez, de tulajdonképpen ezzel az elnevezéssel semmit sem mond, arra emlékeztet bennünket, hogy van egy nem emberi, de az emberi sorsot befolyásoló világ, amelyből amint a jóra, úgy a rosszra is nyerünk a magunk erejét véve tekintetbe, ellenállhatatlan indításokat. Az emberi életnek ez a része kifürkészhetetlen és kiszámíthatatlan. Itt kerülünk szembe azokkal a tényezőkké,1 amelyekről Jézus azt mondja, hogy embereknél lehetetlen, de Istennél minden lehetséges. Ezzel a kisértéssel szemben csak az isteni kegyelem segíthet meg bennünket. Ilyen kísértésekből való kimenekülés, avagy ilyen kísértésekben való elbukásból való felemelkedés után tapasztaljuk és tudjuk meg, hogy milyen hosz- szutürő, milyen kegyelmes és milyen hű az Isten, s mennyire nem a cselekedeteink által, ha1928. nem csupán az isteni kegyelembe vetett hit által üdvözölünk és nyerünk bünbocsánatot. Az életnek szédítő örvényei feled állva, vagy örvényeinek sodrával küzködve látjuk, mennyire mesterkélt, mennyire mondva csinált, mennyire a felszínen mzgó azknak a vallása, akik azt tartják, hogy az ember a maga erejéből bírja az igazságot Isten előtt kiérdemelni. Az apostol is, mikor a kísértésekről beszél, végeredményben nem tud mást mondani vigasztalásul és erősítésül, bátorító ul és csillapítóul, mint: hű az Isten! A jenzsálemi kiilmissziói világkonferencia. (Dr. Ihmeis lipcsei misszió-igazgatónak az Allgemeine Evangelisch-Lutherische Kirchenzeitímgban megjelent cikksorozata nyomán.) (Folytatás.) Felette aktuálissá vált a missziói egyházak alkotmányának az utóbbi években történt gyors- menetű kiépítése miatt a régi -és az uj egyházak egymáshoz való viszonyának a megbeszélése. Indiában a német missziók az egyházakat töb- bé-kevésbbé önállósították. Japánban és Kínában ugyanez az irányzat mutatkozik. A koreai prezbiterianizmus területén az egyházvezetés- ben tiz koreaira esik egy misszionárius! Afrikában is rohamosan alakul ki a gyülekezetek és egyházak önkormányzata. Ez a folyamat nem mindenütt megy végbe simán és súrlódás nélkül. A bennszülött keresztyének megkívánják, hogy az egyházkormányzatban döntő szavuk legyen és a pénzügyeket ők intézzék; ellenben kevésbbé hajlandók arra, hogy a felelősség terhét is viseljék. Ilyen körülmények között ért- hetős hogy a hittérítők nem mindenütt hajlandók az autonómiára irányul 5 sürgetéseknek engedni. Máshol viszont a missziói társulatok nem bíznak meg a benszülött keresztyének érettségében és járószalagon akarják vezetni őket. A konferencia kezdettől fogva hajlandó volt arra, hogy számot vessen az uj missziói egyházaknak az autonómia kiépítését célzó kívánalmaival. Persze vannak nagy nehézségek is. A missziói társulatok a munkamezőkön nagy intézményeket létesítettek, amelyeknek fenntartása meghaladja a benszülött egyházak erejét, s ezek az egyházak egyelőre elegendő tanerőt sem tudnak beállítani. Az ázsiai egyházak vezetői azt kívánták, hogy a messzionáriusok helyeztessenek az ottani egyházi szervek fennhatósága alá, ámde kérdés, hogy az az európai vagy amerikai hittérítő teljesen bele tud-e olvadni egy kinai, vagy indiai egyházba. Még nagyobb nehézségeket okoz a keresz- tyénségnek felekezetekre szakadozottsága. Mindegyik missziói társulat egy-egy felekezitet képvisel és a maga felekezete számára alapit gyüÉVANGELIKUSOK LAPJA