Evangélikusok lapja, 1928 (14. évfolyam, 1-50. szám)

1928-08-05 / 32. szám

250. sértések elől nem kívánt menekülni. Miért? Azért, mert a kísértésekben egyúttal megpróbál­tatásokat is látott, és ha zúgolódás és csüg- gedés nélkül tudta a megpróbáltatást kiállani, hálásan magasztalta Istennek hűségét, aki pró­bál, de erőt is ád. Az apostol szavait azonban lehet úgy is magyarázni, hogy a korinthusbeliek eddig csak olyan kísértéseken mentek keresztül, amelyek emberektől származnak. S akkor osztályozása azt jelenti, hogy vannak olyan kísértések is, amelyek nem emberektől erednek. Az ember bűnös kívánságát, Istennel való ellenségeske­dését nem csak emberek kelthetik fel. A sokszor förtelmes alakot öltő bálványimádás mutatja, hogy a kisértés kiindulhat azoktól a teremtmé­nyektől, amelyek az ember színvonalán alul ál­lanak; amelyek bár csupán teremtmények, de mégis akárhányszor felejtetik az emberrel a Teremtőt és annak akaratát. Vannak azonkívül gonosz szellemek is, akik kisértik az embert. Jézusról olvassuk az evangéliombian, hogy a Lélek elvitte a pusztába, hogy ott megkisértes- sék az ördögtől. A gonosz szellemektől kiinduló kisértés sokkal finomabb és veszedelmesebb, mint az, amely akár emberektől, akár a terem­tett világból indul ki. Ezeknek a szellemeknek tulajdonítja vallásunk azokat a gonosz sugalla­tokat, amelyek az embert valóban ördögi cse­lekedetekre, szavakra, gondolatokra ösztönzik. Szörnyű kegyetlenségek, lealjasulások, ame­lyekre ;u. n. normális állapotban képteleneknek tartjuk magunkat, s amelyeknek gondolata, ösz­töne mintegy mocsárvilágból támad fel a lel­kűnkben; mindaz, amit a modern lélektan a tu­datküszöb alatti lélekvilágnak nevez, de tulaj­donképpen ezzel az elnevezéssel semmit sem mond, arra emlékeztet bennünket, hogy van egy nem emberi, de az emberi sorsot befolyásoló világ, amelyből amint a jóra, úgy a rosszra is nyerünk a magunk erejét véve tekintetbe, ellen­állhatatlan indításokat. Az emberi életnek ez a része kifürkészhetetlen és kiszámíthatatlan. Itt kerülünk szembe azokkal a tényezőkké,1 ame­lyekről Jézus azt mondja, hogy embereknél le­hetetlen, de Istennél minden lehetséges. Ezzel a kisértéssel szemben csak az isteni kegyelem segíthet meg bennünket. Ilyen kísér­tésekből való kimenekülés, avagy ilyen kísérté­sekben való elbukásból való felemelkedés után tapasztaljuk és tudjuk meg, hogy milyen hosz- szutürő, milyen kegyelmes és milyen hű az Is­ten, s mennyire nem a cselekedeteink által, ha­1928. nem csupán az isteni kegyelembe vetett hit ál­tal üdvözölünk és nyerünk bünbocsánatot. Az életnek szédítő örvényei feled állva, vagy ör­vényeinek sodrával küzködve látjuk, mennyire mesterkélt, mennyire mondva csinált, mennyire a felszínen mzgó azknak a vallása, akik azt tartják, hogy az ember a maga erejéből bírja az igazságot Isten előtt kiérdemelni. Az apostol is, mikor a kísértésekről beszél, végeredmény­ben nem tud mást mondani vigasztalásul és erősítésül, bátorító ul és csillapítóul, mint: hű az Isten! A jenzsálemi kiilmissziói világkonferencia. (Dr. Ihmeis lipcsei misszió-igazgatónak az Allgemeine Evangelisch-Lutherische Kirchenzeitímgban megjelent cikksorozata nyomán.) (Folytatás.) Felette aktuálissá vált a missziói egyházak alkotmányának az utóbbi években történt gyors- menetű kiépítése miatt a régi -és az uj egyházak egymáshoz való viszonyának a megbeszélése. Indiában a német missziók az egyházakat töb- bé-kevésbbé önállósították. Japánban és Kíná­ban ugyanez az irányzat mutatkozik. A koreai prezbiterianizmus területén az egyházvezetés- ben tiz koreaira esik egy misszionárius! Afriká­ban is rohamosan alakul ki a gyülekezetek és egyházak önkormányzata. Ez a folyamat nem mindenütt megy végbe simán és súrlódás nél­kül. A bennszülött keresztyének megkívánják, hogy az egyházkormányzatban döntő szavuk le­gyen és a pénzügyeket ők intézzék; ellenben kevésbbé hajlandók arra, hogy a felelősség ter­hét is viseljék. Ilyen körülmények között ért- hetős hogy a hittérítők nem mindenütt hajlan­dók az autonómiára irányul 5 sürgetéseknek en­gedni. Máshol viszont a missziói társulatok nem bíznak meg a benszülött keresztyének érett­ségében és járószalagon akarják vezetni őket. A konferencia kezdettől fogva hajlandó volt arra, hogy számot vessen az uj missziói egy­házaknak az autonómia kiépítését célzó kívánal­maival. Persze vannak nagy nehézségek is. A missziói társulatok a munkamezőkön nagy in­tézményeket létesítettek, amelyeknek fenntartása meghaladja a benszülött egyházak erejét, s ezek az egyházak egyelőre elegendő tanerőt sem tud­nak beállítani. Az ázsiai egyházak vezetői azt kívánták, hogy a messzionáriusok helyeztessenek az ottani egyházi szervek fennhatósága alá, ámde kérdés, hogy az az európai vagy amerikai hit­térítő teljesen bele tud-e olvadni egy kinai, vagy indiai egyházba. Még nagyobb nehézségeket okoz a keresz- tyénségnek felekezetekre szakadozottsága. Mind­egyik missziói társulat egy-egy felekezitet kép­visel és a maga felekezete számára alapit gyü­ÉVANGELIKUSOK LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents