Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1927-10-09 / 41. szám
1927. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 331. Az említett cikkben hivatkozás történik az anglikán egyházra is, még pedig a következő szavakkal: »Különben ez a hivatalos anglikán egyház, a High Church, tulajdonképpen nem is nevezhető szorosan véve protestáns egyháznak. Valami közbenső helyet foglal el a Church of England a protestáns egyházak és a katho- likus egyház között/ szemben a Low Church-el. Olyan a miséjük is a hivatalos anglikán egyház- belieknek, hogy ha az ember betéved egy hivatalos Church of England templomba, íiirte- lenében nem is veszi észre, hogy nem (ez a nem szó a szövegből hiányzik) kathoUkus templomban van«. Erre nézve legyen szabad mindenek előtt megjegyeznem, hogy az u. n. »High Church« és a »hivatalos anglikán egyház« (The reformed Church of England as by Law establised) nem azonosak, amennyiben a High Church a hivatalos egyházon belül keletkezett háromféle irányzatnak, vagy pártnak egyikét jelzi. Ez a három irányzat: a High Church party, a Low Church vagy evangelical party és a Broad Church party. Bármily szükséges és tanulságos lehetne, itt, ezen a helyen nem bocsátkozhatom természetesen részletes fejtegetésekbe arról, hogy mennyiben helytálló, mennyiben nem az az állítás, hogy a hivatalos anglikán egyház »valami közbenső helyet foglal el a protestáns egyházak és a katho'ikus egyház között«. Hiszen akkor, bármily röviden is, de reá kellene mutatnom az ang'ikán egyháznak egészen saját- szerű eredetére és történeti fejlődésére. Azt az egyet azonban teljes objektivitással meg kell állapítanom, hogy az anglikán hivatalos egyház lényegileg egészen határozottan protestáns hitvallási alapon áll, annak el'enére, hogy Anglia alkotmányával a legszorosabban összefüggő szervezete bizonyos hierarchikus, tehát a róm. kath. egyház szervezetére emlékeztető vonásokat mutat és istentisztelete, rítusa, mondjuk »miséje« szintén, nem ugyan lényege szerint, mert nem bir az áldozat jellegével, hanem inkább külsőségekben, tehát inkább a laikusra nézve a róm. kath. istentiszteletre emlékeztet (ugyanez áll különben többé-kevésbbé a svéd lutheránus egyházra nézve is és ott szintén az egyház keletkezésében és történeti fejődésében leli magyarázatát.) Hiszen az anglikán egyháznak már első, 13 pontból álló hitvallása (1538.) az ágostai hitvallásnak első 17 hitcikkelyét majdnem szóról-szóra foglalja magában és csak a későbbi Crammer-féle azóta (1553.) kevés változtatáson keresztül ment fogalmazás mutat az urvacsorai és praedestinatióról szóló tan tekintetében, Kálvin és Butzer behatása alatt, bizonyos elhajlást a kálvinizmus felé, úgy, hogy az anglikán hivata'os egyház lényegileg a kálviniz- mus hitvallási alapján áll. És ha már most jeles hazánkfia, Nagy Emil, az anglikán egyháznak véletlenül kezébe került hivata'os Agendájában, vagyis Szertartásos- Könyvében, az 1543-ban keletkezett s azóta kevés változtatáson keresztülment, utoljára az 1602-iki parlament által jóváhagyott s legújabban is bizonyos revízió alá vett u. n. Common prayer boo k-ban, úgy látszik nagy és örvendetes m eg'epetésére, »szóról-szóra tenne találta ugyanazt a Hiszek- egyet, amit a katholikusok imádkoznak» és ebből a körülményből — amint látszik — szintén megerősítve látja azt a nézetét, hogy a »Church of England valami közbenső helyet foglal el a protestáns egyházak és aka- thcükus egyház között« — úgy azzal szemben meg kell állapítanunk, hogy ezen egyáltalán nincsen mit csodá kozni. Átért hiszen a reformáció egyházának két fótypusa, a lutheri és kálvini, mondjuk közös néven a »protestántizmus« a keresztyénségnek, a kelctke/ési sorrend szerint első három fő, egyetemes, oecumenicus, úgy is lehetne mondani, hogy »katholikus« (nem római) hitvallását (Tria symbola Catholica, seu Oecumenica'), nevezetesen: 1. az opostolit, 2. a nicaeait (325.) ill. konstantinápolyit, (381.), az u. n. nicaenakonstantinapo- 1 i t a n u in o t és 3. a tévesen Athanasius egyházi atyának tulajdonított és igv róla, helyesebben kezdő szavai után »Symbolum quicun- que«-nek nevezett hitvallást elfogadta, átvette, ill. megtartotta. (Az utóbbira nézve, melynek első tétele szóról-szóra ez: »Qui cunque vult salvus esse, ante omnia opus est, ut teneat Ca toli cum fidem«. Luther p. o. ezt mondja: »Nem tudom, hogy az apostolok ideje óta az újtestamentom egyházában irtak-é valami fontosabbat és dicsőbbet«) Úgy, hogy tehát a felsorolt hitva lások közül különösen az első, a legrövidebb, legegyszerűbb és enné’fogva legnépszerűbb. nemcsak az angikán egyház Common prayer b.>ok- ában, hanem szerte a? egész világon s igy természetesen nálunk itthon Magyarországon is, minden prof. kátéban, akár a Luther-félében. akár a he d.’b.rgib n, és minden prot. vai’ástani kézikönyvben inegtilálható és azt minden gyermek a val’ástanitás e’ső fokozatain tanulja és tudja. És ugyanezt az apostoli hitvallást, sőt nagy ünnepeken a nicaeno- konstantinapolitánnmot használják és imádkoz- zák a legtöbb külföldi (német, svéd, dán, finn, amerikai stb.) luth. istentiszteleti rend keretében. Nálunk ped g, ahol az istentisztelet a történeti fejlődés folyamán a legegyszerűbb, pu- risztikus formát öltötte, a s/entháromsági hit, mint alapvető tantétel szintén valamely formában, akár mint ünnepélyes kijelentés (Az Atyának, Fiúnak és Szentlélek Istennek nevében), akár mint dicsőítés (dicsőség légyen az Atyának stb.) minden istentiszteletben és istentiszteleti cselekményben kifejezésre jut, nem is szólva arról, hogy énekeskönyveink, a múltban és jelenben egyaránt, a Szentháromságra vonatkozó és azt dicsőítő énekek tekintélyes so-
