Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1927-03-20 / 12. szám

1927.

EVANGÉLIKUSOK LAPJA

91.

rétes hatalmainak erejét és erőszakosságát, csak az Egyesült Egyház tudja megvalósítani.

II. Tárgy. Az Egyház üzenete a Világnak — az Evangéliom.

1. ) Az Egyház üzenete az egész emberiségnek az Evangéliom, amely az Ó-Testámen- tomban megigértetctt, előkészíttetett és kiáb- rázoltatott, az Ujtestámentomban Jézus Krisztus eljövetelével tökéletessé tétetett és az após tolok prédikálása által a világnak hirdettetett.

2. ) Az Evangéliornban maga Jézus Krisztus, Istennek Fia és Embernek Fia áll, aki életével, halálával és feltámadásával megváltotta az emberiséget és világosságra hozta az örök életet.

3. ) Az Evangéliom Jézus Krisztus által és az ö tanitása által közvetíti az embereknek Istennek mint Atyánknak önkijelentését, s nekünk, mint Isten gyermekeinek és az ö családjának kötelességeiről és reményeiről szőlő kijelentést.

4. ) Az Evangéliom Jézus Krisztusban a mi Urunkban az egész emberiségnek biinbocsánatot és örökéletet kínál; »Istennek ereje az üdvösségre«, hogy bennünket megszabadítson a gonosztól és az egész emberi életet, úgy az egyéni, mint a társadalmi életet átalakítsa Isten dicsőségének teljességére.

III. Tárgy. Az Egyház Természete.

1. A Jézus Krisztusban hívőknek társaságát az Uj Testámentom az élő Isten Egyházának, Krisztus Testének, Isten Templomának nevezi.

2. Minden keresztyénnek közös hite, hogy Isten az Egyház építője, Jézus Krisztus a feje, a Szent Lélek éltetője.

3. Általános elfogadtatásra számíthat az Egyház céljának ezen meghatározása is: az Egyháznak isteni rendeltetése az, hogy az az eszköz (agency) legyen, amellyel Krisztus, a Szent Lélek által, kiengeszteli az embereket Istennel hit által, kiterjeszti Istennek fenségét (sovereignty) az emberek akarata fölé, részelteti őket Isten szentségében és egyesíti őket szeretetben és szolgálatban.

4. Számottevő eltérések merülnek azonban fel az Egyház természetet illetőleg, aszerint, amint a keresztyének figyelme a látható Egyházra, vagy a láthatatlan Egyház eszméjére összpontosul és a tényleges tapasztalat Egyházára vagy az eszményi közösségre.

5. Ezek az eltérések egyaránt befolyásolják az Egyházról szóló elméletet és a keresztyén társasagok gyakorlatát. Ha azt kérdezzük, kik az Egyház tagjai, a válaszok aszerint fognak különbözni, amint ezen fogalmak közül az egyik vagy a másik áll előtérben.

6. Vájjon ezek az eltérések összeegyeztet- hetők-e? Vagy, ha nem, lehetséges-e megtalálni a megegyezésnek egy olyan életrevaló (working) bázisát, amely azokat, akiket most ezek az eltérések elválasztanak, képesítené arra, hogy

egy újból egyesitett Egyházban résztvegyenek egv közös életben?

7. A látható Egyház életközössége szükség- szerüleg külső alakban is kifejezésre jut. Megegyezhetnénk-e abban, hogy bármily különbözők legyenek is más dolgokban ennek a kifejezésnek módjai, az alábbiak alapvető és állandó alkotó elemei az Egyház életrendjének.

a) Ezen látható közösségbe a keresztség szentsége ad bejutást;

b) A közösség tagjainak életét Krisztus testének és vérének szentsége táplálja, amelyben folytonosan újból beteljesednek IJrok életével és felajánlják neki közös imádásukat;

c) A közösség tagjáit a Szent Lélek világosítja meg, azálta’, hogy mindegyiknek szivét oktatja, az egész testet építi a Szentirás Igéje és a hirdetett Ige által és egybeköti azt a megismeri igazság öröksége által;

d) Minden tag elnyeri a Léleknek azt az adományát, amely hivatásának megftl 1, az Igé nek és Szentségeknek nyilvános szolgálata azokra van bízva, akik határozottan erre a funkcióra vannak kijelölve.

IV. Tárgy. Az Egyház Közös hitvallása.

1. ) Szükséges e a Keresztyén Egységhez, hogy általános megállapodás jöjjön létre a Keresztyén Hit határozott szavakba foglalását illetőleg?

2. ) Elfogadottnak vehető-e, hogy a keresztyén hitnek történelmi formulazásai között az Apostolinak és Niceaiuak nevezett hitvallások olyan tekintéllyel bírnak, hogy legalább is ezeket a formulázásokat illetőleg kívánatos volna, hogy az egyházak megállapodásra jutni iparkodjanak?

3. ) Az egyesült Egyház egyetértene-e abban, hogy

a) Élfogadja a Krisztus vallását úgy, amint azt a Szentirás tanítja, s ahogyan reánk származott az Apostoli és a Niceai hitvallásban?

b) Ezeknek a hitvallásoknak használati alkalmait a helyi gyülekezetek határozatára bízza?

c) Elismeri ezeknek a hilval ásóknak lényegéhez szilárdan ragaszkodva, hogy a Szent Lélek, aki az Egyházat minden igazságra el- vezérli, képessé teheti az Egyházat arra, hogy a kijelentés igazságait a jövendő idők szükségleteinek megfelelően más formákban fejezze ki.

V. Tárgy. Az Egyház Szolgái.

1. A fennálló szakadások főoka abból a tényből ered, hogy sok különvált egyház nem ismeri el a többi Egyházak szolgáit.

2. A Keresztyén Szolgálat meglevő alakjai különböznek a) azon funkciók tekintetében, amelyekkel a különböző fokozatú szolgálatok fel vannak ruházva és b) azon mód tekintetében, amely szerint a szolgálati megbízatás átruháztatik. Ezeket a különbségeket szemelőtt tartva, lehet-e megtalálni egy egyetemlegesen elismert szolgálathoz vezető utat?