Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1927-03-13 / 11. szám
11. szám. Szert tsz tó ség: LÉBÉN Y (Mossa ■.) Kiadóhivatal: GYŐR, ev. honvent-épület. Riadja:! LOTHER-SZOYUSÉG. Postatakarékpénztári csokkszénla: 1290. Alapította: DR. RIFFIY SáiDOR püspök. Megjelenik hetenként egyszer, vasárnap. .................. Előfizetési ár: Egész érre 6 P. 40 fill., léiéire 3 P. S i.rk.wuurt I.I.M. 20 till., negyedéire t P. 60 fill., Egy szám 16 Ilii NÉMETH KÁROLY «»per««. Hirdetési árak megegyezés szerint. Isten akarata. „Ez az Isten akaratja, a ti szentté lételetek.“ I Thess, 4. XX. 3. Csak önmagunkat ámítjuk, ha abban a hitben ringatózunk, hogy mivel a keresztyénséget korunkban nem üldözik, nincsen szükség arra, hogy Krisztus egyháza e földön harcoló egyház legyen. A tény az, hogy a keresztyén hitnek, mint üdvözítő erőnek és életelvnek korunkban talán a történelem legnehezebb harcait kell megvívnia. Úgy a nagyvilágban, mint az egyes lelkekben. Látjuk, hogy míg az óskeresztyén- ség az evangéliom hirdetése által rohamosan hódított és terjedt a világban, addig ma a kül- misszió és belmisszió megszervezettsége, kiképzett munkásai és nagy anyagi felkészültsége mellett is milyen óriási akadályokkal keil megküzdeni és milyen nehezen halad előre a térítés munkája. Ma nem testtel és vérrel csatázunk, hanem szellemi hatalmakkal kell tusáznunk. A lelkek berendezettsége és belvilága olyan, hogy az Ige magva mostoha talajra hull. Azok az erők, amelyekben a világ bizik és amelyekre támaszkodik, amelyek az emberi életet látszólag gazdagabbá és jelentőségteljcsebbé tették, mintha ellene dolgoznának és ellene mondanának az evangéliomnak. A felületes szemlélet, a sekély gondolkodás — pedig kicsoda vesz magának időt és fáradságot arra, hogy a dolgok és események mélyére tekintsen, és komolyan elmélkedjék —, arra a megállapításra juthat, hogy a keresztyénség életeszményei, Jézusnak és apostolainak tanításai a mai, erőtől, ambíciótól, világhódító munkától és emberi önérzettől átitatott időkben nem válnak be; melegházi palánták azok, amelyek az életnek erős, kemény levegőjét nem bírják ki. A hatalmasok trónjai és itt nem csupán az állam- hatalomra gondolok, mert más és talán erősebb hatalmasságok is vannak, nem hódolnak Krisztusnak. A világ országai nem nevezhetők Krisztus országainak. Es ez jellemzi azt a másik harcteret, amelyen keresztyénségnek viaskodnia kell. Az ipari, gazdasági, kereskedelmi, művészeti és tudományos élet nem üti fel fejét, amikor arról hall, hogy Jézus mellette megy el az utón. Az emberi életnek és életmunkának minden területén nagy feladatok elé van állítva a keresztyénség. Az emberi lélek nagy vívmányai, felfedezések, találmányok, uj természeti erők, amelyeket szolgálatunkba állítottunk, a világháborúnak korszakalkotó eseménye a földi létet úgyszólván egy nemzedéknek életében külsőleg annyira átalakították és olyan uj fejlődési vonalakat jelöltek ki, amelyek egyelőre a keresztyén vallásos igazságokat, az üdvösségre tartozó dolgokat. a lélek örök értékeit háttérbe szorították és a kifelé való tevékenységre, a világban való érvényesülésre csábítják az embert és az élet értékét a külső sikerekkel akarják lemérni. Azonkívül a tudomány és bölcselet is elodázhatatlan kérdések elé állítják a keresztyénséget, a tudományos theológia nagy harcokat vív meg az elvekben is. Úgy a hitre, mint az erkölcsre vonatkozó dolgokban. És habár a keresztyén erkölcstant illetőleg hallunk is elismerő szavakat, s nevezetesen az evangéliomok erkölcsi tanításának fenségét, szépségéi, igazságát hajlandók is korunkban elismerni, a keresztyénség hittartalmának elmellózése ennek az elismerésnek értékét a mi szemünkben, akik az az erkölcsöt a hit nélkül gyökértelen fának tartjuk, nagyon lefokozza. Másfelől azonban örömmel kell tapasztalnunk azt is, hogy éppen ezek a nehézségek, akadályok és ellenségek a keresztyénséget mind általánosabban és mind nagyobb mértékben ösztönzik arra, hogy hitében, tanában és életében önmagára eszméljen és győzelmének zálogait és eszközeit a saját lényegében találja meg. A racionalizmus a theológiában már régen cső-
