Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1927-02-06 / 6. szám
1927 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 35. fl Theol. Otthon tervpályázata. Megírjuk, mert lehetnek lapunk olvasói között olyanok, akik eddig még nem tudták, hogy megjelent már a Theo!. Otthon tervpá yázata. Még pedig nem is most, hanem már december második felében; a pályatervek b adási határideje pedig február 15-ike. A közelebbiek iránt érdeklődni lehet az egyetemes egyház központi irodájában (Szentkirályi-u. 51.). Ezt az örvendeies hirt, meg vagyunk győződve, örömmel veszi lapunk minden olvasója, mert ez azt teszi, hogy a Theol. Otthon építkezése már nem csupán szóbeszéd vagy képzelődő ábrándozás tárgya; hiszen ha a jo Isten is úgy akarja, a legjobb, azaz pályadíjnyertes terv kivételére majd megindul már ezután az épitőmunka is. Hisszük, hogy nincs is messze az idő ahhoz, amikor már a Theol. Otthon alapkövének a letételéről adunk hirt lapunk olvasóinak! Amikor azonban mindezt itt nagy örömmel megirjuk, hozzá füzünk ehez egy kérést is. Annak ideién Theo!. Otthonunk nevében gyűjtési felhívást küldöttünk szét összes gyülekezeteinkbe, nem különben az összes esperességek és egyházkerületek elnökségeinek is. Hála és köszönet mindazoknak, úgy az egyházi hatóságoknak, mint az egyeseknek, akik Theol. Otthonunk ügyét felkarolták s részben megígérték, hogy mivel járulnak hozzá az építkezéshez, részben adományaikat már el is kü dötték az Otthon számára. Vannak azonban még olyanok, gyülekezetek is, egyének is, ahonnan bizony mi vártunk segítséget, de mind eddig még nem kap tunk. Tudjuk, hogy sok mindenféle lehet az oka, hogy ezek még eddig miért non fejezték ki szándékukat: mit is akarnak Otthonunk építésére adni. De éppen azért, mert viszont az idő bennünket sürget, az építés megkezdésének ideje közeleg, nekünk tudnunk kel, ho^y mily összeg ál! az építkezés cé jaira rende kezesünkre. Ne ve^ye tehát tőlünk senki se rossz néven, ha ismetelten kérjük itt is: gondoljanak a Theol. Otthon építkezésére, s ha még oly kicsi ösz- szeget is, de küldjenek segítséget az építkezés céljaira. Kérjük erre híveinket, de kérjük az egyházközségeket s azok elnökségeit különösképpen is. Közeleg az egyházi költségvetést tárgyaló közgyűlések ideje, — szeretnénk remélni, hogy nem lesz egyet’en egy egyházközség se, mely költségvetése elkészítése alkalmával Otthonunkról meg ne emlékeznék. S hogy ezt megtehessék, már itt is jelezzük, hogy külön is felkeressük még egyházközségeinket kérésünkkel, melynek szives meghallgatását és teljesítését már ezúttal is kérjük. A Theol. Otthon tervpályázata úgy szól, hogy a tervezett épület 35—40 theológusnak nyújtson otthont. De számol már a tervpályázat is a kibővítés lehetőségével, már csak azért is, mert most 76 theológusunk van. Nem lenne-e egyszerűbb, ha egyszerre néhány szobával nagyobbra lehetne az Otthont építeni, úgy hogy 10 -15 theológussal több bennlakó találna elhelyezést benne?! A hívek adakozásán múlik e kérdésnek a megoldása. Kérjük azért ismételten is az idevonatkozó adományokat. Dr. Deák János. Jegyzetek. Dr. Sebestyén Jenő különös alk lmat használ fel arra, hogy fogainak épségét megkockáztassa, a lutheránus theológia szikláén. Az általa szerkesztett Ká vinista Szemle f. évi 3-ik számában Luthe án zmus és legi im zmus« ci.n- mel egy cikket irt rólunk annak ötletébő, hogy D. Podmaniczky Pál báró a király kérdés ró! szült Karácsonykor a Nemze i Újság olvasóihoz és pedig legitimista alapon. Podmaniczky cikkét sajnos nem olvastam, Sebestyén idézi belőle egyebek közt ezt: >»Aki föllá/ad Isten fölkentje, a Krisztus ellen, az vagy nyíltan, vagy titkon, \agy tudva, vagy öntudatkanul forraddmár lesz s Tesz szibidkirá yvá asztó, köztársasági vagy akár kornmun st3. Aki fe e! hat Isten karácsonykor e világra leszál ott főiken tjének, Krisztusnak, az tudja, hogy ki a magyarnak isteni és emberi jog szerint való királya.« Dr. Sebestyén Jenő kijelenti, hogy báró Podmaniczky Pállal most ev: teknt.tben nem vi atko/ hátik. Utd régebbi cikk or^z tára, amelyet sajnos szintén nem ismerek. Röviden szól a legitimizmusról, amelyre majd én is visszatérek, azután meglepő fordul atai igy folytatja: *Báró Podmaniczky álláspontja kü önben nem lehet meglepetés a számunkra; hiszen tudjuk, hogy a lutheránus theológia e kérdésekben mindig zavarosan látott s öná ló álláspont hiányában nem egy ponton bizony a középkori róm. katholicizmus álláspontjára csúszott vissza.« Végül a cikk utolsó paragrafusában igy ir: »Mily tisztán lát mindezekben a k-TdJsekben a kálvinizmus és mennyire felette áh az ösz- szes többi keresztyén theológák idevonatkozó magya rá/a tai nak.« Én pers;e Sebestyén Jenőnek sem theoló- giai, sem politikai nézeteit befolyásolni, gáncsolni, avagv azokban a kálvinizmus kikristályosodását látni nem akarom. El enben nem hallgathatom el csodálkozásomat azon a szökellésen, atneliye a Podmanic/ky-fé e karácsonyi cikk trambulinjáról a lutheránus theológának támad neki. Tudtommal eddig a báróról, akit én őszintén nagyrabecsülök, senkisem állította, hogy ő a lutheránus theológiának exponense; bizonyos az, hogy a Bethánia révén sokkal szorosabb összeköttetése volt és van a reformátusokkal, mint sok más lutheránus theológusnak. Úgy látszik tehát, hogy dr. Sebestyén Jenőt cikke megírásában, miként annak címe is mulatja, főként az vezette, hogy kipellengérezze a lutheránus theológiának >;e kérdésekben* zavaros látását és önálló álláspont nélkül szükölködését.
