Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1927-10-30 / 44. szám
mw7 Kelenföldi evang. lelkészi hivatal .... M I., ^illányi-ut 1 D »któber 30. Budapest. 1 44. szánL Szerkesztőség : L í B ÉIY (Moson ■.) Kiadóhivatal: GYÚR. ev. konvent-epület. Kiadja: fl LUTHER -SZŐ VÉTSÉG Postatakarékpénztári csekkszámla: 1290. ■lapította: DR. RAFFIY SlIDOR püspök. SurkmMtirt Iclcló* NÉMETH KÁROLY •■peres. Megjelenik hetenként egyszer, vasárnap. Elölizetési Ér: Egész Évre 6 P. 40 tilt., félévre 3 P. 20 ML, negyedévre 1 P. 60 ML, így szám 16 Ilii Hirdetési árak megegyezés szerint. Reformáció. „Az ige kőszálként megáll.“ Luther. A reformáció művére akár ellenség, akár jóbarát ha gondol, Luther Mártonnak alakja és életmunkája jelenik meg lelki szemei előtt. Olyan gazdag volt a nagy reformátor élete eredményekben, hogy nem csodálhatjuk, ha a szerint, amint az anyaszentegyház jelentőségének súlypontját vagy egyik, vagy a másik területre helyezzük, Luther érdemét is majd az egyik, majd a másik irányban találjuk meg. Korunkban, a mely főleg a demokrácia és a szabadság után vágyódik, sok protestáns ember Lutherban mindenekelőtt azt a férfiút tiszteli, aki rettenhetet- len bátorsággal törte össze az európai emberiséget fojtogató béklyókat, s úgy az egyházban, mint általában a társadalmi életben diadalmas vezérévé lett a demokráciáért folytatott harcnak. ^ Luther azonban, bár müve kihatással van a politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életre, elsősorban hitjavitó volt. A legnagyobb szolgálatot az emberiség lelki életének tette. Történelmi érdeme, hogy amikor a nyugateurópai civilizáció a római pápák által is pártfogolt reneszánszban a keresztyénségtöl s a keresztyén kultúrától eltávolódóban volt, azt elválaszthatatlan kapcsolatba hozta a keresztyén hit alapjával, forrásával, zsinórmértékével, a Bibliával. Neki köszönhető, hogy a keresz- tyénség épen került ki a második nagy kríziséből, hogy megtartotta Krisztus hívének az újkori embert, amint egykor Pál apostol elvezérelte Krisztushoz az antik, klasszikus világ görög műveltségű emberét. Az, ami korunk lelkiségében legjobb és legértékesebb, a reformáció nélkül, tehát Luther nélkül elképzelhetetlen. Természetes, hogy a reformációnak ellenségei Luthert ezen a ponton is támadják, s azt állítják, hogy a vallásosságot, hitet, lelkiséget teljesen az egyénre építi fel, a szubjektivizmusnak s individualizmusnak ajtót-kaput nyit, és ez által rombolja az egyházat, rontja a tekintélyt. Ebből a félreértésből, vagy legtöbb esetben rosszakaratú félremagyarázásból táplálkozik az a vád, hogy a forradalmak a reformáció méhében fogantattak, s amely vád könnyen gyökeret ver azokban, akik nem tanulnak és nem gondolkodnak, akiknek tehát nem tűnik tel, hogy a tizennyolcadik századbeli francia forradalom és a huszadik századbeli orosz forradalom olyan országokban lángolt fel, amelyekben a legkevesebb nyoma van a reformációnak, ellenben a protestáns országok forradalmak nélkül haladtak a civilizáció élén. Luther nem tartozik azok közé, akik a vallásos életet merőben csak az egyéni belső tapasztalatra és misztikus élményekre alapítják. Luther megoldotta a vallás két elemének, az objektiv és szubjektív tényezőnek egymáshoz való kapcsolatára vonatkozó kérdést, amikor reámutatott a Krisztust hirdető Igére, egyfelől, s az Igében a Krisztust megragadó hitre másfelől. Ha ez a megoldás, csak theológia lett volna, akkor, mint annyi, a római kalholikus dogmával ellenkező tanítás, ez is elsikkad a porlepte könyvek és kéziratok tönegében. Luth- her tanításában a zonban egyházakotó eleven eró lüktetett, mert nem észbeli okoskodás révén jutott el az Igéről és a hitről szóló tanhoz, hanem életharc utján. Luther életet és üdvösséget akart. Szilárd talajt keresett a lába alá. Életigazságra kívánt eljutni. Ezt találta meg a Bibliában. Neki köszönhető, hogy a római egyház is mindinkább ráeszmél arra, hogy aSzent- irás nélkül elvész a nép. Szerzetes korában, a kolostor falai között nem találta meg azt, ami után lelke éhezett és szomjuhozott. S amikor a Bibliában reátalált az élet kenyerére és vizére, akkor lett számára Krisztus ut, igazság és élet. Krisztus ujjáteremtő ereje átment az evangélikus theológiába, az
