Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1927-09-18 / 38. szám

308. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1927. Jegyzetek. A kalocsai rórn. katholikus nagygyűlésen az orsz. kath. szövetség elnöke, gróf Zichy Já­nos azt fejtegette, hogyha az államok és tár­sadalmak a mai keretekben fenn akarják ma­gukat tartani, akkor szövetkezniök keli a ka­tholikus egyházzal, amelyet saját érdekükben támogatniuk kell. A nemes gróf nem ad fel- vüágositást arról, hogy melyek azok a mai ke­retek. Bizonyára nem a* tegnapiak, és igy előre­láthatólag nem is a holnapiak. Az államok és társadalmak ugyanis hajlamosak a keretek vál­toztatására. Az állandó elem minden változások között a romai egyház uralom vágya. Ez meg volt tegnap, megvan ma, és meglesz holnap is. De nem szabad abba az opt.kai csalódásba esni, hogy a folyó nem folyik, mert egy sziklán min­dig keresztül ke’l vágódnia. Czettler Jenő a li­berális szüciálizmusról azt tanította, hogy ez az idétlen szülemény azt hirdeti, hogy a munkást is úgy kell elhasználni, mint valami gépet. Ez a szociáÜzmuis úgy látszik a közgazdaságé egye­tem felfedezése a kiskorúak riogatására. Wo'ff Károly nem rejt: a plastron ok mélyébe, hanem kiáll vele a fórumra. Végül Bangha páter szem előtt tartva a jezsuita rend rendeltetését, leki­csinyíti Debrecent. A kiváló magyar jezsuita még Vass Józsefen is túl megy. A kalocsai nagyprépost t. i. csak ezeresztendősnek val­lotta be magát. A jezsuita pedig azt mondja, hogy a kathoilikusok döntötték romba a törpé i sziklát. 'Ha Debrecentől vártuk volna a kul­túrát, akkor talán ma is pogányok lennénk, ér­telmi és erkölcsi kultúra nélkül. A világnak egyetlen egy kulturális jótevője van és az a katholikus egyház«. Bangha úgy látszik sokkal fiatalabbaknak gondol bennünket, mint amilye­nek vagyunk. Vagy talán azt akarja velünk el­hitetni, hogy nem mese ez gyermek? Mesél­jen még egyet! * A Miskolci Jogászé let szeptember havi szá­mában értékes cikkek jelentek meg a kultusz- miniszteri rendeletek tüzében álló jogakadémiá­ról dr. Szontagh Vilmos »A protestáns egyhá­zak iskolafenntartási autonomjogát ért sérelem« címen az alkotmányosság és jogbiztonság szem­pontjából fog’alkoz k a rendeletekkel. A tanul­mány veleje az, hogy a felügyeleti jog; nem gyakorolható úgy, hogy a felügyelet tárgya megsemmisüljön. ín fraudem legis jár el a ren­delet, ha úgy véli, hogy a létszám és vizsga­rend megá lapitásánál és újabb szabályozásánál az iskolafenntartási jog tényleg lehető gyakor­lására nem kell figyelemmel lennie. Dr. Hacker Ervin »Az egyházak szerepe a főiskolai oktatás­ban« cím alatt foglalkozik a kultuszminiszternek azon kijelentésével, amely szerint »a felekezeti jogi oktatástól ma már el kell térnünk«; to­vábbá: »...nem lehet mesterséges eszközökkel galvanizálni olyan felekezeti oktatást, amely már egész Európában túlélte magát«. A cikk statisz­tikai adatokkal állapítja meg a miniszter téve­dését. Például a római katholikus egyház ma körülbelül 60 főiskolai jellegű intézetet tart fenn, amelyek közül 17 Európában, 30 az angol nyel­vet beszélő Amerikában, 3 a spanyol nyelvet beszélő különféle koloniális területeken, 10 pe­dig Ázsiában működik. Római katholikus az Olaszországban 1020-ban megnyílt milánói egye­tem és a Németalföldön, Nymengenben 1923- ban megny it egyetem. Végül idézi Söderblom Náthán érsek nyilatkozatát az eperjes-miskolci egyetem tárgyában. Végül »A miskolci jogaka- dérnia létkérdése« cim alatt részletesen ismer­teti a szemle az ügynek egész komplexumát, az augusztus 24-lki kerületi közgyűlésen elhang­zott beszédeket és Geduly Henrik püspöknek egy hírlapi nyilatkozatát is közölve. * * A pesti alsó egyházmegye sokszorosittatta és szétküldte báró Kaas Albert egyházmegyei felügyelőnek, az Orsz. Luther Szövetség elnö­kének az egyházmegye idei közgyűlésén tartott megnyitó beszédét. A megnyitóban hangoztatja a felügyelő, hogy egyházunknak ki kell szélesí­tenie munkakörét. »A múlt individualizáló bel- missziója nem elégséges. A tömegmozgalmakkal szemben a tömegeinket kell megszerveznünk. A tömegnyomor ellen nem elég a perse’yies gyűj­tés és az adakozás. Papjainknak a nép szo­ciális vezetőivé kell válniok és a tömegek közé kell menniök.« Ugyancsak a pesti alsó egyházmegye köz­gyűlése örömmel és megelégedéssel vette tu­domásul, hogy a Luther-Szövétség az idén Bu­dapesten országos evangélikus napot rendez. Megkeresi az összes egyházmegyéket, hogy az első országos evangélikus napon gyülekezeten- kénti képviselőikkel vegyenek részt. * Írországban De Valera, az írek egyik ve­zető embere megszegte a hűségesküt, amely- lyel hűséget fogadott a britt birodalmi eszmé­nek. Írországban szeptember 15 én választások voltak. De Valera róm. katholikus apológistai különböző formulákat tálának ki az esküsze- gés mentségére. A Manchester Guardian sze­rint a legkedveltebb theológiai formula a kö­vetkező: »Az eskü megszegése nem Isten ki­játszása, ha az eskü letételekor az eskütevének1 szándékában volt az esküt nem tartani meg. Mert nem csalta meg Istent, minthogy szán­déka ismeretes volt Isten előtt. Továbbá az esküszegés nem kijátszása az embereknek sem, ha az eskütételkor az illető nyíltan kijelenti, hogy szándéka az esküt megszegni«.

Next

/
Thumbnails
Contents