Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1927-08-14 / 33. szám
xw. ‘XI. 14. 33. szám. £ ^1., Vili, Kelenföldi evang. lelkészi I fillányi-ut 1. dK.JOK Lap» Szerkesztőséi: LÉBÉN Y (Moson ■.) Kiadóhivatal: GYÚR. et. konvenl-épület. Kisdia: I LUTHER-SZŰVEISÉG. Postatakarékpénztár! csekkszámla: 1290. Alapította: OR. RIFFIY SÄND0R püspök. SitrktMléiérl Itlilii NÉMETH KÁROLT esperes. Megjelenik ketonként egyszer, vasárnap. Előfizetési ir: Egész évre 6 P. 40 fill., félévre 3 P. 20 HIÚ negyedévre 1 P. 60 flIU Egy szám 16(111 Hirdetési árak megegyezés szerlnL Bálványimádók. „Leüle a nép enni és lőni, és felkelének Játszani.“ 1, Kor. 10. 7. Sokan ilyennek képzelik Eldorádót, vagy Utópiát. Ez lenne álmaik megvalósulása: enni, mni, játszani. Vagy ahogyan a rómaiak mondták: panem et circenses, kenyeret és szórakozást a népnek. Sajnos, az apostol erről a népről azt mondja, hogy bálvány imádó volt s hogy nekünk nem szabad úgy cselekedni, ahogyan ők tettek. A keresztyén ember istenimádata és istenszolgálata nem lehet szent henyélés . Amikor Krisztusban istent látja, nem feledkezhetik meg arról, hogy »az én Atyám minde/ideig munkál kodik és én is munkálkodom«; eszébe jut az az intelem is: »Munkálkodjatok amíg nappal van, mert eljő az éjszaka, mikor senki sem munkálkodhatik«; megszívleli az apostol szavát: «Aki nem dolgozik, az ne is egyék.« A bálványimádásból származó lakmározás- nak és szórakozásnak (lásd a vasárnapi lakomákat, szórakozásokat, sportokat) átka az, hogy kiöli a lelkekből a valódi életeszményeket. A magasabb aspirációknak szárnyát szegi; az élet igazi értelmét és értékét meghamisítja. Elvakulttá tesz a világban elfoglalt helyünk és rendeltetésünk felöl. A bálványimádó mindig elvakult, elméje meghomályosodott, szive megkeményedett, szeme vak, füle siket. Mint volt azoké a zsidóké is, akiknek példáját az apostol felhozza. Ezek a zsidók, akik mögött Istennek csodái, akik előtt Istennek tűz- és felhőoszlopai voltak; akik a rabszolgaságból a szabadság, a nyomorból a jólét, a gyalázatból a dicsőség, az elnyomatásból az uralom felé zarándokoltak, bálványuktól, az aranyborjútól, el vakítva egyszerűen megfeledkeztek arról, hogy kopár sziklák közt, kietlen tájékon vannak. Jóllaktak, örültek. Nem gondoltak vissza a tegnapra, nem néztek előre a jövőbe. Az aranyborjú megfeküdte lelkűket. A múló pillanat örömeiért készek voltak lemondani a jövőnek dicső reményeiről, mint ahogyan Ézsau egy tál lencséért L mondott örökségéről. Eldobták Istenbe vetett hitüket, de megfeledkeztek arról is, akit Isten küldött, hogy népét megszabadítsa. Mózesről azt olvassuk, hogy inkább választotta az Isten népével való együttnyomorgást, mint a bűnnek ideig-óráig való gyönyörűségét; Egyiptom kincseinél nagyobb gazdagságnak tartván Krisztus gyalázatát, mert a mcgjutalmazásra tekintett. A hitnek e kiváló bajnokát az anyagi javak imádásában elmerült nép nem értette meg, zúgolódott ellene, nyílt lázadásban tört ki, s a legelső alkalmat megragadta arra, hogy alantas hitének külső jelképet is csináltasson. Az igaz Istentől való elpártolásnak, az élet legmélyebben fakadó kűtai meg mérge zésének átka az is, hogy a megtévelyedett nép megtagadja elhívott és elküldött vezéreit. Aki nem imádja lélekben és igazságban az Istent, az nem ismeri fel az emberben sem az igazi, lelki nagyságot. A hamis prófétákkal együtt diadalmaskodnak a hamis államférfiak, hamis népvezérek. Evangélikus eleink a magyar nemzet sorsát szerették egybevetni, párhuzamba állítani a zsidó nép sorsával. Meglepő igen sok tekintetben a hasonlóság. Hozzá kell azonban tennünk, hogy minden népnek sorsa mutat hasonlóságokat, mert mindazok, amik a zsidó néppel történtek, példaképpen estek rajtuk, s a mi tanulságunkra Írattak meg. Úgy az egyéni életnek, mint a népek életének vannak egyetemes érvényű törvényei. Ezek ellen a szellemi és anyagi törvények ellen büntetlenül vétkezni nem lehet. A Szentirás embereke* és társadalmakat az örökkévalóság megvilágításába helyez, hogy mintegy tükörben szemlélhessük azt a képet, amelyet mi is mutatunk másoknak. Nem nézhetjük súlyos aggodalmak nélkül, ha korunkban is elhatalmasodik egy olyan világnézet, amely
