Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1927-01-23 / 4. szám
január 23. 4. szám. nciciuuiui üvan^i ioiiv. I., V’illányi-ut 1. HIT aiai Budapest Szerkesztőség : L í B t N T (Moson m.) Kiadóhivatal: GYŐR. ev. konvent-ópület. Kisdia: A LUTHER - SZÖVETSÉG. Postatakarékpénztári csekkszámla: 1290. «lapította : OR. RIFFBY SáüOOfi püspök. Sz«rk«uVr*ért Iflilti NÉMETH KÁROLY espvres. Megielenlk hetenként egyszer, vasárnap. Elölizetésl ár: Egész évre 6 F. 40 Ilii., félévre 3 P. 20 Ilii., negve'Jévre 1 P. 60 (ill.. Egy szám 16 Ilii. Hirdetési árak megegyezés szerint. Miért vagyok lutheránus ? (Soedorhloni N upsalai érsek beszéde a párisi Si-Jean templomban n párisi lutheránus egyház háromszázados évfordulója alkalmával.) I. Lutheránus vagyok-e? Luther nagyon erélyes szavakkal tiltotta meg barátainak, hogy az ö nevéről nevezzék el az egyházat, mer tő nem sokára férgektől rágott hulla lesz. Nevezzék magukat egyszerűen keresztyéneknek, és ne vegyék fel az ó múlandó nevét. Egyházunknak hivatalos neve nem »Lutheránus Egyház , sem »Evangélikus lutheránus Egyház«. Az idevonatxozó törvénv neve »Asvéd egyház szabályzata , vagy »A svéd egyház törvénye«. Liturgiánk cime > A svéd egyház l.tur- góája«, vagy »A svéd gyülekezetek liturgiája« vagy »Liturgia a svéd egyházak használatára«. Ilyenformán mi egyszerűen a svéd egyházhoz tartozunk, amely »a tiszta, igaz és egyetlen evan- géliomi tant vallja« úgy, amint az e fogadtatott és kihirdettetett 1572-ben Lars érsek egyházi statútumában. £n az egy, szent, közönséges és apostoli Egyháznak a tagja vagyok, Istennek ez a/. Egyháza sok országban fennál', többek között Svédországban is, ahol e'mondható, hogy a királyság lelkét alkotja, Gusztáv Adolf szavai szerint, aki hazánk és a benne élő Egyház fenségéről, vagyis szuverenitásáról beszélt. Az Egyház három főhitval ásra oszlik: az orthodox, a római és az evangélikus konfesszióra. Mi ragaszkodunk ahhoz, amit Szent íJál az üdvösség szellemi és egyetemes voltáról tanít, de nem nevezzük magunkat paulinusoknak. Mi elismerjük Krisztus isteni tekintélyét, a melyet több mint 1600 esztendővel ezelőtt a niceai zsinat megvédelmezett, de nem mondjuk magunkat athanáziánusoknak. Mi Szent Ágostonnal megengedjük az lstc.fi mindenható kegyelmének személyes megtapasztalását és az embernek az üdv munkájában való tehetetlenségét, de nem hivjuk magunkat a uguszt i n usoknak. Mi is kivesszük részünket a szeretet azon áradatának jótéteményéből, amely a franclsz- kánus ébredés alakjában a XIII. században ami <ávofc országunkba is eljutott, de nem nevezzük magunkat franciszkánusoknak. Hasonlóképpen val juk és e fogadjuk a hitnek és szabadságnak azt a hirdetését, amtlyet Isten reábizott prófétájára, Luther Mártonra, a ki a keresztyén válás történelmének Pál apostol óta a legnagyobb alakja. Azonban, az egy ház reformációi mozgalmát követő második nemzedék idején Svédország királya római katholi- ku v.>Jr, ;r.lg nagybátyja, a királyság tulajdonképpeni regense, bizonyos rokonszenvvel viseltetett a kalviniznius enyhébb magyarázata iránt, heidelbergi szellemben. Ekkor, 1593 ban, összejött Upsalában egy egyetemes, kercszlyén, szabad és nemzeti zsinat, amely val ást tett az igazi cs teljes evangélikus lutheránus hit mellett. íme egy példa arra, hogy nem mindenütt érvényesült a szabály: cujus regio ejus religio. Svédországban nincs semmi hivatalos okirat, amely a mi közösségünket lutheránusnak nevezné. Mi egyszerűen Svéd Egyháznak hivjuk magunkat. Mindamellett, Luther Márton nevének használata a mi keresztyén egyházunk megjelölésére általánossá vált, s ami ennél többet mond, történelmi szükségesség. II. Rámutathatunk olyan vonásokra, amelyek többé-kevésbbé megkülönböztetik a mi egyhá zunkat a keresztyen egyház sokféle töredékétől. Ha ezek a vonások olyan természetűek volnának, hogy az egyház más formájú dogmáját, kultuszát vagy alkotmányát elcrtéktelenitenék, nem érdemelnék meg a keresztyén nevet. Az isteni és örökkévaló igazságot teljes egészében az emberi értelem nem bírja felfogni. Az apostol azt
