Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1927-06-26 / 26. szám
1927. EVANOELIKUSOK LAPJA 205. I vegyes házasságokról. Hányszor volt alkalmam hallani »Ha tudtam volna!« olyan evangélikusok szájából, akik más vallásu egyénnel kötöttek házasságot! Még gyakoribb az az eset, amikor titokban omlanak a könnyek és szállnak a sóhajok, amelyeket csak Isten lát és hall. Vannak olyan vejpesházasságok, amelyekben a házastársak békés egyetértésben éínek egymással, de ezeknek a száma nagyon csekély. Vannak vegyes házasságok, amelyek legalább a külszin után ítélve, zavartalanok, de csak azért mert mindegyik fél lemondott a házaséletnek legnagyobb áldásáról, a hitbeli közösségről. — Mindkét részen közöny található, ainelv fokozatosan a szellemi életnek teljes elsorvadását idézi elő. A legtöbb vegyes házasság nem terem igazi boldogságot. A belső összhangtalan- ság, amely a felszín alatt lappang, lerombolja a házastársi egyetértést. A fiatalok a szerelem elragadtatásában könnyen félvállról veszik a komoly szempontokat és aggodalmakat. Az öröm serlegéből isznak, felhőkön járnak és azt gondolják, hogy ez az elragadtatás örökké tart. De a kiábrándulás napja eljön. És akkor kitör a panasz: Ha tudtam volna, soha, soha nem tettem volna meg ezt a lépést: Az a figyelmeztetés, amelyet az egyház ád tagjainak, hogy megóvja őket a késő bánattól és a pótolhatatlan veszteségtől, komoly meg- szivlelésre méltó. Tudod-e, hogy mit cselekszel, amikor vegyes házasságot kötsz? A római katho’.ikus egyház legelőször is a következő ígéreteket teteti meg veled ünnepélyes nyilatkozat formájában: 1. A házasságot katholikus pap előtt kötöd meg. 2. Gyermekeidet a katholikus vallásban neveled fel. 3. Ha a katholikus vallásu házasfél elhal, az életben maradó evangélikus fél a gyermekeket továbbra is a katholikus hitben neveli. 4. A katholikus házasfél kötelezve van arra, hogy evangélikus férjét, illetve evangélikus feleségét megtanítsa a katholikus hit tiszteletére. A katholikus fél megigéri, hogy minden megengedhető eszközzel odahat, hogy a protestáns fél áttérjen a katholikus hitre. 1918. május 5. óta a római katholikus egyháznak a vej^yes házasságok körüli eljárása még szigorúbb lett a pápa azon rendelkezése által, hogy az olyan házasság, amely nem katholikus pap előtt köttetik meg, nem-keresztyén és érvénytelen és ugyanúgy tekintendő, mint az ágyasságok és vadházasságok és az ilyen együttélésből származó gyermekek törvényteleneknek veendők. L. H. Jegyzetek. Egy amerikai lap ezt Írja: »Az európai egyetemekben és theológiai iskolákban mindegyre kevesebbet hall az ember arról a keresztyén vallásról, amely a tudományos elméletnek és a pogány filozófiának a keveréke itt-ott a keresztyen ethikának beleapritott falatjaival. — A háború előtt ez volt a divat. Azonban az ember nyomorúsága Istennek alkalmatossága (man’s extremity God’s opportunity) és most megvan a hajlandóság arra, hogy szemeinket a hegyekre emelve intel.ktuális po'.yvánál valami jobbat keressünk. A lutheránus egyházban határozott visszatérés mutatkozik az egyszerű evangéliomi hithez, i (The Lutheran. 1927. április 28.) Egy angol lapban pedig ezt olvasom: »Pál apostol leveleinek authenticitását illetőleg a theológiai fe’fogásban beállott vá tozások képezik a tárgyát Professor von Harnack kiváló német tudós érdekes megjegyzéseinek, amelyeket az Evangile et Liberte legújabb száma közöl. Ezelőtt ötven esztendővel, mikor theológiai tanulmányaimat megkezdtem, Írja Harnack tanár, általánosan az volt a felfogás, hogy csak azok a megbízható kritikusok, akik Pál apostol levelei közül csak négyet ismertek el eredetinek. Azóta a do'gok megváltoztak. A két korinthusi, a galáciai és a római leveleken kívül authenti- kusnak fogadják e! a Thessalonikabeliekhez irt első, a kolosscbeliekhez, a filippibe’iekhez és a Filemonhoz irt leveleket. A második thessaloni- kabeliekhcz és az efezusiakhoz irt levél még vita tárgyát képezi. Nem vonom kétségbe azt a tényt, hogy a levelek kérdése bizonyos nehézségeket tár fel, különösen ami az efezusbeliekhez. irt levelet illeti, de ezek a nehézségek véleményem szerint nem legyőzhetetlenek. Mi több, a gyűjtemény olyan régi, hogy a levelek valamelyikét hamisító munkájának tételezve fel, komoly ellenvetésekre bukkanunk. Vájjon fel lehet-e tételezni, hogy a thessalonikai gyülekezet a 90-ik év körül Korinthusból Pál apostol leveleinek egy gyűjteményében olyan levelet kapott, amelyről annak előtte nem volt tudomása, vagy fel lehet-e tételezni azt, hogy maga a thessalonikai gyülekezet hozott forgalomba körülbelül ugyanazon időtájban egy ilyen levelet? Abban a gyülekezetben akkor még többen éltek olyanok, akik ismerték az apostolt és annak a gyülekezethez való viszonyát. Ennélfogva több mint valószínű, hogy a tiz levélből álló ősi gyűjteményben csak eredeti írásművek foglaltatnak.« (The Christia World, 1927. junius 16.) * Végül a Pastoralblátter júniusi számában a folyóirat kiadója, Lie. Erich Stange ir figyelemre méltó dolgokat theológiai fejlődésünk tempójáról. E szerint a Nyugat kulturális fejlődése szá-
