Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1927-01-16 / 3. szám
18. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1921 A 8 osztályú evang. elemi iskola tantervéről. (Folytatás és végié.) Nem lehet olyan ismeretanyagot találni, amelyet elemi iskolai alkalmaztatásra ne lehetne a fenti négy »tanmeneti tárgy« keretébe beilleszteni. A gyermek szempontjából nincs is szükség több tárgyra, a magyar természet és ész egyszerű, egészséges gondolkodásánál és életmódjánál fogva nem is fog bevenni többet. A VII. és VIII. tanulási évben elvezetjük a gyermekeket arra a helyre, ahol a tudományágak szétágaznak és hogy sejtéseik legyenek, mindegyik sikátorba behatolunk és be-bepillantunk a könyvtártermekbe és laboratóriumokba, de az első 6 évben megóvjuk a gyermek tudatának egységét. Az irodalom, számolás, mérés, éneklés, rajz és testi ügyesség nyilvánvalóan nem elemi iskolai tárgyak, hanem foglalkoztatási módok, amelyek a fenti 4 tárgy munkálkodásai közben vegyest váltogatják egymást. Legfeljebb annyiban tantárgyak, hogy különösen a tanítási év elején hosszabb utasításokkal a gyermekeket a foglalkozások technikájára rásegítjük, egyébként aztán! a 4 valódi tantárgy munkái közben fordulnak elő. Évközben a gyakorlás már rövidebb utasítások alapján a csendes foglalkoztatáskor vagy otthon megy végbe. A készült tantervben egyrészt a tantárgy- redukálás, másrészt ennek ellenkezője érvényesül. Az egészségtan a tornával együtt szerepel. Az alsó három osztályban van »honisme« is, meg beszéd és értelemgyakorlat is. A természetrajzi »tanfeladatokban« van célzás a gazdálkodás és természetmegismerés összefüggésére, de az anyagmeghatározásban a gazdálkodás hiányzik. Az egész tervből a világi éneklés valószínűleg tévedésből szintén hiányzik. Ha a megjelent terv egész, akkor a gyermektömeg sokoldalú foglalkoztatásának a kérdése jókora megjegyzési rovatot érdemelt volna. Csak egy példa, ami gondolkodásba ejthet: Ha pl. egy lányka emlékeim nem tud, számolni nem tud, rajzolni sem tud s egyéb kézügyessége sincs, de énekhez van tehetsége, akkor meg kell elégednem azzal, hogy egyéb gyarló munkái mellett ő a Nagy-Alföldből! tökéletesein csak azt a nótát ismeri, hogy »Hirös város az aafő- dön \Ked.vernét«. És igy kell gondolkodnunk a számtan, rajz és a többi tehetségeket illetőleg is. Nem annyira az fontos, hogy korosztályok vannak a tömegben, fontosabb, hogy talentom szerinti csoportokkal, rétegekkel van dolgunk, melyeket a 8 év folyamán üzembe kell helyezni. Valóban termékeny iskolai életet keik teremtenünk, hogy a drágán fenntartott iskolák minden egyes gyermeknek a lehető legnagyobb hasznot nyújtsák. ^ A tervet jobb lett volna minden tárgynál valóban 8 osztályra készíteni. Mert 8 évi anyagot több szerencsével lehet 7 évire redukálni, mint 7 évi anyagot 8 évire kitágítani és szaporítani. Az egész iskolareformot illetőleg az a véleményünk, hogy azt inkább mérsékelt tempóban, die a lehető legnagyobb körültekintéssel kell megvalósitani. A nyolc év azt jelenti, hogy egészben véve uj intézményt lehet teremteni, melynek a problémái között talán nem is a tananyag az első és a fő. Nagy a veszély, hogy szörnyeteget, modern gép-intézményt szül az idő, melynek életromboló gépkattogása a hazai protestáns elemi iskolázás és egyházi élet teljes csődjét jelentené. Hogyan lehetne az iskola ismét családi házzá, meleg krisztusi lélek otthona, hogy lehetne az iskolafenntartó, a szülő és a tanító közti viszonyt ismét termékennyé tenni, hogyan lehetne az iskola ismét valóban evangélikus, — e2ek és hasonló kérdések is sok tanulmányra és véleményezésre várnak. A Luther Naptár. Payr Sándor, akinek nemes tisztaságú evan- gélikussága múltúnk hitén edződött, emberileg megható és igazán keresztyén cikket irt a Luther Naptár ügyében. Mert a magyar evangélikus egyház igen sokkal tartozik Hét vény i Lajosnak. A magyar evangélikus építő szépirodalom Kazinczyja volt ő, aki egymaga hordta váLán, amit szövetségeknek, társulatoknak, intézményeknek kellett volna elintézni folyóiratokban, nyomdaváillalatoknál, olvasók megnyerésében. Erős hite kiemelte a gyengék közül és most nem szabad engednünk, hogy elvesszen, amit teremtett. Talán Payr Sándor vehetné kezébe a szellemi vezetés munkáját. Bebizonyította, hogy finom érzékkel biró szerkesztő, a Hárfaihangok összeállításával, ö most az anyagiakra mutatott rá, erről is gondoskodni kell. Azt gondolom, hogyha a Luther Nap'ár kiadására részvénytársaságot alapítanánk 250 darab 40 pengős részvénnyel, akkor ez az összeg 125 millió korona, elég volna évről-év re a Luther Naptár kiadási költségeinek fedezésére. Ez az összeg kamat nélkül á Ina rendelkezésre, évenkint megtérülne és körülbelül félévig még kamatozna is. Minthogy nem a vagyontól, hanem a lelkesedéstől várom a megvalósítást, a negyvenpengős, vagyis ötszázezer koronás részvényt lehetne tizhavi részletben is befizetni. Minden nagyobb helyen van az ottani pénzintézetnél egy evangélikus hívünk, aki a dolog elintézését bizonyosan szívesen vállalná. Az a kérdés, hogy van-e kétszázötven öntudatos evangélikus ember, aki érzi, hogy itt cselekedni kell? Én tudom, hogy van. Hamvas József. * Lapzártakor értesülök, hogy a Luther Naptár szerkesztését Németh Sámuel soproni lie. tanár, c. igazgató vette át. Szerk.
