Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1927-04-17 / 16. szám
EVANGÉLIKUSOK LAPJA 125. 1927. panaszok nem őt terhelik, mint okozót és nem ezt a generációt. Nehéz, nagyon nehéz helyzete van a népjóléti minisztériumnak, szinte leküzdhetetlen akadályai vannak a népjólét emelésének. De viszont bizonyos az is, hogy egy eljövendő miniszternek minél kevesebb jogot szabad adni arra, hogy a jövő panaszait szintén másoknak és elődeinek terhére Írja. A népjólétet a munka, a szorgalom, a takarékosság, a józanság és az erkölcsösség biztosítja; meg kell győződve lennünk arról, hogy a nemzet társadalmának a saját munkájával kell elő teremteni azokat az erőket és eszközöket, amelyek jólétét fokozzák és ezt az igazságot semmiféle theória és bürokratikus intézmény nem fogja megváltoztatni. Ha a népből kihal az életkedv, a munkakedv és az előremenetel lehetőségének reménye, akkor csütörtököt mond minden népjóléti akció. B győri evaig. egyházközség közgyűlése. Kap! Béla ptlspök meghívása. A győri evang. egyházközség vasárnap délelőtt 11 órakor dr. Dukavits Vilmos egyházközségi felügyelő és Pálmai Lajos tb. esperes elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott a Szeretetház dísztermében. A közgyűlés iránt megnyilvánult szokatlanul nagy érdeklődésből, illetőleg a megjelent egyháztagok nagy tömegéből, mely a dísztermet zsúfolásig megtöltötte, külsőleg is arra lehetett következtetni, hogy az evang. egyház- község ez alkalommal igen nagyjelentőségű ügyben fog határozni. A közgyűlést Pálmai Lajos tb. esperes buzgó imája vezette be, melynek elhangzása után dr. Du ka vies Vilmos elnöklő felügyelő a közgyűlést megnyitotta. Ezt követöleg az egyházközség képviselőtestületének két újonnan választott tagja: üroó Gyula nyug. ezredes és Csépi Lajos öttevényi gondnok tették le a presbiteri esküt a közgyűlés színe előtt. Az uj presbiterek üdvözlése után elnöklő felügyelő előterjesztette a lelkész választ ást előkészítő bizottságnak azt a javaslatát, hogy a megüresedett leikészi állásra Kapi Béla. a dunántúli evang. egyházkerület püspöke h i v a s s é k meg. A közgyűlés egyhangú lelkesedéssel fogadta az előkészítő bizottság javas'atát és el-V határozta, hogy Kapi Béla püspököt küldöttség utján meghívja az 1’ s ó Vince lelkész lemondásával megüresedett lelkészi állásra. Az egyházközség elnöksége ezen határozatból kifolyólag a küldöttséget néhány napon belül megalakítja s előreláthatólag a közeljövőben elutazik Szombathelyre, hogy a meghívást eszközölje. Erős a hit, hogy Kapi Béla püspök a meghívást elfogadja s igy rövidesen Győrbe teszi át püspöki székhelyét. A közgyűlés után képviselőtestületi ülés tartatott, melyen a lelkészválasztással kapcsolatos teendőket beszélték meg. K—k. B lelkésznyugdl) rendezése. Azt ugyaris mindenki csak természetes dolognak veheti, hogy az eddigi szolgálati évek betudása mellett lép át minden szolgalatban álló lelkész az uj nyugdíjintézetbe. Ezt nem a szerzett jog címén követeljük, hanem a méltányosság elvén várhatjuk el, hiszen mi idősebbek többszörösen is teljesítettük a nyugdíjintézettel szemben kötelességünket és most is, a még a mi tervezetünk szerint is minden bizonnyal számottevő belépési járuléknak és évi tagdíjnak vállalásával készséggel működünk közre, hogy az egyet, nyugdíjintézet egyáltalában életre kelthető legyen. A fiatalabb generáció megnyugtatása és a nyugdíjintézet jövőjének biztosítása okából még abba is belemegyünk, hogy az okvetlenül lerovandó belépési járulékon felül a 120 pengős évi járulékot mindenki, tehát a 40 éves szolgálattal birók is, mindaddig fizessék, mig tényleges szolgálatban állanak, vagy már 40 évet ezen uj nyugdíjintézet kötelékében töltöttek ej. Nem zárkózunk el az elől sem, hogy a 3000 pengős nyugdíj a ki'átásba helyezett korpótlékok arányában szukcesszive emelkedjék, ha az 5, illetve 10 év múltán elkészítendő matematikai mérleg ezt akkor, vagy az á'lami hozzájárulás megfelelő mérvű emelkedése már most megengedi. De már most eleve ki kell mondani, hogy ha bármikor is valamely összeggel emelkedik a 3000 pengős nyugdijgény, akkor a különbözeti többlet után köteles úgy a lelkész, mint gyülekezet, az előbbi személlyel ismétlődóleg, az utóbbi csak egy ízben — a 25—25o'o-os belépési járulékot a szolgálati idő kezdetétől, illetve az uj nyugdíjintézet megalakulása idejétől számított egyszerű 4°'o-os kamattal együtt pótlólag leróni és az évi 4<Vo-os dijat legalább 5 évig fizetni, mig nyugdíjba beszámítható. A nyugdíjigény emelkedése 50 o/o-os arányban természetesen az özvegyi ellátásnál is érvényesül, hiszen egész tervezetünk elsősorban annak az eszmének akar szolgálni, hogy ezek sorsát, megélhetését biztosítsuk. Ezért javasoljuk, hogy már 5 és ne 10 évi szolgálat után részesüljön az elhunyt lelkész özvegye teljes ellátási díjban és ezért perhorreszkáljuk azt az elvet, hogy az özvegy férje elhunytával csak 50°o erejéig részesüljön ura tényleges nyugdíjjogosultsága után ellátási díjban. Egyébként már első tekintetre is megállapíthatja mindenki, hogy nem puszta »kirovó rendszer« az, amivel laborálunk. Mi is tartalékolunk, sőt tartalékkal indulunk és tartalékolni