Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1927-03-27 / 13. szám

98. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1927. mennyeiek. A Szentlélek ezeket a mestersé­ges korlátokat nem tűri meg, mert ahol a Lé­lek, ott a szabadság, s a Krisztus áldozati ha­lála lerombolta a korlátokat: azokat, amelyek az embert Istentől s azokat is, amelyek az em­bert embertársától elválasztják. A magasságos Jeruzsálem szabad, ez mindnyájunknak anyja. Az emberiség, az emberi szolidaritás a keresz­tyén anyaszentegyház ölében születik meg. Helyreigazítás. 1926. dec. hó folyamán az »Ev. Lapja« ha­sábjain »S. O. S.« cím alatt megjelent cikkem egyes részletei- félreértésre szolgáltatván okot, a lap hasábjain azok helyreigazítását kötelesség- szerüen közlöm. Általánosságban cikkem tónusára és tartalmára vonatkozólag kijelentem, hogy annak megírásánál konkrét esetből kifolyólag egyes- egyedül a minden oldal felől fényegetett ev. egyházunk sorsa feletti aggodalom adta ke­zembe a tollat. Cikkem minden mondata e szempontból bírálandó el. Ha itt-ott kifejezéseim a szokottnál erősebbek voltak: az eme aggo­dalmamnak tudandó be. Kijelentem továbbá, hogy távol állott tő­lem annak gondolata is, hogy bárkit személyé­ben támadjak, vagy konkrét vádakkal illessek. S ha bárki az egyház munkásai közül kifeje­zéseim által sértve érezné magát: végtelenül sajnálnám. Személyek ellen soha nem küzdöt­tem s nem is óhajtok küzdeni. Eme kitétellel kapcsolatban »nincs pénz ak­kor, midőn felesleges módon, állítólag sokmil­liós költséggel »külügyi« képviseleteket tartunk fenn...« különösen kijelentem, hogy szemé­lyes információk alapján meggyőződtem arról, hogy aki hazai ev. egyházunkat a külföldi ev. egyházakkal szerves kapcsolatba hozta, eme munkálatai s e munkálatok érdekében tett kül­földi utazásai alkalmából soha se a kerületi, se az egyetemes pénztár, se valamely más egy­házi közpénztár támogatását igénybe nem vette, ilyenektől támogatást nem kért és nem kapott. Végül mélyen fájlalom, hogy cikkem szán­dékaim ellenére félreértésekre szolgáltatott okot s így a kívánt célt: az egyház egyes sebeinek gyógyítását nem érhette el. Iklad, 1927. márc. 10. Mayer Pál ev. lelkész. Egyházunk helyzete Szovjet-Oroszországban. Március 12-én volt éppen tiz esztendeje, hogy a Kerensky vezetése alatt megindult mensevik forradalom megdöntötte Oroszország­ban a cári uralmat. Zürichi száműzetéséből 19l7 április 3 án érkezett Lenin Szentpétervárra. Ok­tóberben kitört a második forradalom, s ura­lomra léptek a bolsevikok. Tiz esztendeje tart Oroszországban a rémuralom. Egy évtizeddel ezelőtt senki sem hitte volna, hogy a szovjet rezsim három esztendőnél tovább maradhat élet­ben, ma pedig Európának számolnia kell a szovjet-uralom látszólagos stabilitásával. A bolsevisták a keresztyén fekkezeteknek egymással való torzsalkodását felhasználták arra, hogy a tömegeket teljesen elidegienitsék és el­szakítsák mindenféle vallástól, egyháztól, kul­tusztól. Bennünket fokozottabb mértékben ér­dekel az oroszországi lutheránusok helyzete. Az 1914. évben az Oroszországban élő lutheránu­sok száma (Finnországtól és Oroszlengyelor- szágtól eltekintve) negyedfél millióra tehető. Annak következtében, hogy a cári Oroszország igen nagy területeket elvesztett, továbbá a há­borús események, belső zavarok és az éhínség miatt az oroszországi lutheránus egyház tag­jainak háromnegyed részét elvesztette. Ma nem lehetnek többen, mint legfeljebb kilencszázeze- ren. Ezek közül 540.000 német, 80.000 lett, 120 ezer észt, 150.000 finn, más nemzetiségű 5000. A paróchiák száma 192, Transzkaukáziával együtt 200. A Volga-körzetben a paróchiák átlag 5 kolóniából állanak, s ezen kolóniák mindegyikében 4—5 ezer lélek van; de vannak olyan kolóniák is, amelyek 10.000 lutheránust számlálnak. Ukrajnában és Volhiniában a koló­niák kisebbek, de ott meg egy-egy paródiá­hoz 20—50 prédikáló állomás is tartozik. A gyülekezetek a fentebb említett okok­ból teljesen elszegényedtek. A nagyvárosi gyü­lekezetek tőkéiket és ingatlanaikat elvesztették. A kisvárosi gyülekezetek már azelőtt is szegé­nyek voltak, most teljesen feloszlottak. A fa­lusi gyülekezetek három esztendőn át szörnyű éhínséget szenvedtek. A falusi gyülekezetek, kü­lönösen a Volga-kolóniákban és Volhiniában, megint lassanként lábrakapnak. A lettek, esz­tek és finnek leghamarabb állottak gazdasági­lag talpra. Szibériában a lutheránusok anyagi­lag fellendülnek. A gyülekezetek kiadásaikat önkéntes meg­adóztatásból fedezik; az adót havonként fize­

Next

/
Thumbnails
Contents