Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1927-03-27 / 13. szám
98. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1927. mennyeiek. A Szentlélek ezeket a mesterséges korlátokat nem tűri meg, mert ahol a Lélek, ott a szabadság, s a Krisztus áldozati halála lerombolta a korlátokat: azokat, amelyek az embert Istentől s azokat is, amelyek az embert embertársától elválasztják. A magasságos Jeruzsálem szabad, ez mindnyájunknak anyja. Az emberiség, az emberi szolidaritás a keresztyén anyaszentegyház ölében születik meg. Helyreigazítás. 1926. dec. hó folyamán az »Ev. Lapja« hasábjain »S. O. S.« cím alatt megjelent cikkem egyes részletei- félreértésre szolgáltatván okot, a lap hasábjain azok helyreigazítását kötelesség- szerüen közlöm. Általánosságban cikkem tónusára és tartalmára vonatkozólag kijelentem, hogy annak megírásánál konkrét esetből kifolyólag egyes- egyedül a minden oldal felől fényegetett ev. egyházunk sorsa feletti aggodalom adta kezembe a tollat. Cikkem minden mondata e szempontból bírálandó el. Ha itt-ott kifejezéseim a szokottnál erősebbek voltak: az eme aggodalmamnak tudandó be. Kijelentem továbbá, hogy távol állott tőlem annak gondolata is, hogy bárkit személyében támadjak, vagy konkrét vádakkal illessek. S ha bárki az egyház munkásai közül kifejezéseim által sértve érezné magát: végtelenül sajnálnám. Személyek ellen soha nem küzdöttem s nem is óhajtok küzdeni. Eme kitétellel kapcsolatban »nincs pénz akkor, midőn felesleges módon, állítólag sokmilliós költséggel »külügyi« képviseleteket tartunk fenn...« különösen kijelentem, hogy személyes információk alapján meggyőződtem arról, hogy aki hazai ev. egyházunkat a külföldi ev. egyházakkal szerves kapcsolatba hozta, eme munkálatai s e munkálatok érdekében tett külföldi utazásai alkalmából soha se a kerületi, se az egyetemes pénztár, se valamely más egyházi közpénztár támogatását igénybe nem vette, ilyenektől támogatást nem kért és nem kapott. Végül mélyen fájlalom, hogy cikkem szándékaim ellenére félreértésekre szolgáltatott okot s így a kívánt célt: az egyház egyes sebeinek gyógyítását nem érhette el. Iklad, 1927. márc. 10. Mayer Pál ev. lelkész. Egyházunk helyzete Szovjet-Oroszországban. Március 12-én volt éppen tiz esztendeje, hogy a Kerensky vezetése alatt megindult mensevik forradalom megdöntötte Oroszországban a cári uralmat. Zürichi száműzetéséből 19l7 április 3 án érkezett Lenin Szentpétervárra. Októberben kitört a második forradalom, s uralomra léptek a bolsevikok. Tiz esztendeje tart Oroszországban a rémuralom. Egy évtizeddel ezelőtt senki sem hitte volna, hogy a szovjet rezsim három esztendőnél tovább maradhat életben, ma pedig Európának számolnia kell a szovjet-uralom látszólagos stabilitásával. A bolsevisták a keresztyén fekkezeteknek egymással való torzsalkodását felhasználták arra, hogy a tömegeket teljesen elidegienitsék és elszakítsák mindenféle vallástól, egyháztól, kultusztól. Bennünket fokozottabb mértékben érdekel az oroszországi lutheránusok helyzete. Az 1914. évben az Oroszországban élő lutheránusok száma (Finnországtól és Oroszlengyelor- szágtól eltekintve) negyedfél millióra tehető. Annak következtében, hogy a cári Oroszország igen nagy területeket elvesztett, továbbá a háborús események, belső zavarok és az éhínség miatt az oroszországi lutheránus egyház tagjainak háromnegyed részét elvesztette. Ma nem lehetnek többen, mint legfeljebb kilencszázeze- ren. Ezek közül 540.000 német, 80.000 lett, 120 ezer észt, 150.000 finn, más nemzetiségű 5000. A paróchiák száma 192, Transzkaukáziával együtt 200. A Volga-körzetben a paróchiák átlag 5 kolóniából állanak, s ezen kolóniák mindegyikében 4—5 ezer lélek van; de vannak olyan kolóniák is, amelyek 10.000 lutheránust számlálnak. Ukrajnában és Volhiniában a kolóniák kisebbek, de ott meg egy-egy paródiához 20—50 prédikáló állomás is tartozik. A gyülekezetek a fentebb említett okokból teljesen elszegényedtek. A nagyvárosi gyülekezetek tőkéiket és ingatlanaikat elvesztették. A kisvárosi gyülekezetek már azelőtt is szegények voltak, most teljesen feloszlottak. A falusi gyülekezetek három esztendőn át szörnyű éhínséget szenvedtek. A falusi gyülekezetek, különösen a Volga-kolóniákban és Volhiniában, megint lassanként lábrakapnak. A lettek, esztek és finnek leghamarabb állottak gazdaságilag talpra. Szibériában a lutheránusok anyagilag fellendülnek. A gyülekezetek kiadásaikat önkéntes megadóztatásból fedezik; az adót havonként fize
