Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1927-03-20 / 12. szám
1927. lyde a Szentirásban az ő neve alatt foglaltatnak, s ezen a réven az apostolt teljesen kiszorítsák az üdvtörténet és egyháztörténet köréből. Mindez azt is bizonyítja, hogy a tudomány és áltudomány nem szűnt meg a legbehatóbban érdeklődni az apostol személye, tana, életmunkája iránt. A magyar theológiai irodalomban tudtommal Kamer F. K. műve az első, amely Pál apostol szellemi struktúrájával ilyen tudományos felkészültséggel, a kapcsolatos problémák ismeretével foglalkozik, és főleg az tesz nagyon jó benyomást az olvasóra, hogy’ a kutatások eredményének megállapításában a leg- lelkiismeretesebb óvatosság nyilvánul meg, a rendelkezésére álló adatokat alapos elbírálás alá veszi s nem engedi magát általánosításokra, nagyjában odavetett ítéletekre ragadtatni. A Pál apostol korabeli hellenista filozófiának vallásos jellege, s azon ambíciója, hogy a vallást helyettesítse, adja meg a jogot ahhoz, hogy összehasonlítást tegyünk Pál apostol világnézete és a görög filozófia között. Dr. Karner kiindul az apostol nyelvhasználatának elemzéséből, azután megvizsgálja a gondolatok és gondolatmenetek anilógiáját, végül az apostol gondolkodásának jellegét. Tárgyalásának mindegyik szakasza értékes. Arra a megállapításra jut, hogy az apostol szellemi struktúrája nemcsak egyén:, hanem tipusszerü eltérést mutat fel a hellén gondolkodással szemben. Pál problémái a vallásos tapasztalatból erednek és gondolkodása még mikor elvontnak látszik, akkor is közvetlen összefüggésben van a vallásos élménnyel, a Damaskus előtti Krisztus-megéléssel. A görög gondolkodástól teljesen távol esik az isteni tekintélynek és az isteni célgondolatnak az a pragmatikus felhasználása, amelyet Pálnál talá unk. A hellenizmus lényege szerint filozófia, Pál világnézete pedig lényege szerint vallás. Pál apostol azok köze tartozik, akik mint a középosztálynak tagjai távol ugyan a szakszerű filozófiai képzettségtől, mégis egész műveltségüknek jelleménél fogva nem állottak teljesen laikusként a görög filozófiával szemben. Dr. Karner a m sztériuin-vallásokat éppen csak érinti. Én is azt hiszem, hogy a misztérium- vallások az apostol korában még nem gyakoroltak nagyobb hatást az egyház életére, annál kevésbbé a rabbinisztikus kiképzésben részesült Pál apostolra. Csizmadia Lajos: Bibliai földrajz és természetrajz. Tahi tótfalu, 192 7. A könyvecske a Czeglédy Sándor által szerkesztett »Sylvester Bibliai Kézikönyve« sorozatban jelent meg, amelynek célja, hogy egyszerű és mindenki által érthető tájékoztató legyen a Szent- irás-magyarázat kérdéseiben. Csizmadia Lajos theol. professzor munkája ennek a célnak teljesen megfelel. Általános bevezetés után alfabetikus sorrendben ismerteti a földrajzi helyeket, illetve a természetrajzi neveket. Sajtó93. libáktól nem ment a könyv; például a 17. oldalon Dsebel-Mahi-Dahi (helyesen: Dsebel Nebi Dahi), Karn Nattin (helyesen Karn Haitin). Az Akaba tengeröblöt több helyen akabai öbölnek nevezi, én ezt a mássalhangzó-cserét a rendelkezésemre álló térképeken és kézi könyvekben nem találtam. Az alfabetikus jegyzékben nem találom az Olajfák hegyét (Jeruzsálem név alatt van említve). Igen szükséges lett volna egy térkép melléklet, de bizonyára azért maradt el, mert a könyvet megdrágította volna. Jegyzetek. A lausannei Faith and Order konferenciá uak programúijára e helyről is felhívom az olvasó szives figyelmét. Bár véleményem szerint a világ ev. lutheránus egyházainak a felvetett probléma irányában egyöntetű megállapodásra kellene jutni, mert a különböző nemzeti egyházainkat a közös hitvallás egy egyházzá avatja, s a lutheránus világkonferencia éppen ennek az egységnek dokumentálása, mégis jó volna, ha egyházi közvéleményünk foglalkoznék ezekkel a pontokkal. Nevezetesen a lelkészegyesületek, különösen pedig a MELE, fel vehetnék értekezleteik tárgysorozatába a lausannei konferencia programmpontjait. Részemről lényegbevágónak tartanám annak a kérdésnek elsősorban való tisztázását, hogy hitelvi eltérések mellett lehetséges és tanácsos-e a szerve zetbeli egység. A konferencia sikere attól a felelettől függ, amelyet az egyházak erre a kérdésre adnak. Természetes, hogy’ a konferenciának nagy sikerei lehetnek, s tanácskozásaiból sok áldás fakadhat abban az esetben is, ha a kérdés negative dől el. • A lausannei konferenciával kapcsolatban megjegyzem azt is, hogy a külföldi sajtóban olyan hangok is hallhatok, mintha a protestánsok egy külön pápaságot akarnának felállítani, sót sejtetik a protestáns pápát is Soederblom Náthán svéd lutheránus érsek személyében. — A lausannei konferencia programmja (VII. 5.) a központi tekintély kérdését az idei tanácskozásból kikapcsolja. Ezek a kósza hírek, amelyek azt is tudni akarják, hogy a protestáns pápa székhelye Jeruzsálem lesz, azokra a törekvésekre vihetők vissza, amelyek korunk protestáns nemzetközi mozgalmait és akcióit disz- kreditálni akarják, de nincsen kifogásuk a fekete, vagy a vörös internacionále ellen. ♦ A képviselőházban a kultuszminiszter kul- turprogrammjának és törvényjavaslatának tárgyalása során heves viták támadtak. A szociáldemokraták a felekezeti iskolák államosítását követelték, s az ellenzéki oldalról fenvegetőzEVANQEUKU3QK LAPJA
