Evangélikusok lapja, 1927 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1927-03-20 / 12. szám
94. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1927. lek azzal is, hogy elő fognak hozakodni a római pápának azzal az intézkedésével, amely szerint a jövőben római katholikus pap csak pápai engedéllyel vállalhat mandátumot. Véleményem szerint a római pápának intézkedése a dolgok lényegén nem változtat és csak megcáfolhatatlan bizonyítékát adja annak a függő helyzetnek, amelyben a római katholikus hívők a pápai hatalommal szemben vannak. Ami azonban a felekezeti iskolák államosítását illeti, tagadhatatlan, hogy az államosítás Da- moklesz-kardja ott lebeg iskoláink felett s attól tartok, hogy közömbös egyházi közvéleményünkben az államosító törekvések nem ütköznének legyőzhetetlen akadályokba, annál ke- vésbbé, mert az egyre fokozódó iskolai költségek, a felekezeti iskolákkal szemben kérlelhetetlenül támasztott követelmények (állami iskolánál, ha nincs pénz, sok minden rendben van, amit a felekezetnél nem tűrnek e! a hatóságok) az iskolafenntartók előtt anyagilag sok helyen kívánatossá teszik az államosítást. Sőt attól kell tartanunk, hogy az esetleges államosítás az iskolai ingatlanoknak konfiskálását is fogja jelenteni, mert a gyülekezetek inkább odaadják majd az iskolai ingatlant is, mintsem, hogy mint politikai község uj épületeket emeljenek. Az állam mindenhatóságával szemben az államtól anyagilag függő egyházunk egészen tehetetlen és sokfórumu gyülésezéseink még azzal a haszonnal sem járnak, hogy olyan egyházi öntudatot és olyan egyházi közvéleményt teremtsenek meg és juttassanak kifejezésre, amely idejekorán lépne akcióba és ne szorítkoznék a felmerült sérelmek lamentáló regisztrálására és sajnálattal való tudomásul vételére. Kemal pasa harcot indított a női fátyol* viselés ellen. A fátyolviselet megtiltását három tétellel indokolja, és pedig: 1. a fátyolviselet egészségtelen; 2. a fátyol a képmutatás takarója s azok a férfiak, akik a társaságban fátyol nélkül látják a nőket, erkölcsösebbek, mint azok, akik csupán családjuk tagjait látják; 3. a fátyolt a bűnözők arra használják fel, hogy a felismerést lehetetlenné tegyék. Kemal pasa állítása szerint négyezer gonosztevőt fogtak el, akik fátyol alá rejtőztek. A mohamedán nők fátyolviselése az európai női divatnak diagonális ellentéte. Úgy látszik tehát, hogy az aranyközéputat nehéz megtalálni. Az országgyűlés alsóházában az u. n. erkölcsrendelettel kapcsolatban felemlítették, hogy az a női divat, amely a keresztyén társadalomban uralkodik, a pornográfiával egyforma elbánásban lenne részesitendő. A mohamedán nők fátyolviselését egüszségügyi és kriminológiai szempontból tényleg nem lehet helyeselni. A keresztyén női divat előforduló túlhajt ásai azonban a testnek olyan felkínálása és kiállítása, ami szintén nem helyeselhető. HÍREK. A nyíregyházi ev. egyházi énekkar hangversenye. Az egyházi dal ápolása mellett gondot fordít a nyíregyházi ev. egyházi énekkar vezetősége arra is, hogy tagjait a világi és a speciálisan magyar karénekkel is megismertesse. Az elmúlt ősz folyamán intenzív munka indult meg e téren s ennek első, nagyszabású megnyilvánulása volt az a hangverseny, amelyet február 26-án, az ev. központi elérni iskola dísztermében, a nyíregyházi 12. honvédgyalogezred zenekarának működése mellett rendezett. A hangversenyen megjelentek: Geduly Henrik tiszai kerületi püspök, dr. Bencs Kálmán, m. kir. kormányfőtanácsos, polgármester, egyházfelügyelő, Paulák János igazgató lelkész, Horváth László és Görgey Lajos ezredeseik, Moravszky Ferenc és dr. Vietórisz József ev. reálgimnáziumi igazgatók, Szobor Pál városi főjegyző, dr. Vietórisz István városi tiszti főügyész, Kardos István kulturtanácsos és még számosán az egyházi és világi élet képviselői közül és a tisztikar részéről. — A hangversenyt a katonai zenekar nyitotta meg a Teli Vilmos nyitánnyal, Kiss János katonai karnagy, hittestvérünk vezetése mellett Az énekkar két operai nívójú számmal, Wagner Tannhauseré- bol a »Lovagok kara« és Schumann »Cigányélet« című vegyeskarokkal szerepelt, katonai zenekiséret mellett, Krecsák László egyházi karnagy mesteri vezetésével. Úgy ezzel a két karral, mint a zenekiséret nélkül előadott Magyar népdalokkal oly fényes tan uj elét aidta az énekkar alapos és művészi igényeket is kielégítő felkészültségének, hogy méltán megérdemelte a szinte operai hangulatba ringatott közönség szűnni nem aklaró tapsviharát. Az est sikerének emeléséhez nagyban hozzájárult Kozák Istvánná és Negro Ernő magasnivóju zongorajátéka, Kmotrik Margit, Babicz Ilonka és Vasskő Márta gyönyörű szavalata. Balla István és Szabó Gábor hatásos melodrámai előadása. A fényesen sikerült estélyt a katonazenekar zárta be Doppler »Ilka nyitányá«-val. A nagyszámú közönség azzal a meggyőződéssel távozott a hangversenyről, hogy a nyíregyházi ev. egyházi énekkarnak fontos szerepe lesz a jövőben az evangélikus összetartozás és együttérzés ápolásában. Adakozás Jezsovics Károly síremlékére. A mélységes hála és kegyelet meleg érzésével emlékezünk meg nevelő iskolánkra, a Selmecbányái evangélikus lyceumra, mely iskolának falai között nagy pedagógusaink a hazaszeretetnek, a valláserkölcsnek, a törhetetlen köte- Jességtudásnák, a becsületérzésnek, az ismereteknek és tudománynak csiráit nevelték be ifjú kebleinkbe. A főiskola és vezetői iránt érzett kegye letes kapcsolat eredményezte, hogy a lyceum egykori diákjai egyszeri felszólításra 1899-ben rövid egy év alatt emlékei emeltünk
