Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1926-02-07 / 6. szám

1926.

EVANGÉLIKUSOK LAPJA

43.

cetekben ápolni, erősíteni, gyarapítani, ami persze viszont a ti magatok hozzájárulása, munka- készsége, hűséges kötelességteljesitése nélkül íem történhetik meg.

Ezen a közös munkán pedig nyugodjék neg, ami nélkül semmit sem cselekedhetünk, és ceinmik sem vagyunk: a minden jó adomány :s tökéletes ajándék adójának, a mi Istenünknek negáldó kegyelme!

Íz Egyházi Alkotmány első részére vonatkozó tervezel.

(A zsinati bizottság által elfogadva.)

A magyarországi ágostai hitvallású evm- gélikus egyház az ősök hitéhez híven az Ur Jézus Krisztus evangéliumának, mint a keresztyén hit és élet egyetlen kutforrásának és zsinór- mértékének alapján áll és él, amint az a teljes Szcntirásban foglalt Istenigében megnyilatkozik cs amint az a meg nem változtatott Ágostai Hitvallásban és a vele megegyező egyetemes keresztyén hitvallásokban, valamint az evangélikus egyház többi hitvallásos irataiban is kifejezést nyer.

I. Általános határozatok.

Jogi alap.

1. §. A magyarországi evangélikus egyházat, melyet teljes néven magyarországi ágostai hitvallású evangélikus keresztyén egyházn ik nevezünk, a magyar szent korona területén lakó, továbbá a magyar állam kötelékébe tartozó s végül a magyar állam területén ingatlan feiert rendelkező (tulajdonos, birtokos, haszonélvező stb.) s egyházi adóval megrótt hívek összessége alkotja.

Más ország területén létező evangélikus egyházi szervezetek csat’akozása kérdésében az egyetemes közgyűlés határoz.

2. §. A magyarországi evangélikus egyház országos törvényekben és vallási békekötésekben (1606., 1621., 1645.) valamint százados gyakorlatban gyökerező önkormányzati jogánál fogva a vallást és az egyházat érdeklő ügyekben önállóan és szabadon intézkedik.

3. §. Az egyház iskolái, jótékony, közművelődési és társadalmi intézetei, intézményei és szervezetei, mint az önfenntartás eszközei, az egy'ház fennhatósága alá tartoznak. Az alapítványokat, mint önálló jogi személyeket az illetékes egyházi alapítványi hatóság képviseli.

Az államhoz és más egyházakhoz való viszony.

4. §. Az evangélikus egyház az ország többi törvényesen bevett keresztyén egyházaival saemben az egyenjogúság és a viszonosság alapján áll. Az államnak valláserkölcsi és rendtartó munkájában nevelés, tanítás, erkölcsi ráhatás és a hitélet ápolása álial segítségére van; viszont az egyházvédelmi jog (ius advocatiae) értelmében megillető állami jogsegélyt, valamint az országos törvényekkel számára biztosított állami anyagi támogatást önkormányzati szabadságának sérelme nélkül összes hatóságai és intézményei részére igénybe veszi.

5. §. Az állami jogsegély bármely fokú törvényes egyházi hatóság jogerős határozatának vagy jogerős Ítéletének végrehajtása céljából igénybe vehető. Az állam és hatóságai a kért jogsegélyt meg nem tagadhatják

Az egyház tagjai.

6. §. Minden cgyháztagnak kötelessége, hogy az egy'ház hitelveihcz és jogrendjéhez alkalmazkodjék, az egyházat erkölcsileg és anyagilag is támogassa, a jelen törvény értelmében ráruházott tisztségeket hiven betöltse és életmódjával az egyházrak tisztességet szerezzen.

7. § Minden egyháztagnak jogában áll az egyház gondozását és szolgálatát igénybe venni, az egyházi hatóságokhoz és testületekhez kérvénnyel járulni s az egyházi szerveknek jogsértő vagy téves eljárása ellen panaszt emelni. Az önkormányzatban azonban csak azok a tagok vehetnek részt, akik a különös részben megállapított feltételeknek megfelelnek.

Önkorraáayzati hatáskör és szervezet.

8. §. Az evangélikus egyházban minden jog forrása a hívek kö/akarata. amint az minden fokon a többségi elv alapján s a jelen törvényben mcgállapi.ott módon és keretek között törvényesen és jogerősen megnyilatkozik.

9. §. Az evangélikus egyház önkormányzati hatásköre a jogalkotásra, a közigazgatásra és a bíráskodásra terjed ki.

10. §. Törvényalkotó jogát az evangélikus egyház a törvényesen összehívott zsinaton gyakorolja. A hitvallási alap megváltoztatására azonban a zsinat sem illetékes.

11. §. Az egyház közigazgatását az e törvény különös részében megállapított hatáskörrel az egyházközségi, egyházmegy. i, egyhá/ke- rületi cs egyházegyetemi hatóságok és íestiile- tek intézik.

12. §. Az evangélikus egyház —■ a történetileg kifejlődött ősi gyakorlathoz hiven — ön- kormányzatának minden fokozatán a lelkészi és nem lelkészi elemnek egyenjogú befolyását sértetlenül fenntartja.

13. §. A közigazgatás szervei, melyek által az egyház a maga jogait gyakorolja és kötelességeit teljesiti, a következők:

a) az egyházközségben a lelkész, ha több lelkész van, az igazgató-lelkész, a felügyelő, az egyházközségi tanács cs a közgyűlés;

b) az egyházmegyében az esperes, az egyházmegyei felügyelő, az egyházmegyei (anács és a közgyűlés;