Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-12-05 / 49. szám
402. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1926. hogy körükbe senkit, akinek a jő Ízlést és erkölcsöt sértő ruházata, magatartása nyilvánvaló, be ne fogadjanak és maguk közül kizárjanak, legyen laz férfi, vagy nő. A társadalom egyes körei hivatottak fejlett és erős erkölcsi érzésüknek kifejezést adni azokkal szemben, akik a puritán erkölcsi világfelto- gásba beleütköznek. Nem tudom, hogy a családi erkölcsért is felelős apák, ebbeli kötelességüknek eleget tettek-e? Tisztába kell lennünk azzal, hogy a becsületes társadalom — ha akarja — elég erős arra, hogy mindenkit kizárjon a kebeléből; azokat is, akik csak látszatból akarnak tisztességesek lenni, de azokat méginkább, akiknek szeméremérzete még a látszattal sem törődik. Hogy a társadalom tisztessége milyen nagy erő, milyen nagy érték, még ma is, azt legjobban igazolja az, hogy a tisztességtelenek is tisztességeseknek, az erkölcstelenek is erkölcsösöknek akarnak látszani. Mi, a Prot. Nők Országos Szövetségének tagjai, emelt fővel, a magyar asszony nemes büszkeségével merünk síkra száliani a hagyományos magyar családi erkölcs védelméért; mi a jogosult haladás és fejlődés elismerésével, szembe merünk száliani azzal az igazságnak nevezett hazugsággal, hogy a mai divat leányaink erkölcsi felfogását nem érintette, nem befolyásolta. A társadalmi jelenségeket értékelni hivatottak, már ismételten rámutattak azokra a veszélyekre, amelyek a mai divat és lazult erkölcsi felfogás továbbterjedésében rejlenek; mi tehát ezeket az intelmeket meg kell, hogy szívleljük; mi az eseményekkel szemben nem állhatunk meg közönyösen, hanem a magyar asszonyok lelkü- ietének kitörő feljajduMsával kel!, hogy mindazokhoz forduljunk, akiket elég erőseknek, elég bátraknak tudunk arra, hogy a keresztyén családi erkölcs előretörésére mellénk sorakozzanak. Mi, akik a nevelés szolgálatában egy egész életet töltöttünk, mi erős hittel valljuk, hogy az élet viharában csak azok a nők hivatottak a családi szentély tisztaságának megóvására, a családi oltáron való áldozásra, akiknek lelkében fiatal éveikben gondos, következetes neveléssel kialakitottuk az alkuvást nem tűrő erkölcsi eszményt. % Aki ehhez az eszményhez közelebb juttatja a mai beteges magyar társadalmat, az a haza és emberiség javára áldásos munkát végez. Meg vagyok győződve, hogy a Prot. Nők Grsz. Szöv. megtalálja a módot arra, hogy e nemzetépitő, nemzetboldogitó munkára Csonkaországunk minden nőegyesületét, minden becsületesen érző, gondolkodó asszonyt megnyer, maga pedig, az egész nemzet testét átjáró lelkesedéssel, a nemes munkában versenyzők első vonalában kíván és akar maradni. »Az utókor áldani fogja azok nevét, akik e nagy regeneráló eszmét elsősorban teszik magukévá és annak következetesen hívei maradnak.« (Gróf Miké.) Pálmai Lenke. Rz evangélikus papáik országos konferenciája. »Mert ahova te mégy, oda megyek és ahol te megszállsz, ott szállók meg; néped az én n é p e m és Istened az én Istenem.« (Ruth 1.16-17) Az evangélikus papnék országos konferenciája 'iránt nagy és megértő érdeklődéssel sereglett az ország minden részéből a fővárosba körülbelül 130 papné. Hogy megismerjék egymást, megtanulják egymást szeretni és elhatározzák, hogy segítő kezet nyújtanak ezentúl élettársaiknak azzal a mindent megmagyarázó jelszóval, melyet Ruth mondott: »A Te néped az én népem.« A konferenciát megelőző nap estéjén a bpesti deáktéri főgimnázium dísztermében ismerkedő estét tartott a fő rendezőség, melynek keretében gyönyörű hangversennyel kedveskedett a sok-sok papnénak. A budai dalárda »Hiszekegy« éneke után dr. Raftay Sándor püspök a Ruth hűség versén felépített kedves, meleg köszöntő beszédet mondott, buzdítva az egybeseregletteket, bogy legyenek a nehéz időkben küzdő lelkészeknek megértő segítségei, akik az egyház talpra állításában kiveszik részüket, úgy, ahogy azt hivatásuk megkívánja. — Basili- des Mária, a m. kir. Opera művésznője, gyönyörű énekszámai; egy szép olasz ária, egy régi Krisztus-legenda és egy székely ballada fölséges élvezetet szereztek a hallgatóságnak. Nagyszerű hegedű-szóló és ismét a budai dalárda két énekszáma után következett a szeretetvendégség. ízlésesen megtérített asztaloknál foglalt helyet a nagyszámú vendégsereg, melynek fényét emelte dr. Raffay Sándorné, Kapi Béláné, Kiss Istvánné püspöknék, valamint a vendég Ravasz Lászlóné püspökné 'megjelenése. Kedves beszélgetések, barátságos ismerkedések, s végül a sok szere- tetből összehordott étel'fogyasztása mellett eltelt az idő. Majd a másnap Ígérete iránt kíváncsian búcsúzott el egymástól a papnék serege. 11-én reggel 9 órakor közös istentisztelet a deáktéri evang. templomban. Innen a három püspökasszony vezetésével megindult a menet az Üllői- úti Luther-Szövetség imatermébe, hogy ott a konferenciát megkezdjék. Dr. Raffay Sándorné megnyitó beszédében üdvözli a papnékat és felhívja őket komoly dolgozni akarásra. A gyűlést Isten nevében megnyitja. Utána Blatniczky Pálné cinkotai evang. lelkészné tartott gyönyörű beszédet, a »Papné a családban« címen. Előadásából a család iránti mélységes szeretete sugárzott. »A papné családi élete tükör a gyülekezetben! A papné családja az igazi belső családon kívül az egész gyülekezet. Neki kell a minta anyát, a minta háziasszonyt, a minta szeretetet képviselni. Az igazi papné otthona meleg, barátságos fészek... A papné családi élete az Istenbe vetett hitben gyökerező vallásos élet, ahonnan hit és napfény hull azokra, akik a parochia körül élnek. Á pap- néra mindenki felnéz, amig ő eszményképe falujának. Igyekezzék tehát életében minél tőkéié-
