Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-09-19 / 38. szám
1926. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 299 iknek a nyugdijint. kifizetett nyugdíj cinién 3.929 K 42 f-t, vagyis a lelkészek, theol. tarok, hitoktatók stb. 2,064.630 K összfizetéSé- k 21) 05« o-át. Vizsgáljuk meg ezek után, hogy a nyugdij- aiány rendszer és a régi ny.-int.-nek föntebb rilitett intézkedései figyelembevétele mellett, ilajnint annak is, hogy az uj ny.-int.-nek a col. tanárok már nem lesznek tagjai, miképpen akulhatna az uj ny.-int.-nek math, mérlege. A régi nyugdíjintézetnek volt mintegy 750 gja. Igen valószínű, hogy’ az uj nyugdíj intézetik lesz lelkésztagja 280, kér. alkalmazott 10, toktató 20,'kántor 4, összesen 314, akiknél : átalánvrendszerre, valamint az uj tervezet h és 35. $-ok intézkedésére való tekintettel az jyéncnkénti fizetést 3000, az összfizetést, 14x3000 - 942.000 K-nak kell számítani. Az 1908. évi mérleg adatait o'o-ban alkal- azva, az uj nyugdíjintézet valószínű mérlegét ry képzelem: a biztosított nyugdijtőke értéke lelkészekre vonatkozólag a 840.000 K fizetések 342 280,o-a, vagyis 2875.152 K. Hitoktatók íb. biztosított nyugdijának tökeér.éke a 102.000 ’ fizetésnek 430 25%-a, vagyis 438.855 K. A bízatott nyugdíj terhe az aktiv lelkésztagokra ,840.000 K fizetésnek 22 28%-a, vagyis 182.152 v, a hitoktatókra stb. a biztosított tóke nyug- lijterhe a 102.000 K fizetésnek 24 27<%-a, vagyis 24.755 K, az összes aktiv tagokra háramló lyugdijteher 211.907 K, ami a 940.000 K össz- izetésnek 22 49<>'o-a. Az 1915. évben kifizetett 413.929 K 42 t »ssznvugdij a 2,064.630 K összfizetésnek 20 05 >/o-a. Igen valószínű tehát, hogv az uj nyugdij- ntézet terhe sem lesz több ennél a százaléknál, ragyis a 942.000 K fizetés 2005%-át kitevő 188.871 K-nál. Ennek a valószínűségét a következő számítás is mutatja: az 1915-ben kifizetett 413.929 K 42 f nyugdíjból egy aktiv tagra jutott ennek 750-ed része, vagyis 551 K 50 f. Ha az uj nyugdíjintézetben 1 aktiv tagra 551 K 90 f terhet veszünk, ez 314 tag után 173.366 K 60 f megterhelést jelent. Ugyanezt a számot mcgközelitó eredményt nyerjük akkor is, ha százalékban számítunk. A 750-nek a 314 41 86%-a az 1915-ben kifizetett nyugdíjnak 41 86%-a 173.070 K 85 f. Vagy' más szempontból tekintve: az 1915 évi 467 igényesnek kifizetett nyugdíjból egy igényesre jutott: 413.929 42: 467 = 886 36 K. Az ezidőbeli igényeseknek az aktiv tagokhoz o/o-han kifejezett száma: 46700: 750 == 62 26%. Már most, ha ezt a %-ot alkalmazom a felállítani szándékolt nyugdíjintézet aktiv és passzív tagjaira, az igényesek száma: 62 26x314 = 195. Mivel pedig 1915-ben egy igényesnek jutott átlag: 886 36 K, az uj nyugdíjintézet valószínű megterhelése évi": 195X 886 36 = 172.839 20 K. Tehát így is ugyanarra a megközelítő eredményre jutok. Ez a teher födözetet talál a következőkben: föntartási dij cimén 942.000 K 4%-a = 37,680 K. tagsági járulék cimén 942.000 K 4%-a = 37.680 K, közalapból a régi alapon 20.000 K, összesen 95.360 K, a 211.907 K szükséglet teljes födözésére az államsegélyből tehát 115.647 k-ra volna szükség. Ugyancsak az államsegélyt kellene igénybewnni a tartalék tőke bizonyos mérvű dotálására is. A tagoknak számításom szerinti 164.850 K, valamint a fönntartó testületeknek 669.762 K tőkejárulékai és ezeknek kamatai is a tart. tőke dotálására szolgálnának. Ha ezeket a számsorokat mégegyszer áttekintem, nem gondolnám, hogy következtetés seimben nagy tévedések volnának. Éppen azért meg vagyok győződve arról, ha nemcsak a tagok, hanem a fönntartó testületek is, elsősorban pedig az c. egyh. annak a belátásával, hogy a lelkészi nyugdíj rendezése egyházunknak jelenleg nemcsak a legelső és legfontosabb, de becsületbe vágó kötelessége is és a szükséges áldozatot meghozzák, sikerülni fog olyan nyugdíjintézetet szervezni, mely ha nem is elégít ki minden igényt de megnyugtatókig hat a jelenben és reménvt ébreszt a jövendőire. Gyüjtes- senek tehát össze a fe1 dili tani szándékolt nyugdíjintézet math, mérlegének elkészítéséhez szükséges pontos adatok s azután lássuk a matematikai mérleget. Mikolás Kálmán ev. lelkész. Nemzetközi keresztyén kooperáció A múlt hetekben nagyfontosságu nemzetközi gyűlések voltak Bernben. Augusztus 23— 25. az a bizottság ülésezett, amelyik a Lausan- neban 1927. aug. 2 21. tartandó Hit és Szervezet« konferenciáját van hivatva előkészíteni. Ezen az ülésen dr. Garvie elnökölt. A bizottság megállapította a konferencia programmját. A stockholmi Elet és Munka konferenciának állandó bizottsága augusztus 26- 30. tartotta értekezletét. Körülbelül őtven-halvan delegátus vett részt és bőségesen nyílt alkalom barátságos összejövetelekre és megbeszélésekre a hivatalos ülésezések mellett A svájci kormány rendelkezésére bocsátotta a bizottságnak a szenátus üléstermét, s állami és egyházi méltóságok egyformán gyakorolták a vendégszeretet. Dr. Keller Adolf kitünően rendezte meg az értekezletet. Az upsalai érsek három nyelven beszélve, buzgón és fáradhatatlanul elnökölt. A szociális iroda főtitkárává dr. Kellert választották^ meg. Tervbe vétetett egv három nyelven megjelenő folyóiratnak a kiadása, amely a stockholmi konferencián felvetett kérdéseket tárgyalná. Úgy a szociális irodának, mint a folyóiratnak tervét az európai és keleti delegátusok sokkal jobban pártfogolták, mint az angolok és amerikaiak, akik a pénzügyi felelősség miatt fejezték ki aggodalmaikat. A legkényesebb pont annak a jelentésnek tárgyalása volt amelyet a németek kérésére
