Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1926-09-12 / 37. szám

294. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1926. együttvéve a mi egész, szivünknek annyira ked- \ es, lutheránus magyar világunkat jelentik ne­künk.« Természetesen nem minden nagyunk van benne, nem is lehet: a lyrikus költő a maga szépért, nemesért lelkesedő lelke kedvenceit raj­zolja meg élvezetesen. Nem lesz mozaikszerü a mű; bár egyes részletei önállóak, egybefoglalja egy világos alapgondolat, mely átvonul az egé­szen. Ezt a vezérfonalat megindítja: »A sárvári diák Wittenbergában« cimü korrajz, melyet él­veztünk "már a Deák-téri Lutber-Szövetség egy felolvasó estélyén a szerző közvetlen előadá­sában, olvastunk a »Harangszó«-ban folytatá­sokban: igazi értékét most, mikor egyben kap­juk, látjuk csak valóban. Történeti magból re­konstruálja Luther korát s ezután a századok folyamán Luther lelkét keresi a magyar főne­messég, nemesség, polgári társadalom és nép gyermekei körében. így tárulnak fel előttünk a mi Sionunk jellegzetes helyéi, nevezetes alak­jai: a főnemes Thurzó György, a nemes Rad- vánszkyak, a polgári Bőhm Károly filozófus, Wittnyédy István ügyvéd, a nép fiai (»A névte­len hős«), Kis János püspök, Berzsenyi Dániel, a költő, a költőpap Székács József tudós Bél Mátyás, gazdasági nevelő Tesisédik Sámuel lel­kész, nyelvész Hunfalvy Pál, a tahitők 'tanítója: Péterfy Sándor, végül a katona Dessewffy Arisztid. Ezután jönnek a »Luther-oltár papnői«: Teleikiné Róth Johanna, a fiuk anyagi gyámoli- tója, Veres Pálné Beniczky Hermán, a leány- nevelés megszervezője, Haberem Jonathánné Liedemann Róza, a szegény szüikölködők gyá- molitója. Talán e felsorolás meggyőz a tarta­lom gazdagságáról, tévedésbe ejt azonban a fel­dolgozás módjára nézve: ezt olvasás közben lát­juk. Feltárulnak előttünk Sárvár, Zólyom-megye, Sopron, Pozsony, Szarvas, a Szepesség és Eper­jes. Itt remekei a történettudós, ki csak úgy dobálja tudása tárházából nem a minden for­rásban megtalálható adatokat, planem a leg­érdekesebb, igazán egyéni megfigyeléseket. Kü­lönösen szépek, meleghanguak a személyi él­ményen alapuló fejezetek, melyekhez részben Szigethy Lajos lelkész édesatyja adta az adato­kat, vagy pedig az o megfigyelő tekintete gyűj­tött. így a »Hat nap Sopron életéből« c. feje­zet végig vezet a »civitas fidelissima« történe­tén az utolsó Árpádtól korunkig s megmutatja hat »pillanatf ölvételben« Luther lelkének elterje­dését s erősödését e szép városban. Hason­lóan remeke az irásmű vészelnek az Eperjesről szóló pár lap. Elképzelni lehet e könyvecskét, de teljesen méltányolni értékét csak az tudja, aki elolvasta. Az lát bele e nagy lélekbe, Szigethy Lajos csupa szív és melegség egyéniségébe, mely minden so­rában megnyilvánul s mely az előadás bájos­sága által még csak jobban érvényesül. A gazdag tartalom szép köntösben jelenük meg a könyvpiacon, 31 szebbnél-szebb kép, (néhány Dobozyné Serédi Kata rajza) külsőleg is emeli a művet, melyet az Egyetemi Nyomda adott ki s mely a Luther-könyvkereskedésben kapható csekély 30.000 K (2.80 p.) áron. Ol­vassa el mindenki, aki evangélikus egyházunk ér­tékeit ismerni akarja, mert ez öntudatra, büszke hűségre neveli önmagát s egész környezetét ennek építő hatása alatt. A szerzőt pedig kér­jük, hogy tanári állásától nyugalomba vonulván, fölszabaduló idejét szentelje ilyen munkálko­dásra, mert ezzel egyházunknak elévülhetetlen szolgálatot tesz s talán önmagának is nagy örömet szerez alkotásaival. Budapest. Dr. Bőhm Dezső. Jegyzetek. Franciaországiban is mind nagyobb érdek­lődés irányul a sajtó utján való evangelizálás; felé. Az. egyházi és vallásos lapok képviselői november havában értekezletre jönnek össze Pá- risba, abból a célból, hogy megteremtsék a Francia Protestáns Sajtó-szövetséget. Egy efajta szervezet létesítését sürgősen szükségesnek tar­tanak. Az eszme hívei azt mondják, hogy míg az u. n. »missziók« hatása csupán átmeneti, ad­dig a vallásos lapok hatása lassúbb ugyan, de mélyebb. A sajtó, mielőtt átalakítaná a szivet, átalakítja az értelmet, úgyhogy az olvasó idővel magáévá teszi lapjának nézeteit. A sajtó szaba­dabban tárgyalja a vallásos, egyházi és szo­ciális kérdéseket, mint a szószék. A sajtó eljut a betegekhez és gyengélkedőkhöz és mindazok­hoz, akiket viszonyaik meggátolnak abban, hogy 'felhasználják a lelkűk ápolására szolgáló al­kalmaikat s tagjaivá teszi őket annak a lelki családnak, amelytől egyébként el volnának szi­getelve. A szövetségnek feladata lesz, hogy a protestáns gondolatot propagálja egész Francia- országban. * Gróf Apponyi Standomé, Esterházy Alexand- rin grófnő, férjétől örökölt vagyonát az Orszá­gos Magyar Gyűjtemény egyetemnek ajándé­kozta. A grófnő ezen nagylelkű adománnyal a magyar kulturhistóriába arany betűikkel jegyezte be nevét. A nemzeti életnek ébredését mindennél jobban szolgálják az ilyen nemes lelkek, nagy szivek és kulturcélra tett adományok. * Lengyelországban a klerikális kormány a tonndorf i evangélik us tüdő vész-szanatóriumot »likvidálta«. Ezt a mükifejezést mi is ismerjük a bolsevizmus idejéből s bennünket nem lep meg az ultramontánizmusnak a bolsevizmussal egy húron pendülő eljárása. A Genfben meg­jelenő »Semaine Religieuse« a likvidáláshoz meg­jegyzi: »A katholükus Lengyelország rendszere­sen irt ki területén mindent, ami evangélikus és német. Már több Ízben adtunk hirt ingatlanok elvételéről, amelyeket jogos tulajdonosaiktól

Next

/
Thumbnails
Contents