Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1926-09-12 / 37. szám

1926 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 295 brutálisan elragadtak. íme egy újabb eset. Szük­séges, hogy az egész protestáns világ értesül­jön ezekről a dolgokról.« HÍREK. Halálozás. Szentmártoni dr. Radó Gyula, a kemenesaljai egyházmegye és a szombathelyi gyülekezet felügyelője szeptember 1-én, 53 éves korában Szombathelyen meghalt; temetése Ke- menessömjénben volt szeptember 3-án. — Dr. Tóth Gedeon lébényi körorvos szeptember 3-án, 49 éves korában Lébényben elhunyt; te­metése Győrszemerén volt szeptember 5-én. — D. dr. Julius Kaftan, a berlini egyetemen a rendszeres theológia tanára, az evangélikus fő- egyháztanács volt alelnöke augusztus 28 án Ber- lin-Steglitzben meghalt Kiváló tudományos iro­dalmi működést fejtett ki. Magyar misszionáriusnő megy az Admi- ralitas-szigetekre. Molnár Mária^ a Bethánia- Egylet régi tagja, a győri ref. egyház volt dia­konisszája, miután egy évet töltött a Lieben- zelli Misszió intézetében, Mánus szigetére be­tegápoló misszionáriusnönek jelentkezett s a misszió vezetősége kiküldetését elhatározta. Mol­nár Mária kihajózása előtt néhány hétre vissza­tér Magyarországra s ekkor kész a Csendes- óceáni szigeteken folyó missziói munkáról elő­adásokat tariani. A felszereléséhez és kiutazásá­hoz szükséges nagyobb összeg (25—30 millió) fedezésére adományokat a külön cél megjelölé­sével a Magyar Evangéliumi Keresztyén Misz- sziói Szövetség titkára, Csia Sándor dr. szíve­sen elfogad. (Budapest, Vili., Gyulai Pál-u. 9.) Az egyetemes lelkészi nyugdíjintézet ter­vezete Schöll Lajos esperes és Wagner Adám egy hm. számvevő javaslatával kinyomatásra ke­rült. Példányonként 15.000 K-ért kapható Schöll Lajos esperestől, hidas (Baranya-m.). Aki utal­ványon küldi az összeget, 1000 K kézbesítési dijat is csatoljon. Kapható lesz a tervezet a dunántúli egyházkerületi és az egyetemes lel­készegyesületi közgyűléseket megelőző napon is Szombathelyen, illetve Budapesten. A csanád-csongrádi egyházmegye köz­gyűlése. A csanád-csongrádi egyházmegye Nagvbánhegyesen tartotta ezévi közgyűlését augusztus 26-ikán, Purgly Emil makói főispán, világi elnök és Saguly János esperes elnöklete alatt. A megelőző napon az iskolaszéki ülés, le'.- készi értekezlet és közgyűlési elöértekezlet folyt le. A gyámintézeti beszédet a nagybanit egyesi hatalmas templomban Sztik Gusztáv csanádal- bertii lelkész tartotta. A közgyűlés a templom­ban folyt le. Esperes felolvasta mindenre kiter­jedő évi jelentését, mely a gyülekezetek erősö­déséről számolt be. Az egyházmegye megszer­vezte a másodfelügyelői állást, amelyre egyhan­gúlag Paraszkay Gyula szegedi járásbirósági el­nök választatott meg s akit szép beszéd kísé­retében iktatott be az esperes. A battonyai 700 lelket számláló missziói egyiiáz megalakulását elhatározta az egyházmegye, úgyszintén Mező­hegyesen egy teljesen az állam által fenntartandó anyaegyházközseg szervezését kérelmezni fogja a földművelésügyi minisztériumtól. Az egyház­megye elutasította azt az eljárási utasítást, mely az egyházi javadalmas tisztviselők házasságánál házassági engedély kérelmezését kívánja, viszont természetesnek találja, hogy fegyelmi terhe alatt a lelkész, tanár és tanitó csak tiszta ev. házassá­got köthet. A 20 pontból álló tárgysorozat simán folyt le. Délben a nagybánhegyesi egyház gaz­dag ebédet adott a vendégek tiszteletére. A lakomán Purgly főispán a kormányzóra ürítette poharát. Saguly esperes az egyházmegye értékes világi embereire, stb. A vendégek a délután fo­lyamán távoztak el a vendégszeretetet gazdagon gyakorló nagybánhegyesi egyház köréből. T. Észtország. Az észtországi »szabad zsinat« junius 17-én tartotta ülését Révaiban. Ez az egyesület akkor alakult, amidőn 1925. őszén megjelent a vallási társulatokról szól törvény. Eszmény a gyülekezeti autonómia. Több auto­nóm egyházközségnek tömörüléséből keletkezik a zsinat, amely az egyházat képviseli. A »sza­bad zsinat« az országos egyházon belül működő egyesülés; feladatául a határozott lutheránus kereszt)énség képviseletét tűzte ki az eltérő irányzatokkal szemben. Alapehrejt utolsó ülésén öt pontba foglalta össze, amelyeknek fögondo- Latai ezek: »1. A Szentirást illetőleg úgy az ó- testamentomi, mint az uj testamen tömi rész szó­szerinti inspirációiét vallja. Az Ö- és Ujtestá- mentom között értékfokozat nincs, mindegyik egyformán hirdeti a Krisztust. 2. A hitvallás tekintetében ragaszkodik a lutheránus hitval­lási iratok kötelezi") erejéhez. Ezek korántsem tekintendők pusztán történelmi okmányoknak, hanem minden időkre szóló érvénnyel állapítják meg az Isten Igéjének igaz, hamisítatlan magya­rázatát. Magától értetódöleg nincs bennük meg­magyarázva mindaz, amit a Biblia tartalmaz. Ennyiben tehát a hitvallási iratok tartalmának bővítése lehetséges. (Például az egyháznak, a missziónak feladatait, az eszkatológiát illetőleg.) 3. Az egyház feladatai tekintetében a »szabad zsinat« hangsúlyozza: hogy az egyház igehirde­tési kötelezettsége kettős: a gyülekezetben és a pogányok között. A »szabad zsinati azt kí­vánja az egyháztól, hogy missziói egyház legyen. Teljes határozottsággal elitéli azoknak nézeteit, akik az egyházat azzal alacsonyitják le, hogy az egyház főféladatává a kultúra és népmivcltség terjesztését teszik. 4. Az egyháznak az államhoz való viszonyát illetőleg azt kivanja a »szabad zsinat«, hogy a kettő egymástól teljesen külö- nittessék el, olyan formán, hogy az egyház egy­általán ne legyen kötve az államhoz.« Felelős kiadó: PÁLMAI LAJOS.

Next

/
Thumbnails
Contents