Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1926-09-12 / 37. szám

XH. évfolyam. 1926. szeptember 12. 37. szám. EVANGÉLIKUSOK LAPJA Szerfcisztftség: LtBtIY (Moson ■.) Kiadóhivatal: GYÚR. ev. konvent-épület. Kiadta:! LOTHER - SZÖVETSÉG. Postatakarékpénztári csekkszámla: 12M. ■lapította : DR. RRFFIY SÁNDOR püspök. SzcrktuMiért telelő« NÉMETH KÁROLY «peres. Megjelenik hetenként egyszer, vasárnap. Elfifizetési ár: Egész évre 80, félévre 40 negyedévre 20. egyes szám 2 ezer K. Hirdetési árak megegyezés szerint. Codex Juris Canonici. ii. Az uj Codex Juris Canonici által teremtett állapotok, vagyis a reverzálisok újabb időben való nagymértékű megszaporodásával szemben egyházi közéletünkben már régebben felmerült az u. n. egyházvédelini intézkedések gondolta, melyek lényegükben abban állanak, hogy ve­gyesházasságok han élők ne viselhessenek egy­házi — javadalmas — tisztségeket; revcrzálist adó hívek pedig egyáltalán ne viselhessenek egy­házi tisztségeket és még a szentségek, egyházi temetés stb. részeltetéséból is kizárassanak stb. Én elismerem, hogy mindazok a javaslatok és határozatok, melyek ilyen, vagy hasonló, rc- torsio jellegével bíró intézkedéseket akarnak be­hozni. a protestantizmus fé.tésébói erednek, de azt hiszem, hogy túl messze mennek. A »Ne temere i decretumnak felfüggesztése és a »Provide« constituciónak Magyarországra kiterjesztése alkalmából az 1909. évi egyetemes közgyűlés már elhatározott bizonyos egyhá/vé- debni intézkedéseket és azokat utasításba fog­lalta (1. a közgyűlés jkvének függelékét). Eze­ken az intézkedéseken ebben az irányban tul- menni most sem kellene. Ha mi a vegyesházasságokat épen oly mó­don tilalmazzuk, mint a kath. egyház; ha a vegyesházasságra lépni szándékozó feleket ép olyan lelki kényszernek tesszük ki, mint ők, ha e lelki kényszernek nem engedőket, avagy a nagyobb lelki kényszer által lesujtottakat ép úgy egyházi fenyíték alá, valóságos excommunicatio alá vetjük, mint ők, akkor nincs többé jogunk a katholikus egyháznak eme — nézetem szerint erkölcsileg eléggé el nem Ítélhető — álláspont­ját rosszaim s annak megváltoztatását kívánni; mert akkor mi is ugyanabba a hibába estünk, amibe ők, s a lelkiismeret szabadságát a leg­nagyobb mértékben megtagadjuk. Emellett a vegyesliázasságok akadályozásával s annak kö­vetelésével, hogy csak ugyanazon "Felekezetiiek házasodhassanak össze, — mcft a végeredmény ez lenne — az eddig is eléggé szétszaggatott tár­sadalmunkba olyan válaszfalakat emelnénk, amely nemzeti szempontból igen nagy kárt je­lentene. Ezért a reverzálisok és általában az uj Co­dex veszélyei elleni védekezést nem ezen az utón keresném, mely csak kölcsönös gyűlölkö­déssel, átkozódással fog járni, hanem azon, ame­lyen eddig is kerestük sérelmeink orvoslását és nem mindig eredménytelenül és azonkívül olyan utón, mely eddig nem volt járható, de amely éppen napjainkban nyílt meg. Az előbbi ut az államnak a segélye. Ez két irányban volna igény bevehető. Először abban, hogy a gyermekek vallásáról szóló 1894:32 t.-c. mely a szabad megegyezés leple és ürügye alatt törvényesítette a re verzálj sokat, ekörül tessék és ismét kimondassák a 1868:53. t. szabálya, melv szerint minden nevem nevezhető re verzál is ér­vénytelen és hatálytalan. Mindjárt meg kell je­gyeznem, hogy nem gondolom, hogy ez már ha­marosan elérhető volna. Ha akkor, mikor az u. n. liberális egyház- politikai törvények megalkottattak, lehető volt, hogy titkos befolyások kivigyék az 1868:53. t.-c. emlitett rendelkezésének eltörlését és a reverzá- lisokat ismét behozó törvényt, amely kizárólag a katholikus egyháznak előnyös, akkor most, mi­kor a katholikusok között a régebbi toleráns, Deák Ferenchez és társaihoz hasonló liberális Telfogásuak száma elenyészően csekélyre olvadt, mert ma ily törvény megalkotására, mely a ka- tholicizmus által elért előnyt ismét megszün­tetné, számítani valóban nem igen lehet. De mindennek dacára a kezdeményezés meg volna tehető; a mozgalom ily törvény újra megalko­tására meg volna indítható, bizonyos jelentő­sége m*ár ennek is volna. Ugyanezt a lépést az 1908. egyetemes közgyűlés is megtette a »Ne temere« decretum kiadásakor s az indok most ugyanaz. Az állam segélye azonban más irányban is

Next

/
Thumbnails
Contents