Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1926-09-12 / 37. szám

290.

EVANGÉLIKUSOK LAPJA

1926igényibe volna vehető s ez irányban a kilátások kedvezőbbek. Amint a »Ne temere« decre- tummal szemben kivételek voltak megállapíthatók Németországra és Magyarországra, agy nincs kizárva a lehetősége, hogy ugyanezek a kivételek — amelyeket előbbi cikkemben jeleztem — tulajdonkép fenn is állanak, csak érvényesíteni kell őket. Hisz az uj Codexbe foglalt szabályok megalkótása '1904-től 1917-ig ugyanebbe az időbe esett, midőn a »Ne temere«^ »Provide« és az officium congrátiv intézkedése kiadatták 1906, 1907, 1909 és 1912-ben. S ez uj Codexnek van oly rendelkezése, a '3. canon, amely szerint az »Apostoli Széknek« nemzetekkel létrejött megállapodásai fennmaradnak s a 4. canon, amely szerint — azok a privilégiumok és kedvezmények, amelyeket az »Apostoli Szék« eddig adott s amelyeket a Codex kifejezetten vissza nem von, érvényben maradnak. A »Provida« oonstitucióban és az Officium Congregatio 1912. évi intézkedésében Magyarországnak adott kedvezményeket, pedig a Codexnek a végyesházasságiőkra vonatkozó rendelkezéseit kifejezet ten nem vontaik vissza.

De a Codex 5. canonja azt is kimondja, hogy az az eddigi százéves, vagy emberemlékezetet meghaladó szokás, amelyet a kánonok kifejezetten nem utasitanak vissza, eltűrhető, ha az illető »ordináiriusok« (püspöki kormányzati hatóságot gyakorlók) úgy vélik, hogy azt okosan nem lehet elnyomni; a vegyesházasságok kötése tárgyában pedig az uj Codex hatájyba- lépte előtt fennállott azt a szokást, hogy kath. lelkészek a v egy es házasságokat összeadták akkor is, bár áldás nélkül és a templomon kívül, ha nem adtak reverzálist és hogy a nem kath. lelkész előtt kötött házasságokat is érvényeseknek tekintették, bátran százévesnek és emberemlékezetet meghaladónak lehet minősíteni.

E szempontok figyelembevételével és e körülmények alapján az egyetemes egyháznak felirattal kellene a kormánytól kérni, hogy a római Curiánái eszközölje ki Magyarországra nézve az ő szempontjából legalább annak a jogállapotnak visszaállítását, amely az uj Codex hatálybalépése és a »Ne temere« decretum előtt már a XIII. század vége óta, sőt azelőtt is fennállott, vagy esetleg állapítsa meg, hogy ez érvényében továbbra is fennmaradt. A magyar kormány alig zárkózhatik el ily kívánság elől s hogy a kormány az itt jelzete intézkedést el bírja érni, az éppen nem lehetetlen.

A másik ut, amelyre céloztam, az által nyílt

meg, hogy most már a protestánsoknak, illetve evangélikusoknak is megvan a nemzetközi szervezete és hogy ennek folytán most már mi is mint nemzetközi erkölcsi hatalom léphetünk fel a róm. kath. egyházzal, mint hasonló nemzetközi hatalommal szemben. A Lutheránus világkonferencia, amelynek állandó végrehajtó bizottsága van és az Evangéliomi Világszövetség azok a nemzetközi szervezetek, amelyekre gondolok és amelyek, azt hiszem, alkalmasak volnának arra, hogy most már a római kath. egyházzal, mint nemzetközi vallási szervezetei, tárgyalásokat kezdjenek és igyekezzenek nemcsak az oly sérelmeket, amilyenek a reverzálisok által való té- ritgetés, orvosolni, hanem még azt is elérni, hogy végre a római kath. egyház is térjen rá arra az útra, mely a más keresztyén vallásfele- kezetüeik hitét is tiszteletben tartja és megbecsüli. Ennek feltételezése nem lehetetlenség;, mért a máshitüek kárhoztatása, anathemizáiása. az nem dogma, az csak politika. A Codex Juris Canonici is nem dogmatikus szabályokat, hanem csak disciplinát, fegyelmi rendszabályokat tartalmaz, amelyek eltekintve egyes, jus divi- numnak, isteni jognak minősített rendelkezésektől, nem változhatatlanok. Az időkre és viszonyokra való tekintettel tehát, amelyekhez a római kath. egyház tud alkalmazkodni — miért ne volna kivívható, hogy politikájukat, ha az talán régi tradíciókon is alapszik, változtassák meg, hiszen dogmáik akkor is érintetlenek maradhatnak. igaz, hogy ez most még egyelőre talán valószín,ütlennek látszik, de ha velük szembe mi is hatalmat tudunk állítani, akkor odaát is engedékenyebbek lesznek. És talán itt is alkalmazhatók Deák Ferenc szavai: »Az idő leikével haladó mivelődés, mely sem visszalépni, sem megállani többé nem képes, ki fogja vívni a most kívánt eredményt.« Dr. Polner Ödön.

... És megindult a munka ...

A múltkor vidékünk legnagyobb gőzmalmában voltam. Ámulva néztem a hatalmas kazánt, amely egyetlen nyomásra a nagy kiterjedésű telep minden részét mozgásba hozza. Még korán volt. A munka még szünetelt, csak a kazánházban volt sürgés-forgás. A telep automatikus szirénája búgni kezd. A főgépész meghúz egy emeltyűt s zúgva, sisteregve, hogy szinte remeg az egész gépház, tódul ki a kazánból a földalatti csatornákon a gőz. A hengerekben mozgásba jönnek a tolattyuk, magukkal rántják a többméter átmérőjű lendkereket, a me-