Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1926-09-12 / 37. szám

290. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1926­igényibe volna vehető s ez irányban a kilátá­sok kedvezőbbek. Amint a »Ne temere« decre- tummal szemben kivételek voltak megállapítha­tók Németországra és Magyarországra, agy nincs kizárva a lehetősége, hogy ugyanezek a kivételek — amelyeket előbbi cikkemben jelez­tem — tulajdonkép fenn is állanak, csak érvénye­síteni kell őket. Hisz az uj Codexbe foglalt sza­bályok megalkótása '1904-től 1917-ig ugyanebbe az időbe esett, midőn a »Ne temere«^ »Pro­vide« és az officium congrátiv intézkedése ki­adatták 1906, 1907, 1909 és 1912-ben. S ez uj Codexnek van oly rendelkezése, a '3. canon, amely szerint az »Apostoli Széknek« nemzetekkel létrejött megállapodásai fennmaradnak s a 4. canon, amely szerint — azok a privilégiumok és kedvezmények, amelyeket az »Apostoli Szék« ed­dig adott s amelyeket a Codex kifejezetten vissza nem von, érvényben maradnak. A »Pro­vida« oonstitucióban és az Officium Congrega­tio 1912. évi intézkedésében Magyarországnak adott kedvezményeket, pedig a Codexnek a végyesházasságiőkra vonatkozó rendelkezéseit kifejezet ten nem vontaik vissza. De a Codex 5. canonja azt is kimondja, hogy az az eddigi százéves, vagy emberemléke­zetet meghaladó szokás, amelyet a kánonok kifejezetten nem utasitanak vissza, eltűrhető, ha az illető »ordináiriusok« (püspöki kormányzati hatóságot gyakorlók) úgy vélik, hogy azt oko­san nem lehet elnyomni; a vegyesházasságok kötése tárgyában pedig az uj Codex hatájyba- lépte előtt fennállott azt a szokást, hogy kath. lelkészek a v egy es házasságokat összeadták ak­kor is, bár áldás nélkül és a templomon kívül, ha nem adtak reverzálist és hogy a nem kath. lelkész előtt kötött házasságokat is érvényesek­nek tekintették, bátran százévesnek és ember­emlékezetet meghaladónak lehet minősíteni. E szempontok figyelembevételével és e kö­rülmények alapján az egyetemes egyháznak fel­irattal kellene a kormánytól kérni, hogy a ró­mai Curiánái eszközölje ki Magyarországra nézve az ő szempontjából legalább annak a jogállapotnak visszaállítását, amely az uj Co­dex hatálybalépése és a »Ne temere« decretum előtt már a XIII. század vége óta, sőt azelőtt is fennállott, vagy esetleg állapítsa meg, hogy ez érvényében továbbra is fennmaradt. A magyar kormány alig zárkózhatik el ily kívánság elől s hogy a kormány az itt jelzete intézkedést el bírja érni, az éppen nem lehetetlen. A másik ut, amelyre céloztam, az által nyílt meg, hogy most már a protestánsoknak, illetve evangélikusoknak is megvan a nemzetközi szer­vezete és hogy ennek folytán most már mi is mint nemzetközi erkölcsi hatalom léphetünk fel a róm. kath. egyházzal, mint hasonló nemzetközi hatalommal szemben. A Lutheránus világkonfe­rencia, amelynek állandó végrehajtó bizottsága van és az Evangéliomi Világszövetség azok a nemzetközi szervezetek, amelyekre gondolok és amelyek, azt hiszem, alkalmasak volnának arra, hogy most már a római kath. egyházzal, mint nemzetközi vallási szervezetei, tárgyalásokat kezdjenek és igyekezzenek nemcsak az oly sérel­meket, amilyenek a reverzálisok által való té- ritgetés, orvosolni, hanem még azt is elérni, hogy végre a római kath. egyház is térjen rá arra az útra, mely a más keresztyén vallásfele- kezetüeik hitét is tiszteletben tartja és megbe­csüli. Ennek feltételezése nem lehetetlenség;, mért a máshitüek kárhoztatása, anathemizáiása. az nem dogma, az csak politika. A Codex Juris Canonici is nem dogmatikus szabályokat, ha­nem csak disciplinát, fegyelmi rendszabályokat tartalmaz, amelyek eltekintve egyes, jus divi- numnak, isteni jognak minősített rendelkezések­től, nem változhatatlanok. Az időkre és viszo­nyokra való tekintettel tehát, amelyekhez a ró­mai kath. egyház tud alkalmazkodni — miért ne volna kivívható, hogy politikájukat, ha az ta­lán régi tradíciókon is alapszik, változtassák meg, hiszen dogmáik akkor is érintetlenek ma­radhatnak. igaz, hogy ez most még egyelőre ta­lán valószín,ütlennek látszik, de ha velük szembe mi is hatalmat tudunk állítani, akkor odaát is engedékenyebbek lesznek. És talán itt is alkal­mazhatók Deák Ferenc szavai: »Az idő leiké­vel haladó mivelődés, mely sem visszalépni, sem megállani többé nem képes, ki fogja vívni a most kívánt eredményt.« Dr. Polner Ödön. ... És megindult a munka ... A múltkor vidékünk legnagyobb gőzmal­mában voltam. Ámulva néztem a hatalmas ka­zánt, amely egyetlen nyomásra a nagy kiter­jedésű telep minden részét mozgásba hozza. Még korán volt. A munka még szünetelt, csak a kazánházban volt sürgés-forgás. A telep automa­tikus szirénája búgni kezd. A főgépész meghúz egy emeltyűt s zúgva, sisteregve, hogy szinte remeg az egész gépház, tódul ki a kazánból a földalatti csatornákon a gőz. A hengerekben mozgásba jönnek a tolattyuk, magukkal ránt­ják a többméter átmérőjű lendkereket, a me-

Next

/
Thumbnails
Contents