Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1926-09-05 / 36. szám

284.

EVANGÉLIKUSOK LAPJA

1926,

székről szomorú hírek érkeznek hozzá, mert a cseh, mint legműveltebb nép a 'szlávok közt, n em követ el oly kegy e lets értés eket, bár tudomásom van, hogy a hatalmi kilengések ott is atrocitásra vezetnek. Kulturbotrány volt például a pozsonyi gyönyörű Mária-Terézia márvány- szobor szétrombolása, vagy nagy történeti múlttal biró ev. iskolák erőszakos államosítása, vagy kiüldözése, vagy beszüntetése. A magyar nemzet nagy megpróbáltatásoknak van kitéve;, de azt hiszem az erős magyar nemzeti kuitura helyre- áilitja a porba sújtott nemzetet. A magyar tud dolgozni, helyzete nem irigylésre méltó, de nagy kulturfölényét kellene a saját jól fe'fogott érdekében is továbbra biztosítani. Állam és fele- kezet nyújtson egymásnak béke jobbot a kultúra fejlesztésénél és megalapozásánál. A svédek a múltban, de jelenleg is figyelemmel kisérik a magyarországi ev. egyház kultúrpolitikáját és hogy ezt behatóbban tehessék, tervbe van véve, hogy jövő évben egy svéd teológust küldjünk Magyarországba Sopronba, vagy Miskolcra, ki ott a nyelvet eilsajátitván, teljesen megbízható információkat hozzon az ottani egyházi állapotok felől és állandóan fenntartsa a jövőben az összeköttetést Magyarország ev. intézményeivel és íróival szakfolyóiratainkban. Az eperjesi ev. Kollégium nemes működése ismeretes előttünk és mély fájdalommal hallottuk, hogy ez az évszázados intézmény menekülni kénytelen volt. Boldog vagyok, hogy a jogi főiskola, melynek XII. Károly svéd király és a svéd1 nemzet ismételten segitségére sietett, Miskolcon oly szép virágzásnak indult és ily irodalmi sikerekkel számolhat be. Ha hontalanná lett is az Önök főiskolája, mely ev. szempontból nagy erkölcsi tőkét jelenít, tartsanak ki mellette, mert egy évszázados tradiciókkal biró intézmény elejtése a svéd nemzetnél is visszahatást keltene, amely nemzet, minit jól tudom, az alapításon kívül, már két ízben mentette meg az eperjesi ev. Ko’légiumot.

Az érsek azután me’egen érdeklődött a legitimizmus mai áfása felől, majd ismét visszatért kulturkérdésekre és behatóan tudakozódott a zsidó-kérdésről s a zsidóság térfoglalásáról ha- hazánkban.

Lehetetlen állapotnak tartotta, hogy jogakadémiánk még mindig nem kapta meg az eperjesi ev. Kollégium nagy könyvtárát, jóllehet a cseheknek az hasznavehetetlen. Felaján’otta kész- ségesen segítségét, hogy a keresztény népek konferenciáján támogatni Fogja erre vonatkozó panaszos kérésünket.

Igen me’egen emlékezett meg az érsek Ge- duly Henrik tiszai ev. egyházkerületi püspökről, aki 1920-ban látogatta meg őt és az uppsalai egyetemen ez alkalommal eladásokat is tartott. Az uppsalai egyetem külön könyvben ki is adta Geduly Henrik püspök előadásait. Végtelenül sajnálta az érsek, hogy az augusztus hó végén Bernben tartandó protestáns keresztény népek konferenciáján Ra'ffay Sándor és Ravasz László nem jelenhetnek meg. Még levélben külön fel fogja őket keresni, hogy »e két ritka tehetségű püspök« okvetlenül képviselje a sanyargatott magyar ev. egyház érdekeit.

Majd nagy elismeréssel és elragadtatással szólt Söderbíom érsek Horthy Miklós kormányzó emberfeletti munkájáról, aki a lezül- lött állapotoknak Magyarországon nagy lelkiere- jévet vetett véget.

Igen élénken érdeklődött még a Csonkaország ev. iskolaügyei iránt és statisztikai és történelmi tudása egyenesen meglepő és bámulatos volt. ,

• Utóbb a protestáns keresztény népek konferenciájára terelődött beszélgetésünk, mely alkalommal rámutatott arra, hogy a konferencián különös figyelmet szánnak azoknak, akik uj honpolgárságúk folytán sok üldözésnek és megpróbáltatásnak vannak kitéve. A félreértéseket akarjuk eltávölitani, mondta, amelyek okai annak, hogy oly sokan elidegenednek az egyháztól. Az igazságos, testvéries, szociális rendre törekszünk, melyben Isten akarata szerint mindenki megtalálja céljának szabad és teljes érvényesülését. Szellemi, igazi egységre törekszünk és minél közelebb jutunk a megteszi tett Krisztushoz, annál közelebb állunk egymáshoz. Krisztus keresztje alatt kezet nyújtunk majd egymásnak, mert a Megváltó azért halt meg, hogy Istennek szétszéledt gyermekeit összegyűjtse.

Az érsek barátságos szemei e szavakra neki- tüzesedtek, hófehér haja a ráeső nyári napfényben ezüstösen csillog és glóriával környezi nemes patriarcha-arcát.

Felemelkedünk és bevezet hatalmas, mintegy harmincezer kötetből álló gyönyörűen berendezett könyvtárába és dolgozószobájába, ahol néhány tiszteletpéldányt ad emlékül franciául angolul és németül megjelent műveiből, közte az orosz censurabélyegzővel elátott »Kleines Andacbtsbuch«-ját, me’yet a hitbuzgó érsek a világháború ide:én hadifoglyaink részére szállíttatott Oroszországba.

Majd megmutatja a vendégkönyvben Geduly Henrik püspök aláírását és arra kér fel, hogy én is örökítsem meg benne nevemet, mint az ev. eperjesi-miskolci jogakadémia dékánjáét.

Miután módomban volt még az érseket hlaL zai és egyházi, illetve iskolai viszonyainkról részletesen informálni, búcsúzni készültem. Az érsek elkísért palotájának kertjéig és útközben a folyosón három képet mutatott, me’yet XII. Károly svéd király, ki az eperjesi Kollégiumnak nagy patronusa volt, fogsága idején Benderben festett. Ez alkalommal kifejezte a svéd nemzet köszönetét a Magvar Tudományos Akadémiának, mely Ball ági Aladár XII. Károly és a svédek átvonulása Magyarországon cimü művét kiadta. E mű német fordítását már türelmet- nül várják. Melegen kezét szorított és újból arról biztosított, hogy a vitéz magyar nemzetnek és evangélikusainak igazságos ügyét min-