Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1926-09-05 / 36. szám

1926, EVANGÉLIKUSOK fcAPJA 283. épületeiben, de különösen a könyvtárban. A könyvtárnak külön kiállítási terme van, melyben közszemlére tették a becsesebbnél-becsesebb kéziratokat és ősnyomtatványokat. Külön üveg- szekrényben látható a hires Codex argen- tus, Ulfilas püspök gót bibliafordításának négy' evangéliuma a IV. század második feléből, mely (xxlex ma már kissé fakult állapotban van. A könyvtár kéziratállománya meghaladja a 15.000-t. Legújabb szerzemény Ámundsen naplójegy - /etei északi sark útjáról. A svéd diákot a múltnak számos dicső emléke munkára serkenti és a sók történelmi ♦radirió a munkás diák típusát alakította ki. amely nem iszik, nem dorbézol és nem párbajo­zik, hanem komolysággal készül az életre, de az ifjúság ártatlan szórakozásairól és tréfás felvo­nulásairól azért nem feledkezik meg. A svéd diákélet egy bájos, kedves és vonzó családi ké­pet nvujt, amely feledhetetlen emlékeket hagy azok lelkében, akik az uppsalai egyetemben tisz­telik Alma materjüket. Az uppsalai egyetemnek valami kimondhatatlan varázsereje van és jól­lehet Svédországnak van meg egy egyeteme Lund-ban és Stockholm-ban egv jog- és állam­tudományi és orvostudoinánvi fóisko’ája, mégis minden svéd egvetemi hal'gató néhány félévet az uppsalai egyetemen tölt, különben nem tekin­tené tanulmányait befejezetteknek. Az egyetem laboratóriumainak, tudományos intézeteinek felszerelése teljesen modem. Az egyetemi magántanárokkal együtt mintegy 140 tudós professzor hirdeti közel 3000 hallgatónak a különböző disciplinákat. Az egyetemnek van magyarul tudó filológus professzora és legújab­ban magvar vérünk, Bárány Róbert, a Nobel- dij nyertese kerül, mint orr- és fülspeciálista az egyik egyetemi orvostudományi katedrára. Uppsalának az egvetemen kívül másik büsz­kesége a monumentá’is székesegyház amelv a XIII. század utolsó évtizedeitől a XV. század közepéig épült. Csúcsíves, három hajós impo­záns alkotás. Etienne de BonneuiI francia építész tervei szerint épült klasszikus támasz­ivekkel, hatalmas pillérekkel, számtalan fiáiéval, két hatalmas fötoronnval (közel 11Q méter) és egy filigrán szerkezetű húszartoronnval. A dóm belseje is méltó külsejéhez. A főhajót gyönyö­rűen kiképzett köteges 26 oszlop választja el a mellékhajóktól. A falak festményei Lindegren A. ecsetjét dicsérik és a pompás színes üveg­festmények a jeles svéd festő tervei alapján készültek. A szószék a barokkstilus valóságos remeke. A főoltár mögött nyert elhelyezést IX. Erik. a vértanú királynak. Svédország patrónu- sának ezüst koporsója és felette van aranyozott ezüst állítólagos koronája, amelynek sulva kilen­cedfél kilogramm. IX. Erik svéd királyt 1160-ban a bánok végezték ki. Ereklyéivel szemben az oldallcápolnáhan bontakozó ki G u s z t á v W asa hatalmas márvány szarkofágja, amelynek sarkain négy nemes obeliszk hirdeti a Wasa svéd kirá­lyi család dicsőségét. Az oldalkápolnák a svéd nemzet nagyjainak szolgálnak örök pihenő he­lyül. Az északi mellékhajó első emeletén van a székesegyház kincstára, ahol Gusztáv Wasa, to­vábbá HL János és feleségeinek arany koronái, az uppsalai érsek arany szálakból font remeik érseki palástja, süvege és pásztorbotja és még sok egyéb drágaság talált elhelyezést. A fenséges székesegyház tőszomszédságá­ban van a terjedelmes, kétemeletes érseki pa­lota. Az uppsalai érsek jelenleg dr. Söder- blom Náthán, jeles egvháztörténetiró és a vi­lág protestáns-keresztyén egyházait időről-időre összegyűjtő konferenciáin k eg\ik éétrekeltóje és az európai csoport elnöke. Tekintettel arra, hogy' az ősi eperjesi Kol­légiumot a svéd király és egyházi nagyok, első­sorban az uppsalai érsekek, a múltban minden­kor hathatósan támogatták erkölcsi és anyagi tekintetben, kötelességemnek tekintettem Upp­sala nemesen gondolkodó érsekénél tisztelete­met tenni és neki az. Eperjesről Miskolcra mene­kült jogakadémia tanári karának és a miskolci jogászifjuságnak tiszteletteljes üdvözVét a ta­nári kar és ifjúság irodalmi termékeinek átnyuj- tása kíséretében átadni. Az érsek lekötelező szí­vességgel fogadott és nagy megbecsüléssel és megértéssel fogadta jogakadémiánk irodalmi gyümölcseit, különösen há’á-án vette a vaskos Berzcviczy »Emlékkönyv«-et és >: A reformáció- és ellenreformáció története a Szepességem cimü művemet. A »Miskolci Jogászélet« cimü szakköz­lönyünk is felkeltette az érsek érdeklődését. Csakhamar é’énk eszmecsere indult meg kö­zöttünk. Söderblom Náthán érsek, aki ma Európa protestánsainak vezéra’akja. a magvar nemzet őszinte tisz'e'őie és nemes barát-a. Vég­telenül fájlalja Magyarország igazság'alan meg­csonkítását és ev. egyházi szempontból egyene­sen kárhozatosnak és veszedelmesnek látja a te­kintélyes magyarországi protestáns egyház szét­hullását. Megemlíti, hogy hazánkat személyes tapasz­talata alapján ismeri és több napot töltött »a szép Budapesten.« Az európai nagy ku’tumemze^ek eléggé há­látlanok voltak Trianonban, mondotta egyebek közt az érsek, a vitéz magvar nemzettel szem­ben, mely évezredeken át volt a nyugati kul­túra védőbástyája. Európának sohasem lett volna szabad mégfeledkeznie arról a nagv történeti igazságról, hogy a magyarság égy évezreden'át ontotta veret a különféle mongol törzsekké!, majd törökökkel szemben, hogy kultúrájának megmentésével megmentse egyúttal Európa bé­kés fejlődését. — A magvar fai szeret uralkodni — folytató — és a múltban erős akaratót érvényesítette a területén lakó egycb nemzetiségekkel szemben, de felfogásom szerint meg volt a joga hozzá, hiszen óriási kulturf ölén nyel állt a románokkal, szerbekkel és tótokkal .szemben. A Romániához és Jugoszláviához csalóit magyarországi ró*

Next

/
Thumbnails
Contents