Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-09-05 / 36. szám
evangélikusok lapja ________________________1926. 2 82. a »Congregatio Sancti Offici« 1912. junius 21-iki intézkedése még a nem dispenzajlható — th. reverzális nélküli — házasságokra is megengedte a passiv assistenciát, amint az előbb gyakorlat- ban volt. A vegyesházasságokat ez intézkedések mellett fennállott szabályok is rossz szemmel nézték és előírták a reverzálisok követelését, de a következmények tekintetében még sem mentek oly messzire és a prot. lelkész lelőtt kötött házasságokat érvényeseknek tekintvén, a vegyesházasságot kötő kath. felet nem tették ki oly lelki kényszernek, mint a. »Ne temere« és az uj »Codex« szabályai. Ennek az uj Codexnek elkészítését 1904- ben még X. Pius pápa rendelte el, ugyanaz, aki a »Ne temere«-t kiadta. A »Codex« 1917- ben elkészülvén, X. Pius utóda: XV. Benedek pápa 1917. május 27-én kelt »Providentissime Mater Ecclesia« kezdetű constitutiójával kihirdette (promvalgálía) s kimondta, hogy az a következő, vagyis 1918. év pünkösd vasárnapján azaz május 19-én fog hatályba lépni. Ez uj Codex tehát azóta van hatályban. Hogy a XV. Benedek pápa 1917. évi kihirdető constitutioja és ezzel együtt az uj »Codex« Magyarországon megnyerte a kir. placetu- mot, avagy, hogy azt nem is kérték, mint régebben gyakorlatban volt, arról nincs tudomásom. Valószinünek tartom, hogy ez nem történt meg s hogy az uj »Codex« a magyarországi kath. egyházban alkalmazásban van minden királyi, illetve, államfői engedély nélkül, mert újabb időben az a felfogás terjedt el, hogy a kir. placetum joga már nem áll fenn. Hogy e felfogás mellett az egyház nevében a prímás — a régebbi gyakorlatnak megfelelően , nem kérte a placetumot, az szinte magáitól értődő; hogy az akkori kormány pedig nem helyezett rá súlyt, az feltehető. De ezt az akkori háborús állapotok is magukkal hozhatták. A placetum jogának gyakorlásával mindenesetre el lehetett volna érni annyit, hogy a vegyesházasságak tekintetében az eddigi status- quo fenntartassék. Elmulasztván a placetum jogának gyakorlása, most már bizonyára nehezebb helyzetben vannak a protestáns egyházak, amelyek a kath. egyháznak imént vázolt házas- ságjogi politikájával súlyos sérelmet és megrövidülést szenvednek. Önként felmerül tehát a kérdés, hogy mi a teendő e tekintetben ? Dr. Polner Ödön. Tanitóválasztás. A tárnokréti gyülekezet a Sümegi Sándor lemondása folytán megüresedett kántortanitói állásra augusztus hó 29-én tartott közgyűlésében szótöbbséggel Thék Lajos iha- rosberényi tanítót választotta meg. Az uppsalai érseknél. Uppsala a svéd kultúra ősi bölcsője. Valaha a svéd királyok székhelye volt és éppen úgy, mint nálunk Arpádházi királyaink átengedték az ország első székvárosát, Esztergomot az érseknek, hasonlóan cselekedtek a svéd királyok a XIII. század közepe táján és átköltöztek Upp- salából Stockholmba, mely mint fő- és székváros, most hatalmas lendületnek indult. Uppsala 1276 óta érseki székhellyé lett és ezóta a történelmi tradíciók igiazi hazája, de egyúttal a szellemi élet központja is. Svédország szellemi életének irányitója lett akkor, midőn Ulfsson Jakab érsekéneik buzgólkodása folytán 1477-ben egyetemet kapott. Ez a studium generale tette a múltban híressé e vidéki kis városkát, amelynek jelenleg 35.000 lakosa van és az egyetem jelenleg is nemcsak Svédországnak, hanem mondhatni az északi népeknek is dicsősége és szemefénye. Az egyetem gazdag alapitványokhoz jutott a svédek nagy királyától, Gusztáv Adolftól. A Gusta vean um, melyet Gusztáv Adolf egyetemi épületnek szánt, a gyönyörű dómmal szemben még most is impozáns alkotás és a hatalmas földgiobus, ameiy a főépület kupolaszerű kiugrásán büszkélkedik, hirdeti a tudomány universális jellegét. A Gusta- veanumnak, a hajdani egyetemmel szemben van az uj egyetemi épület, mely gránit, homokkő és vörös téglából reneszánsz stílusban 1877—86 ig épült. Díszes és monumentális középület s előtte a gyepes, árnyas téren a hálás utókor kegyeletét rótta le az egyetem legnagyobb jótevőjével, Gusztáv Adolffal szemben, kinek itt gyönyörű ércszobrot állított. Az egyetem homlokzata hatásos kiképzést nyert és ama svéd királyok márványszobrai díszítik, akik nagyobb érdemeket szereztek az egyetem fejlesztése és felvirágoztatása körül. Arany betűkkel vannak az Alma mater világhirü professzorainak, illetve tanítványainak, mint Linné, Celsius stb. nevei megörökítve. Az egyetem lépcsőhíáza meglepően szép. Oszlopai és lépcsőfeljárata zöldes márványból készült. A lépcsőházat élénkíti az antik szobormásolatok tömege és néhány eredeti művészi szobor, Byström alkotás (különösen szép Juno a csecsemő Herkulessel). A tantermek egy részét eredeti olajfestmények teszik hangulatossá és kedvessé. Az aula hatalmas kupolaterem kék és arany festéssel. Az egyetem mögött következik az internátu- sok, szemináriumok és egyéb intézetek (laboratóriumok) egész csoportja. A diákok bajtársi egyesületekben tömörültek és a legtöbb egyesületnek van saját épületében intern átusa, amelyben nyáron át is tartózkodhatnak az egyetemi hallgatók, akik innen látogatják a közvetlen szomszédságban lévő 1888—92-ig újjáépített egyetemi könyvtárt (Carolina Rediviva). A kék-sárga (svéd szín) gombbal diszitett fehérsapkás diákok most a nyár derekán is sűrűn fordulnak meg Uppsala uccáin és egyetemi
