Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-01-24 / 4. szám
1926. EVANQELIKUSOK LAPJA 27. Az evangtlizácii egyházi módszerei. Irta: Dr. Seegens J. C. Válassz ki a gyülekezetedben öt tagot, akik ennek a programmnak szakaszait elolvassák és megbeszélik. Tarts konferenciát arról, hogy a Szövetség miként támogathatná az egyház evangelizációs munkáját. 1. Rész. Az evangélizáció az egyház belmissziója Ennélfogva a helyi gyülekezet munkája. A gyülekezet az a testület, amely által az egyház működik. Az egyház a gyülekezet által működik, a gyülekezet az Ige hirdetése és a Szentségek kiszolgáltatása által épiíi az egyházit. A Szentlélek ezen kegyelmi eszközök által hívja, gyűjti, megvilágositja és megszenteli az egész keresztyén Egyházat a földön és megőrzi annak egységét a Jézus Krisztusban az igaz hitben. A gyülekezet az egyházért van, s az egyház feladata itt a földön a leljek megmentése. Az evangélizáció a gyülekezet éleiének kifejezése. A gyülekezet az evangélizáció munkájával komolyan vállalkozik a hitetlen lelkének megmentésére és a névleges keresztvén leikének felgerjesztésére. Célja, hogy az egyházat hatékony tényezővé tegye a társadalmi életben. Nyilvánvaló tehát, hogy az evangélizáció módszereinek összhangban kell állaniok azzal, amit az egyház tapasztalata helyesnek elfogadott. Azt, ami az egyháznak életéből és tapasztalatából származott, nem szabad elmellózni, vagy meg- kurtitani. A gyülekezet nem lehel a saját törvényadója. Kötelessége elismerni és tisztelet- bén tartani azt, amii az egyház évszázadokon keresztül gyakorolt. Az egyház terjeszkedésének eszközeit megadta az egyház Ura. Ezek az eszközök elegendők. Csak ezek az eszközök mentik meg a lelket és építik fel a Krisztussal való közösségben és egységben. Ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni. Az evangélizáció tehát nem töri a fejét uj módszereken. Egy szerűen az egyház erőit akarja megszervezni, az Ur hadseregét akarja mozgósítani egy támadó hadjáratra, a melynek célja az, hogy igehirdetés és tanítás révén befolyást gyakoro jon a világra. Az evángé- lizáció valamely gyü'ekezet kebelében éló minden egyháztaghoz intézett felhívás lélekmentő szolgálatra. Szervezkedés, amelynek célja az egyháztól elidegenedetteknek az Evangéliom ha tása alá való helyezése. . Ez lévén az evangélizáció célja, nyilvánvaló, hogy az elfogadott módszereknek az állandó- ság jellegével kell bimiok. Nem szabad, hogy állandó, vagy gyakori változtatásoknak legyenek kitéve. Épenugy, ahogyan a nagyszabású missziói vállalkozások terén az egyház működési prograramot és tervet dolgozott ki a bel- missziói és külmissziói társulatokban, amely egész missziói tevékenységét és politikáját irány** és ellenőrzi, épenugy kellene minden egyes ' gyülekezetnek is kidolgoznia a maga evangélizaciós programmját & munkatervi-! Ezen a téren is, miként minden más* dologban, kerülendő az ötletszerűség és kapkodás. Ál'andó- ságra kell törekedni, hogy az evangélizaciós munka a gyülekezet szakadatlan életfolyamatának egyik aga legyen. Jó volna tehát, ha a gyülekezet jeligéül választaná és minden iagjának szivébe kiirlhatatlanul lángbeíükkel beleírná: Az egész gyülekezet egész éven át dolgozik a lelkekért. 2. Rész. Ez a munka magától értetödóleg nem csupán tevékeny és rátermett lelkészt, hanem egy- uUa! buzgó egyháztagakat is követel. Felébredt és éber gyülekezet kell. Az evangélizáció a hívők lelki papsága elvének gyakorlati alkalmazása. Azt jelenti, hogy minden egy ház lag evangélista. Ezen jelige alatt az egész egyház, nem a maga tömegében, hanem egyénenként bizonyságlevő egyház lesz. Egy ütt jár vele az egyházi munkának megosztása és megosztása annak az örömnek is, a melyben részesülünk, ni kor azt tipaszta’juk, hogy Krisztus ügyét a mi közreműködésünk is előmozdi'o la A benső megelégedésnek gizdag forrásává lesz az a tudat, hogy Krisztus egyházához való tartozásunk nyomott valamit a latban. Az ilyen programm az evangélizáció súlypontját nem valamely speciális teljesítményre, hanem a személyes odaszentelödésre .helyezi. 3. Rés z. A gyülekezet olyan mértékl>en fog eredményeket felmutathatni evangélizációs programm- jának keresztülvitelében, amilyen hűséget tanúsítanak tagjai az Igével és a Szentségekkel való élésben. A gy ülekezet kimenetele csak úgy lehet áldott, ha bemenetele is áldott volt. A munka végzésére a kegyelem eszközei képesítem k bennünket. A gyülekezet első teendője tchá* a templomi istentiszteletek nélkülözhetet'enül sziiksé- séges voltának felismerése és elismerése. Az is- tentisziejeteken rendszeresen részt kell vennünk, nemcsak annak a kegyelemnek e’nverése végett, amelynek erejével keresztyén életet folytathatunk, hanem egyúttal bizonyságul is a kívülállóknak. A templom fontosságál senkivel sem tudjuk elhitetni, ha magunk távoltartjuk magunkat a templomi istentiszteletektől. Ha neked nincs azokra szükséged, nos, azok sem szorulnak rá. Az eredményes evangéfirációnak ez lényeges kelléke. Hatása kétféle": A tagok lelkét magtartja az uj életben; megakadályozza, hogy elpártoljunk és magunk is egvháziatlanokká legyünk. Mélyebb hatást gyakoroltunk a kívül állókra. A gyülekezet szempontjából tekintve, az evangélizáció összefügg a Vasárnapi Iskolával. I ♦ 4. Rész. A Vasárnapi Iskolában leltei a legeredményesebb munkát végezni. Főleg abban az irány-
