Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-01-24 / 4. szám
28. Evangélikusok lapja 1926. ban, hogy elkerülhetjük a veszteségeket. Az el- maradozás már a gyermeknél kezdődik. Tartsd együtt a tanulókat, s apasztani fogod a kívül állók tömegét. A lelkész és az egyházíanács, a tanítókkal együtt, éberen őrködjék a Vasárnapi Iskola felett. Minden mulasztásnak gondosan utána kell járni. A Vasárnapi Iskolában mindennek arra kell irányulni, hogy a gyermekben felkeltse és erősítse az egyházhoz való szeretetet és ragaszkodást. Vigyázz gondosan a gyermekre. Foglalkozni kell a felnőttekkel is. A Vasárnapi Iskola nem gyermekmenhely. Egyház iskola, alakjában. Az a része az egyháznak, amelyben a gyülekezet Isten Igéjét rendszeresen tanulmányozza. Minden Vasárnapi Iskolában meg kel- lene lenni a felnőttek bibliai osztályának. Még nem ismertük el az ilyen osztályok lehetőségeit az evangélizáció szempontjából. Ezen az utón sokkal könnyebben tudunk az egyház számára embereket nyerni, mint bármely más utón. Az evangélizáció gyülekezeti módszerei közt helyet kell juttatnunk a felnőttek bibliai osztályának. 5. Rész. A Vasárnapi Isko’án kívül más organádók közreműködését is igénybe kell venni. Olvasókörök, Nőegyletek, Luther Szövet égek kellene hogy tudatában legyenek azon kötelességeiknek, amelyek az egyház építésére irányulnak. Mindezek elsősorban nem társadalmi, vagy pénzügyi célokért vannak M ndezek az egyházért vannak, az egyház pedig a lelkek megmentéséért van. Mindegyik organizációnak hangoztatnia kell a szellemiségnek elsőbbségét. Az e fogadott módszerek a gyülekezhet ön- maguktó! forrják továbbszervezni. Csoportokat kellene alakítani. Mnden csoport élére egy vezetőt kellene választani. Ezen csoportok mindegyikének ki kellene jelölni a város vagy község e£y-egy részét, kerületét. Egy évre kellene nekik kiosztani. Ezek a csoportok felelősek lennének a maguk körzetének fejlődéséért. Feladatuk lenne uj tagok toborzása, hanyag tagok meglátogatása, újonnan jött tagokkal az érintkezés keresése és ápo’ása; iratoknak, nyomtatványoknak kiosztása. Idegeneket hiv’anak meg az istentiszteletekre, éreztessék velük, hogy az egyház érdeklődd irántuk és foglalkozik sorsukkal. Beszélgetéseikben emlékezzenek meg gyülekezetükről, hogy az idegen észrevegye, hogy gondolatban is sokat foglalkoznak az egyházi élettel. Speciá’is istentiszteleteket is lehetne tartani. De ezek az istentiszteletek mindenkor egvházias jellegűek legyenek és a gyülekezeti hitélet bélyegét hordíák magukon. A gyülekezet tarthat ilyen speciális istentiszteleteket más felekezetekkel egyidőben és közös tárgyban, de ne tartsa más gyü’ekezettel közösen. A gyülekezetnek a célja ilyenkor is az, hogy a saját munkáját ismertesse meg a társadalommal, és a saját vallásos életének erejét ismertesse el. Tehát a lelkész saját maga legyen önmagának evangélistája, ö prédikáljon ezeken a speciális istentiszteleteken, Ádventben, Böjtben, vagy a Husvét utáni időszakban. Ha úgy véli, hogy segítségre szorul, a saját egyházának valamelyik lelkészét hívja meg. Bármilyen módszert fogadunk is el, ne fogadjunk el olyant, amely nem illeszkedik bele a gyülekezetnek állandó életébe. Az evangéii- záció eredményességének a gyülekezeti élet fellendülésében kell mutatkoznia. A gyülekezet intenzív és extenziv növekedésében. Ha ez elmarad, akkor az evangélizáció célt tévesztett. Erőpazarlás volt. Inkább hanyatlást, mint haladást jelentett. Sajtókonferencia. Az Evangélikusok Lapjában megpendített sajtókonferenciát a legnagyobb örömmel üdvözlöm. Sajtó nélkül meghal az egyház. Semmi esetre sem napilapról, de egyházi sajtóról lehet, csak beszélnünk. Mindenekelőtt fontosnak tartanám a következőket: 1. Minden esperesség terü’etén jöleltessék ki egy lelkész, aki a tavasszal köteles bejárni az esperesség összes gyülekezeteit és o't a sajtónapon lelkesítő beszédet tartson. A begyült ösz- szeget az esperesnek beküídjük s az esperes vagy a püspökhöz, vagy az egyetemes pénztárba beküldi. Ilyenformán lenne egy nagyobb összegünk mint sajtóalap. 2. Nyilváníttassák úgy az Evangélikusok Lapja, mint a Harangszó nem kerületi, hanem egyetemes egyházi hetilapnak. Ne kerületek döntsenek életük vagy haláluk felett, hanem egyetemes sajtóbizottság. 3. M nden helyi Luther Szövetség jövede’me 50%-át köteles legyen a Sajtóalapra beszolgáltatni. Ezt az országos Luther Szövetség vezetősége leiratban közölje az összes helyi szervezetekkel. 4. Állíttassák össze a tollforgató embereink névsora, akiknek munkásságára bizton és mindig számíthatunk. A beküldött cikkekért bizonyos tiszteletdij járjon. 5. A budapesti lelkészek közül bizattassa- nak meg olyanok, akiknek kötelessége leend az összes napilapokban megjelent evangéliomi egyházunkat érdeklő cikkeket ellőnirizni, ily c kke- ket elhelyezni s ha netalán sérelem, vagy támadás <me bennünket, helyreigazításokat közzétenni s egyházi lapjainkat azonnal értesíteni. 6. Köteleztessenek a püspökeink után az egyházközségek, hogy' legszegényebb híveik számára fizessenek elő egyházi lapjainkra. Én ezen követe’ménveket megvalósMiatók- nak s mai nehéz helyzetünkben egyelőre kivezető útnak találom. A sajtókonferenciára a lelkészek igyekezzenek világiakat is elhozni. Szeged, 1926. jan. 16. Tátrai Károly.
