Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)
1926-08-08 / 32. szám
252. EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1926. Az iskola ezt a körülményt könnyen felejti. Mi az iskolában a gyermeket egyénnek tekintjük és mint ilyent oktatjuk — s igazunk van. De nem valószínüké, hogy munkánk eredményesebb volna, ha a gyermeket, hogy úgy mondjuk, a saját környezetében látnánk? Igen könnyen m ege she tik, hogy egészen akaratlanul is megsértjük tanítványainknak érzelmeit a tanítás alatt és azután csodálkozunk, hpgy miért olyan közönyös, hozzáférhetetlen, elzárkózott az a gyermek. Teszünk olyan észrevételeket és megjegyzéseket, amelyeket a gyermek sértőnek érez szülőire; s még ha tudja is, hogy ez a sértés nem szándékos, vagy talán azt isi tudja, hogy a tanítónak alapjában véve igaza van, mégis a családi lojalitásból kifolyólag szivében a tanító ellen fordul. Például bizony nem eshetik jól annak a leánynak, akinek az apja kocsmáros, ha a tanító az alkoholizmus ellen szónokolva elítéli azokat is, akik az alkohol gyártásával és eladásával foglalkoznak. És vannak ennél szubtilisabb esetek is. Kétségtelen, hogy vallás-erkölcsi tanításunk sokkal eredményesebb lesz, ha tanitvá- nyainkat nem csupán mint egyéneket ismerjük, hanem mint családjuknak tagját is. Erre az ismeretre pedig csak úgy tehetünk szert, ha meglátogatjuk a gyermeket otthonában és megismerkedünk családjának tagjaival. A dologinak még egy másik oldala is van. Képzeljük el, hogy valamely szülő élénken érdeklődik gyermekeinek vatásos nevelése és tanítása iránt, ő maga is elkövet minden tőle telhetőt, de egyszersmind a legnagyobb várakozásokkal tekint a templom és iskola nevelő és oktató munkájára. Lehet, hogy imádkozik a gyermekének tanítójáért — a templomi imákban! gyakran meg kellene emlékezni az iskoláról, tanítókról és tanulókról — akit azonban soha nem látott, vagy legalább vele beszélgetni nem volt alkalma és igy közelebbről nem ismeri. !Két-j ségtelenül nagy előnyére volna úgy a tanitó-jj nak, mint a szülőnek és családnak, leginkább' pedig magának, a gyermeknek, ha a család otthonában találkozhatnának egymással. Nyilvánvaló, hogy a mostanában nagyon helyesen szorgalmazott szülői értekezhetek ezeket a családban végzett látogatásokat nem pótolhatják. Megtörténhetik hogy a családatya bizonyos dolgokból, vagy hírekből tévesen ítélj meg és elitéli a tanítót; ezek a látogatások .alkalmasak volnának arra is. hogy ilyen félreértések eloszlattassa- 'nak. Ha látiák és tapasztal iák a szülők, hogy a tanító barátságos érzelmekkel viselteik a család iránt, mindjárt más szemmel nézik annak munkáiét és jobban értékeik fáradozásai. Olyan — sajnos nem ritka — esetekben, anukor a szülők nem érdeklődnek az iskola és sajátosan a vallástanitás iránt, szintén megvan a szülőkben az érdeklődés a gyermekeik iskolai előmenetele, szorgalma, tehetsége iránt. És megvan bennük az érdeklődés mindazok iránt, akik gvermekeikkel foglalkoznak. Magunkon tapasztalhatjuk, hogy tanítványunkhoz való viszonyunk egészen más lesz, ha annak apjával egy- szer-másszor elpolitizálunk, vagy annak anyjától egy csésze tejet, vagy kávét kaptunk. Különösen, ha erre az adott alkalmat, hogy utána néztünk, nem betegség miatt mulasztott-e tanítványunk. Ha a tanító a családban nem üres név, hanem jó ismerős, vagy éppen jó barát, akkor egészen más, és pedig sokkal előnyösebb viszonyban áll tanitványához. Itt főleg tanításunk eredményessé tétele érdekében említettük fel, hogy a tanító látogassa meg a családokat. Ezeknek a látogatásoknak azonban más haszna is van. Elvégre a vallás- tanitó nem csupán tanító. Egyúttal keresztyén ember is, akinek kötelessége, hogy az Isten országát terjessze. Az a tény, hogy tanítók vagyunk, különösen kedvező alkalmat jelent, amelyet nem volna szabad elszalasztani. A fejér-komáromi egyházmegye közgyűlése. A fejér-komáromi egyházmegye junius hó 24-én tartotta meg rendes évi közgyűlését Szákon. A gyűlés előtt a bizottságok, valamint a lelkészi és tanítói egyesületek tartották meg szokásos üléseiket. A közgyűlésen és az előző napi vallásos estélyen megjelent Lándori dr. Kéler Zoltán egyházkerületi felügyelő, mint az egyházmegyéhez tartozó Csák vár község felügyelője, továbbá Krayzel! Miklós kir. törvényszéki tanácselnök, Vecsey Ede ny. altábornagy, Dras- kóczy Lajos ny. theol. dékán, dr. L. Kéler Bertalan egyházmegyei II. felügyelő, ügyvéd és az egyházmegye lelkészi és tanítói kara szinte teljes számban. A gyűlést dr. Händel Béla egyházmegyei felügyelő mélyen szántó és gondolatokban gaz- Sdag elnöki megnyitója vezette be. Először az Igelmult év eseményeire vetett visszapillantást, gmaid meleg szavakkal emlékezett meg Krayzell Miklós azon öntudatos és bátor magatartásáról, mikor a Töreky-tanácsnak az egyház törvény által alkotott minőségét kétségbevonó Ítéletével az Evangélikusok Lapjának hasábjain is szembeszállva. az egyház törvényben biztosított jogait és szabadságát megvédte. Javasolta, hogy a közgyűlés jegyzőkönyvi kivonatban fejezze ki háláját és elismerését a gerinces magatartást tanúsító igazi bíróval szemben. A közgyűlés az elnök indítványát viharos 1 elkezdéssel, egyhangú közfelkiáltással elfogadta és tiszteletének felállással is kifeiezést adott. Balogh István esneres évi jelentése után. nagy izgalmat idézett elő az egyetemes közgyűlés részéről tárgyalásra leküldött u. n egyházvédelmi Javaslat. Dr. L. Ké’er Bertáin egvházmegvei II. fe1- ügvelő reakciósnak bélyegezte a javaslatok amire semmi szükség nincs. Az egyház lelkészi és tanítói kara' nem érdemli meg — mondotta, — hogy ilyen megalázó javaslattal igazolásra és
