Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1926-08-01 / 31. szám

31. szám.

Szprkesztfséi: LÉBÉlT (Mossa rí.) Kiadóhivatal: GYŐR. w. konveni-cpület.

Kiadja:! LUTHER-SZÖVETSÉG. Postatakarékpénztár! csekkszámla: 1290.

Ilapltatta: DR. RIFFIY SÍNDOR püspök.

Si«rk«ait*sér1 UUlAs

NÉMETH KÁROLY esperes.

Meilelanlk hetenként agvszar, vasárnap. Előfizetési ár: Egész évre 80. félévre 40 ■HVtdévre 20. egves szán 2 ezer I. Hirdatésl árak negagvezés szerint.

Krisztus uralkodik.

(Söderblom Náthán upsalai svéd érsek beszéde a canterbury székesegyházban Julius 4-én.)

Nemzedékünk könnyen hajlik arra, hogy a Megváltó gyengédsége és önfeláldozása mellett megfeledkezzék tekintélyéről. »Úgy tanítja vala őket, mint akinek hatalma van és nem úgy, mint az Írástudók.« ö a királyoknak Királya és az uraknak Ura. Evangélisták, apostolok, próféták és Istennek emberei hirdetik hatalmát minden időben. Sehol sem bukkanik ez fel fenségesebb bizodalommal és messzeíátással, mint Pál aposr tolnak a korinthusbeliekhez irt első levelében, a feltámadást tárgyaló 15. részben, ahol is a 24—28. versekben igy ir: »Aztán a vég, mikor átadja az országot Istennek és Atyának; amikor eltöröl minden birodalmat és minden hatalmat és erőt. Mert addig kell néki uralkodnia, mígnem ellenségeit mind lábai alá veti. Mint utolsó ellenség töröltetik el a halál. Mert mindent az ö lábai alá vetett. Mikor pedig azt mondja, hogy minden alája van vetve, nyilvánvaló, hogy- azon kívül, aki neki mindent alávetett. Mikor pedig minden alája vettetett, akkor maga a Fiú is alávettetik annak, aki neki mindent alávetett, hogy az Isten legyen mindenekben.«

Igaz, hogy Krisztus maga alá vet minden hatalmat és erőt? Az emberiség történelme és az Egyház ennek tanúbizonyságai. Minden uj kontaktus az éló Megváltóval a szellemi élet uj diadalaival és ébredésével járt, akár a Szent- irás, akár valamely más tényező hozta légyen létre ezt a kontaktust. Saul, a bigott zsidó, hiába rugódozott az ösztöke ellen, a damaszkuszi utón vereséget szenvedett és később Urának, a Jézus Krisztusnak nevében hóditóvá lett. Negyedfél századdal később Észak-Afrikában, Rómában és Milánóban élt egy férfiú, aki csak akkor tett szert életszilárdságra, lelki békére és lángelméjének teljes birtokára, miután alávetette magát a Krisztus által kinyilatkoztatott isteni akaratnak. Igy lett Augusztinusz a nyugati keresztyén- ség nagy tanítója.

Lionhan 1170 körül egy jómódú kereskedő hallotta Jézusnak a gazdag ifjúhoz intézett szavait: »Eredj el, add el minden vagyonodat és add a szegényeknek és kincsed lesz mennyben; és jer, kövess engem.« Vald Péter, mert igy hívták, betüszerint engedelmeskedett a Megváltó utasításának. Prédikálása és példája bámulatos gyorsan terjedt el Dél- és Középeuró- ban és ezek a bibliai keresztyének, a pápai hatalom, az inkvizíció és »legkenesztyénibb< fejedelmek üldözései ellenére még ma is eleven erőt képviselnek, évszázadokra terjedő kegyetlen martirium egyedülálló története után, amelynek folyamán a valdensek mészároltattak.

Három évtizeddel később Assisiben egy Ferenc nevű nemes ifjú hallotta, amint a pap az oltár előtt az evangéliomokból felolvasta, hogy miként küldte ki Jézus tanítványait. A Megváltó kegyes hatalma megragadta és a franciszká- nus ébredéssel a könyörületnek és szeretetnek özöne áradt a világra.

Szent Máté evangélioma mindig ezzel az intéssel végződött: »Elmenvén azért, tegyetek tanítványokká minden népeket.«

Johannes Campamius Holm, egy fiatal lelkész 1642-ben a Delaware folyó mellékére, Uj- Svédországba küldetett, hogy a telepesek közt a lelkeket gondozza és azonkívül az amerikai benszülöttekkel ne mint amalekitákkal, hanem mint felebarátokkal bánjék, tisztességes szerződések és békés kereskedés utján. Azonban az evangéliomi keresztyénség körén belül a misz- sziói szolgálatra való felhívás a tizennyolcadik század végéig süket fülekre talált, vagy félreértették. Mikor a tizenhatodik és tizenhetedik században és később egyik keresztyén a másik után érezte, hogy a misszióra való felhívás lelkét égeti, ezeket a prófétákat álmodozóknak tartották. Egészen a múlt század derekáig az orthdoxia nevében tartott számtalan egyházi beszéd a keresztyénség körén túlmenő missziók