Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1926-07-25 / 30. szám

234.

evangélikusok lapja

1926.

hofer dicsérte, hagy a württembergi szorgalmas, munkás nép, Széchenyi idegesen felelte: »Hiszen ez mind jó, dehát az ökör is dolgos, munkás.« 4)

Mária Dorottya még evangélikus egyházi célokra is igénybe vette Széchenyi segítségét, amint ennek naplóiból kitűnik. »A főhercegnő — mondja Zichy Antal — ki már házasságánál fogva is mintegy képviselője volt a vallásos türelemnek, amellett pedig saját hitfeleinek különös érdekeit mindig szivén hordozá, Széchenyi közreműködésére ez utóbbi téren erősen számított. Az evangélikusok budavári kis imaháza egyik kedvenc alkotása volt, mely iránt Széchenyi érdeklődését mindig ébren tartá, nem vetve meg alkalmilag Kossuth ét sem.« 5J

A nádorasszony, ki először hivott külön evang. lelkészt Budára, eleinte a várkastély egyik termét rendeztette be imaháznak, hova a városbeliek is bejártak. Majd sok nehézség leküzdésével s talán éppen Széchenyi segítségével is, fent a várban a fő-őrhely mögött, a mai Disz-téren sikerült házat venniök s itt építettek szerény imaházat, iskolát és paplakot. De mire az imaház 1847. elkészült, József nádor meghalt, özvegyét pedig:, akit a bécsi titkos rendőrség a magyarokkal való jóbarátsága miatt már eddig is kémekkel vett körül, a bécsi Augarten kastélyába száműzték azonnal. Szeptember 26-án, mikor Szeberényi János püspök a budai evang, imaházat felavatta, Mária Dorottya már nem volt Budán. De Széchenyi ott volt az ünnepélyen sok más r. kath. előkelőség társaságában. Ott volt Kossuth Lajos is. Széchenyi naplójába jegyezte, hogy Budán is, »a lutheránus ünnepélyen« Mária Dorottya kápolnája felavatásakor Kossuth megválasztása felett politizáltak s mindenki Kossuth rendkívüli ékesszólását magasztalta. Az özvegy nádorné csak más alkalommal, titokban jöhetett le Budára és nézhette meg az uj imaházat, szivének titkos örömét. Nem is a várba szállott, hanem Kiss Lajos (a püspök fia) pala- tinális ágens feleségéhez, máskor pedig Bau- hofer lelkészhez. 6)

1848-ban már mint számüzöttek kerültek egymás közelébe. Mária Dorottya a bécsi Au- gartenben, Széchenyi Döblingben szenvedte kínos napjait. A nádorné 1855. Budán halt meg', midőn Erzsébet nevű leányánál (előbb Estei Fér- dinánd, később Károly Ferenc főherceg hitvese) volt látogatóban. A két nemes lélek bizonyára részvéttel volt egymás sorsa iránt a száműzetésben is.

Széchenyi nem feledte a kegyes matrónát Döblingben sem. Midőn Béla fia 1857. nagyobb európai útra indult, Széchenyi »Intelmeiben« hagyta meg neki, hogy a nádorné másik leányát, Mária Henriettet, Lipót brabanti herceg, a későbbi belga király feleségét látogassa meg

4) Bauhof er naplója 1846.

5) Széchenyi napi ói 610.

c) Széchenyi naplói 508. és Bauhofer naplója.

Brüsszelben. Ebben az iratában mondja Széchenyi, hogy nagly lelki szimpátival viseltetett Mária Dorottya iránt, »mert országunkhoz és nemzetünkhöz hű volt és igaz szív vei viseltetett irántunk.« Fiát korholva írja: »Illett volna, fiam, hogy a leányát felkeresd, nem csak azért, mert mint gyermek igen szives és kedves; volt irántad, hanem azért is, hogy meglásd, vájjon Magyar- ország iránt való szeretetébőí örökölt-e valamit nemeslelkü édesanyjától.« És a nádorné kedves fia, a népszerű fiatal József főherceg sem hagyta látatlanul édesanyjának egykori kedves emberét. 1859. őszén meglátogatta a már őSz aggastyánt Döblingben. Mélyen megille- tődve tekintett a megtört legnagyobb magyarra, házuknak régi jó barátjára. Felújították beszélgetésükben régi családi emlékeiket s a főherceg nagy melegséggel kérte, hogy mint régebben, kisfiú korában tette, csak tegezze őt most is. íme anyjának szelleme a fiúban is. 7)

Az a nagy szellemi rokonérzés, mellyel a római katholikus magyar mágnás, a türelmetlen Széchenyi György esztergomi érseknek oldalági örököse és a württembergji származású evangélikus nádorasszony, ez a pietizmusra hajló kegyes főherceg'nő egymást a vallás és a magyar hazafiság1 kérdésében oly jól megértették, bizonyára figyelemre méltó és mindkét félnek dicséretére válik. Mária Dorottya személyiségében Széchenyi a protestántizmust tanulta tisztelni és megbecsülni. A nádorné barátsága pedig Széchenyit a vallás dolgában bizonyára komolyabbá tette s különösen a bibliának alaposabb tanulmányozására serkentette. Széchenyi különösen későbbi irataiban igen sokszor idéz a bibliából. Néhol igazán meglepő jártasságot tanúsít benne. Milyen erővel hat az például — és ebben Mária Dorottyának is volt része — midőn Széchenyi a kíméletlen éleshangu »Blick« cimü művében az ultramontánizmussal szövetkezett abszolutizmust és különösen a politikában és vallásban egyaránt képmutató Bach minisztert ostorozván, hatalmas szavait János evangéliomából vett idézettel fejezi be: »Megesni éritek az igazságot és az igazság szabadakká tészen titeket. 8)

Tolnai Vilmos megjegyzése szerint Széchenyi ismerte Luther énekét is, az Erős várunkat és erre célzott, midőn »Blick« cimü művében szerencsésnek mondja Bach Sándor minisztert, aki eldicsekedhetik vele: »Uns schützt eine feste Burg.« Itt Széchenyi természetesen a bécsi császári palotát érti alatta, de a hasonlatot Luther énekéből vette. Mária Dorottya környezetében és a budai kis templom felavatásakor Széchenyi is megismerhette ezt az éneket. q)

Payr Sándor.-fi----------9 Kecskeméthy A.: Széchenyi utolsó evei 52. 1. Dobi. hagy. I. 548. és I. 57.

8) Ján. 8,32. Széchenyi, Ein Blick. Az eredeti kiadás 470. lapján.

9) Döblingi hagy. III. 158. 1.