Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1926-07-25 / 30. szám

234. evangélikusok lapja 1926. hofer dicsérte, hagy a württembergi szorgal­mas, munkás nép, Széchenyi idegesen felelte: »Hiszen ez mind jó, dehát az ökör is dolgos, munkás.« 4) Mária Dorottya még evangélikus egyházi célokra is igénybe vette Széchenyi segítségét, amint ennek naplóiból kitűnik. »A főhercegnő — mondja Zichy Antal — ki már házasságánál fogva is mintegy képviselője volt a vallásos türelemnek, amellett pedig saját hitfeleinek kü­lönös érdekeit mindig szivén hordozá, Széche­nyi közreműködésére ez utóbbi téren erősen számított. Az evangélikusok budavári kis ima­háza egyik kedvenc alkotása volt, mely iránt Széchenyi érdeklődését mindig ébren tartá, nem vetve meg alkalmilag Kossuth ét sem.« 5J A nádorasszony, ki először hivott külön evang. lelkészt Budára, eleinte a várkastély egyik termét rendeztette be imaháznak, hova a városbeliek is bejártak. Majd sok nehézség le­küzdésével s talán éppen Széchenyi segítségé­vel is, fent a várban a fő-őrhely mögött, a mai Disz-téren sikerült házat venniök s itt építettek szerény imaházat, iskolát és paplakot. De mire az imaház 1847. elkészült, József nádor meghalt, özvegyét pedig:, akit a bécsi titkos rendőrség a magyarokkal való jóbarátsága miatt már eddig is kémekkel vett körül, a bécsi Augarten kas­télyába száműzték azonnal. Szeptember 26-án, mikor Szeberényi János püspök a budai evang, imaházat felavatta, Mária Dorottya már nem volt Budán. De Széchenyi ott volt az ünnepélyen sok más r. kath. előkelőség társaságában. Ott volt Kossuth Lajos is. Széchenyi naplójába jegyezte, hogy Budán is, »a lutheránus ünnepélyen« Má­ria Dorottya kápolnája felavatásakor Kossuth megválasztása felett politizáltak s mindenki Kossuth rendkívüli ékesszólását magasztalta. Az özvegy nádorné csak más alkalommal, titokban jöhetett le Budára és nézhette meg az uj ima­házat, szivének titkos örömét. Nem is a várba szállott, hanem Kiss Lajos (a püspök fia) pala- tinális ágens feleségéhez, máskor pedig Bau- hofer lelkészhez. 6) 1848-ban már mint számüzöttek kerültek egymás közelébe. Mária Dorottya a bécsi Au- gartenben, Széchenyi Döblingben szenvedte kí­nos napjait. A nádorné 1855. Budán halt meg', midőn Erzsébet nevű leányánál (előbb Estei Fér- dinánd, később Károly Ferenc főherceg hitvese) volt látogatóban. A két nemes lélek bizonyára részvéttel volt egymás sorsa iránt a száműze­tésben is. Széchenyi nem feledte a kegyes matrónát Döblingben sem. Midőn Béla fia 1857. nagyobb európai útra indult, Széchenyi »Intelmeiben« hagyta meg neki, hogy a nádorné másik leá­nyát, Mária Henriettet, Lipót brabanti herceg, a későbbi belga király feleségét látogassa meg 4) Bauhof er naplója 1846. 5) Széchenyi napi ói 610. c) Széchenyi naplói 508. és Bauhofer naplója. Brüsszelben. Ebben az iratában mondja Széche­nyi, hogy nagly lelki szimpátival viseltetett Má­ria Dorottya iránt, »mert országunkhoz és nem­zetünkhöz hű volt és igaz szív vei viseltetett irán­tunk.« Fiát korholva írja: »Illett volna, fiam, hogy a leányát felkeresd, nem csak azért, mert mint gyermek igen szives és kedves; volt irántad, hanem azért is, hogy meglásd, vájjon Magyar- ország iránt való szeretetébőí örökölt-e vala­mit nemeslelkü édesanyjától.« És a nádorné kedves fia, a népszerű fiatal József főherceg sem hagyta látatlanul édesanyjának egykori ked­ves emberét. 1859. őszén meglátogatta a már őSz aggastyánt Döblingben. Mélyen megille- tődve tekintett a megtört legnagyobb magyarra, házuknak régi jó barátjára. Felújították beszél­getésükben régi családi emlékeiket s a főherceg nagy melegséggel kérte, hogy mint régebben, kisfiú korában tette, csak tegezze őt most is. íme anyjának szelleme a fiúban is. 7) Az a nagy szellemi rokonérzés, mellyel a római katholikus magyar mágnás, a türelmet­len Széchenyi György esztergomi érseknek ol­dalági örököse és a württembergji származású evangélikus nádorasszony, ez a pietizmusra hajló kegyes főherceg'nő egymást a vallás és a magyar hazafiság1 kérdésében oly jól megértet­ték, bizonyára figyelemre méltó és mindkét fél­nek dicséretére válik. Mária Dorottya személyi­ségében Széchenyi a protestántizmust tanulta tisztelni és megbecsülni. A nádorné barátsága pedig Széchenyit a vallás dolgában bizonyára komolyabbá tette s különösen a bibliának ala­posabb tanulmányozására serkentette. Széche­nyi különösen későbbi irataiban igen sokszor idéz a bibliából. Néhol igazán meglepő jártas­ságot tanúsít benne. Milyen erővel hat az pél­dául — és ebben Mária Dorottyának is volt ré­sze — midőn Széchenyi a kíméletlen éleshangu »Blick« cimü művében az ultramontánizmussal szövetkezett abszolutizmust és különösen a po­litikában és vallásban egyaránt képmutató Bach minisztert ostorozván, hatalmas szavait János evangéliomából vett idézettel fejezi be: »Meg­esni éritek az igazságot és az igazság szabadakká tészen titeket. 8) Tolnai Vilmos megjegyzése szerint Széche­nyi ismerte Luther énekét is, az Erős várunkat és erre célzott, midőn »Blick« cimü művében sze­rencsésnek mondja Bach Sándor minisztert, aki eldicsekedhetik vele: »Uns schützt eine feste Burg.« Itt Széchenyi természetesen a bécsi császári palotát érti alatta, de a hasonlatot Lu­ther énekéből vette. Mária Dorottya környeze­tében és a budai kis templom felavatásakor Széchenyi is megismerhette ezt az éneket. q) Payr Sándor.-fi----------­9 Kecskeméthy A.: Széchenyi utolsó evei 52. 1. Dobi. hagy. I. 548. és I. 57. 8) Ján. 8,32. Széchenyi, Ein Blick. Az eredeti ki­adás 470. lapján. 9) Döblingi hagy. III. 158. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents