Evangélikusok lapja, 1926 (12. évfolyam, 1-52. szám)

1926-05-16 / 20. szám

20. szám.

Szerkesztőség : LtBÉNY (Moson n.) Kiadóhivatal: GYŐR, ev. honvent-ftpület.

Kiadta:l LUTHER-SZÖVETSÉG. Postatakarékpénztár! csekkszámla: 1290.

llapitatla : DR. RIFFSY SÁNDOR püspök.

Megjelenik hetenként egyszer, vasárnap.

St«ik«uWt4r1

NÉMETH KÁROLY esperes.

uviuvusi ar • tyusz évre ou, leletre #u negyedévre 20. agyét szám 2 ezer K. Hirdetés) árak megegyazés szerint.

Assisi-i Szent Ferenc.

(Halálának hétszázados évfordulójára.)

A keresztyén erényekkel ékes, hitben gazdag, szerzetesrend-alapi tó poverello - nak jubileuma alkalmával olyan nagy a tolongás a népszerű szent körül, hogy Gas- parri bíboros indíttatva érezte magát tiltakozni a szentnek az irodalomban és a művészetekben való profanizálása ellen és a jubileumot tisztára egyházi keretek közt szeretné megtartani. Hz ugyan nem fog neki sikerülni, mert az irodalom és művészetek imitt-amott nem igen hallgatnak a Kómából elhangzó parancsokra. Magunk résziről nem gondoljuk, hogy a római egyház kizárólagos kusztosza assisi-i Ferencnek, avagy kizárólagos letéteményese a szent szellemi hagyatékának

Assisi-i Ferenc a kereszténység szellemi újjászületését, egy hatalmas ébredést jelent a középkori kereszlyénség életében. És ami nevezetessé teszi ezt az ébredést, az a körülmény, hogy a szerzetesi életnek általa megformált alakja, az általa megszervezett rend, a legszélesebb körökben mozgatta meg a tömegeket és rázta fel a lelkeket Szent Ferenc és remije áttörték a parochiális és nemzeti korlátokat. Nem a papizmus világuralmi törekvéseitől, hanem a könyörülő szeretettől és hithuzgóságlól vezéreltetve. Levonták a szerzetesi élet logikus és lényegszerü konzekvenciáját, és a szerzetesi életben látták a társadalmi élet eszményét, s a lerciáriusok rendjének megalapításával megkísérelték a társadalomnak a monachizmus alapjain való szervezését. Szent Ferenc a hódításnak keresztyén, evangéliomi módját választotta akkor, amidőn az Európát fenyegető mohamedán szerecseneket nem fegyverekkel, hanem a keresztyén térilés eszközeivel akarta Krisztus keresztje alá hozni, s a külmissziónak is egyik nagy koncepciójú megalapítója lett.

Ebből a néhány mondatból is kitűnik, hogy Szent Ferenc milyen sokféle szállal szövődik he a modern életbe. Hatalmas gondolatainak és alkotásainak középpontja azonban, amely nélkül őt megérteni nem lehet: a szegénység. Eljegyezte magát ^Szegénység Asszonnyal . Lemondott a földi vagyonról. amely neki osztályrészül jutott és azt követelte rendjének tagjaitól is, hogy koldusszegénységben éljenek, koldulásból, szeretetadományokhól. alamizsnából tartsák fenn magukat, rendjüket.

És ez a pont az, amelyen Szent Ferenc gondolkodása a modern gondolkodással és gyakorlattal ellentétben áll. Sőt, véleményünk szerint, nem egyezik meg a római katholikus egyház elméletével és gyakorlatával sem. A szegénység ma nem életlenge- tés, nem erény. Ma állam és társadalom a jólétnek minél szélesebb körökre való kiterjesztésében látja azt a célt, amely felé törekedni érdemes. A szegényügy megoldása állami feladat, amelynek incidentaliter és egyénenként való elintézése nem tekintetik helyes megoldásnak, sőt egyáltalán nem megoldás. A munka az, ami munkabíró embernek egyedül tiszteletreméltó megélhetést nyújt. Tehát assisi-i Ferencnek éppen közép- IKjnti jelentőséggel biró életeszménye és alapgondolata ellen tiltakozik a modern világ.

Mégis, hogy a szent olyan nagy népszerűségnek örvend, hogy halálának hétszázados évfordulóján a művészet, irodalom, történetírás és szociológia is érdeklődéssel fordul feléje: annak megvannak mélyebb lélektani okai. Sőt megvannak gazdasági okai is. A modern társadalom a produkcióra és többtermelésre rendezkedik be; öltől várja a lét jobbrafordulását, a boldogu-