Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1925-11-22 / 46. szám
XL évfolyam. 1925. november 22. 46. szám. Szerkesztősén : L í B É1Y (Moson a.) Kiadóhivatal: GYÚR. ev. konvent-épület. Riadja: 1 LUTHER-SZÖVETSÉG. Megjelenik hetenként egyszer, vasárnap. •lapította: OR. RIFFIY SáNOOR püspök. Elötizetésl ár negyedévenként 20 ezer 1. Egyes szám ára 2 ezer R. Hirdetési árak megegyezés szerint. Stark «ülésért I«l«l6a NÉMETH KÁROLY esperes. Magyar protestáns testvériség. (Dr. Antal Géza re!, püspök emlékezése Gyurátz Ferencről a pápai ev. templomban tartott kér. gyűlésen.*) Főtiszteletü és Méltóságos Egyházkerületi Közgyűlés! Hálásan köszönöm azokat a meleg szavakat, melyekkel püspök ur Öméltósága az imént a Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés nevében üdvözölni szives volt. Méltóztassanak megengedni, hogy ez üdvözlő szavakra válaszolva, néhány szóval összekössem a multat és a jövőt abban a meggyőződésben, hogy szavaim annak a szellemnek lesznek kifolyásai, mely szellemet oly méltóan képviselt az a nagy halott, kinek emlékét az imént varázsolta szemeink elé az egyházkerület főjegyzője. Több, mint négy évtizeden át kísértem állandó figyelemmel s folyton fokozódó csodálattal azt a pályafutást, melyet Gyurátz Ferenc, mint ennek a gyülekezetnek lelkésze, mint a dunántúli ág. hitv. egyházkerület püspöke ez alatt a négy évtized alatt megfutott. Eszményem volt, mint az épitő munkának lelkes embere, miikor e gyülekezetét megszervezte s szervező munkájának betetőzéséül megépítette ezt a templomot, amelyben most könnyes szemmel áldozunk emlékének. Eszményem volt, mikor a du* Gyurátz Ferenc életrajzához gyűjtöm az adatokat Kérésemre dr. Antal Géza püspök ur is Írásba foglalta fentebbi remek szép beszédét s mint a mai időkben nagyon is megszívlelni valót, e helyen is közölni kívántam. E beszéd fényes bizonyság tétel a két prot. egyházfelekezet testvéri összetartása mellett s egyszersmind kommentár ahhoz is, hogy Gyurátz Ferenc koporsójánál ott tolongott az egész város, a pápai kereskedők a temetés óráján felekezeti különbség nélkül és önmaguktól bezárták az üzleteiket s a környékbeli falvakból is, tavaszi munka idején, szekéren és gyalogosan seregestől jöttek a hívek egy 84 éves lelkipásztor temetésére, aki hivatalairól már lemondott s kilenc év óta élt úgynevezett nyugalomban. Payr Sándor, mint beküldő. nántuli ág. hitv. egyházkerület által, mint püspök széleskörű munkamezőre elhivatva, a régiek megtartásával s újabb alkotások létesítésével irta be nevét kitörölhetetlen betűkkel egyháza történetébe. Eszményem volt, mikor városi és , vármegyei közügyekben láttam forgolódni fáradhatatlanul azt, kinek nagy alkotó erejét egy egyházkerület ügyeinek intézése sem tudta any- nyira lekötni, hogy időt ne tudott volna szentelni azon város ügyeinek, melynek mint egyszerű, de köztiszteletben és szeretetben álló polgára fontos ügyekben mindig kelló súllyal emelte fel szavát. Eszményem volt, amint láttam működését a közjótókonyság terén s láttam, mint száradtak fel vigasztaló szavaira s az önmaga által is oly nagy mértékben gyakorolt jótékonyság nyomán a szenvedők, az elhagyónak arcán a könnyek. Eszményem volt, ha arra a nagyszabású irodalmi munkásságra tekintettem, melyet a tudós teljes felkészültségével, benső ihlettől hajtatva, nyugalmától elvont perceiben oly áldásosán fejtett ki. Eszményem volt, mikor évei szaporodtával önként vált meg a püspöki széktől, hogy az egyházkerület kormányzását fiatalabb kezekre bízza s maga újra beállott ennek a gyülekezetnek szolgálatába, mint a gyülekezet másodlelkésze. S mikor nem is egy évvel ezelőtt püspökké beiktatásom alkalmával e gyülekezet nevében ő volt szives üdvözölni, válaszomban csak azt kértem a jóságos Mindenhatótól, hogy az ő tetszése szerint megszabandó életpályám végéig úgy rendelkezzem lelki erőimmel, mint ahogyan ezeknek birtokában volt Gyurátz Ferenc, ki magas, az emberi életkor átlagát messze túlhaladó, éveiben sem szűnt meg dolgozni. Úgy érzem Főtiszteletü Egyházkerületi Közgyűlés, hogy vétettem volna önmagam ellen, vétettem volna Gyurátz Ferenc iránt érzett nagyrabecsülésem s most az elhunyttal szemben ápolt kegyeletem ellen, ha meg nem jelentem volna ezen az ünnepélyen,
