Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1925-03-22 / 11-13. szám

8 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 192 5 Istenünk csak a Krisztus felséges isten fogalmának a megszemélyesítője lehet. Ez az istanfogalom pedig lényegileg nagyon-nagyon különbözik a régi magya­rok istenétől, sőt nagyon külöbözik a döntő érvként felhozott Elóhej Ibrijem-től, a héberek istenétől. A mi Istenünk egyetemes és épen ezért lehet a hébereknek, németeknek, magyaroknak, a törököknek stb. nemze­teknek Istene, de mégsem Jahve, nem Thor, nem Hadúr és nem lehet Allah stb. nemzeti isteneknek a mezébe öltöztetni. Ha bármilyen hazafias ünnepélyen vagy épen vitézek kitüntetésénél Hadúr néven emlittetik az Ur Isten — hác az bizony nem helyeselhető keresztyén világnézet alapján. Azt az ellenvetést hallottam a tárgynál, hogy akkor az „én Istenem“ elnevezés se helyes, mert nem­csak az „én“ Istenem. Ez azonban egészen más. Azt jelenti, hogy személyes viszonyban vagyok a Mennyei Atyámmal, de nem jelenti az én bálványommal való birtokviszonyt. Hagyjuk mi békén a Hadúrt, a pogány magya­rok istenét, s forduljunk minden őspogány gondol­kozásunkból, erkölosiségünkből kivetkőzve a Krisz­tusi Mennyei Atyánkhoz, hogy a mi Istenünk, szen­vedő magyarok Istene lehessen, mert az ő nevében és segítségével (szűz Máriás lobogók nélkül is) lehet még csonka hazánkból Magyarország. Marcsek János, lelkész. A fizikatanítás és a gyakorlati zene kapcsolata a középiskolában Első pillanatra voltaképen két egymástól telje­sen elütő tárgykörnek látszik, azonban közelebbről vizsgálva, mind a kettő kapcsolatba hozható egy­mással oly módon, hogy a tanításnál egymást kölcsö­nösen kiegészítsék. Ezért nem lesz hiábavaló és tel­jesen felesleges róluk néhány szót elmondanom. Mint a modem nyelvek tanításánál a direkt módszer mindinkább nagyobb és nagyobb tért hódit, úgy a fizika tanításánál is lassanként polgárjogot nyer a fizikai kísérletek részletes bevezetése és oly módon való ismétlése, hogy azokat a fizikai gyakor­latok ideje alatt maga a növendék megpróbálhatja és elvégezheti. Ezáltal ismeretköre gazdagodik, amennyiben tapasztalokat szerezhet és közvetlen mó­don meggyőződhetik a fizikai törvények igazságáról. Ma a középiskolák már majdnem mind modern kí­sérletező és dolgozó szobákkal u. n. fizikai laborató- riumkkal vannak felszerelve, amelyekben a növen­dékek csoportokra osztva elvégzik, fizikai gyakorla­tok címén, legalább is mindazon kísérleteket, amelye­ket a rendes órákon belül láttak. A fizikának egyik ágával, a hangtannal, sajnos, még igen mostohán bánnak. Itt alig akad egy-két kísérlet, amellyel a növendékeket megismertetik. Ezek is inkább az interferencia, rezonancia, hullám­hosszúság és rezgésszám meghatározásának tárgy­köréibe tartoznak. A hangszerek elméletével, a fel­hangokkal, a kombinációs hangokkal, a vokalitással, a hármas hangzatokkal, négyeshangzatokkal és azok megfordításaival, a konszonáncia és disszonáncia pontosabb megismertetésével, a hangzatok dualizmu­sával alig vagy csak igen csekély mértékben foglal­koznak. Ezen kérdéseket a tanterv, sajnos, nem öleli fel, de az akusztikának ezen részével foglalkozni kellene, mivelhogy eme problémák belekapcsolódnak a mai életfelfogásba és a művészi nevelésbe is. Ezzel kapcsolatosan természetesen a középisko­lában sokai behatóbban kellene foglalkozni a zene- tanitással mint ez ma szokásban van. A növendéke­ket szinte kivétel nélkül egy-egy saját tetszésük és hajlamuk szerint kiválasztott hangszer megtanulására kellene szoktatni s csak a legindokoltabb esetben a zenei hallással nem rendelkezőket felmentésben része­síteni. Ez a zeneoktatás, mint rendkívüli tantárgy, már az első osztályban kezdődnék s végig vonulna firind a nyolc osztályon. Ennek egyik előnye az volna, hogy az amúgy is alacsony nívón álló iskolai zene- kultusz fellendülne, amennyiben minden intézet abba a helyzetbe kerülne, hogy a legtehetségesebb és leg­gyakorlottabb^ növendékekből összeállított ének- és zenekara lenne. Mindenki egyénileg is meglehetősen nagy kulturpluszt szerezne, amelyet azután az isko­lán kívül is hasznosíthatna. Másik előnye pedig az volna, hogy minden növendék elsajátítaná a hang­jegyolvasást, zenei hallása fejlődnék és annyi zenei ismeretet tanulna meg, hogy az ének- és fizikatanítás már egy előre kiépített erős alapra támaszkodhatnék. A hangszereken való játszásnak betetőzése a fizikai gyakorlatok alátámasztása lenne, amennyiben min­denkinek módjában volna személyes tapasztalatok alapján az intervallumokról, felhangokról, kombiná­ciós hangokról, konszonanciáról, disszonanciáról és az akkordokról meggyőződni. Ilyenformán a fizika­tanítás hangtani része sokkal intenzivebb, egysége­sebb és eredményesebb alapokra, lenne fektetve, mint jelenleg. Aszód. Haberehrn Gusztáv Adolf. A bányakerületi evang. egyházi hatóságok figyelmébe! Felhívom az egyházközségek, egyházi intézmé­nyek elnökségeinek, illetőleg igazgatóságok figyel­mét a m. kir. minisztérium 960—1925. M. E. számú rendeletére „a háború előtt kibocsátott magyar állam­adóssági címletek letétbe helyezése és összegyűjtése tárgyában“, mely szerint a rendelet 3. §-ában felso­rolt háború előtt kibocsátott magyar államadóssági címletek f. é. április 15-ig, vidéken a m. kir. adóhi­vatalok, vagy a m. kir. postahivatalok utján, Buda­pesten pedig közvetlenül, a m. kir. központi állam- pénztárba beszállitandók. A beszállítás módja iránt a rendelet 1. §-a intéz­kedik. A rendelet megjelent: Budapesti Közlöny 1925 febr. 22-én megjelent 43. számában. Dr. Raffay Sándor s. k. püspök. AUGUSZT KÁROLY Toronyóra«; jár BUDAPEST, VI!., Erzsébetkirályné-ut 51. Vállal uj toronyóráké« zitést, valamint javításokat szak­szerűen, lelkiismeretesen és gyorsan eszközöl. Vidéki templomok toronyóráinak jé- k&rban tartása mérsékelt díja­zás mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents