Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1925-03-22 / 11-13. szám
8 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 192 5 Istenünk csak a Krisztus felséges isten fogalmának a megszemélyesítője lehet. Ez az istanfogalom pedig lényegileg nagyon-nagyon különbözik a régi magyarok istenétől, sőt nagyon külöbözik a döntő érvként felhozott Elóhej Ibrijem-től, a héberek istenétől. A mi Istenünk egyetemes és épen ezért lehet a hébereknek, németeknek, magyaroknak, a törököknek stb. nemzeteknek Istene, de mégsem Jahve, nem Thor, nem Hadúr és nem lehet Allah stb. nemzeti isteneknek a mezébe öltöztetni. Ha bármilyen hazafias ünnepélyen vagy épen vitézek kitüntetésénél Hadúr néven emlittetik az Ur Isten — hác az bizony nem helyeselhető keresztyén világnézet alapján. Azt az ellenvetést hallottam a tárgynál, hogy akkor az „én Istenem“ elnevezés se helyes, mert nemcsak az „én“ Istenem. Ez azonban egészen más. Azt jelenti, hogy személyes viszonyban vagyok a Mennyei Atyámmal, de nem jelenti az én bálványommal való birtokviszonyt. Hagyjuk mi békén a Hadúrt, a pogány magyarok istenét, s forduljunk minden őspogány gondolkozásunkból, erkölosiségünkből kivetkőzve a Krisztusi Mennyei Atyánkhoz, hogy a mi Istenünk, szenvedő magyarok Istene lehessen, mert az ő nevében és segítségével (szűz Máriás lobogók nélkül is) lehet még csonka hazánkból Magyarország. Marcsek János, lelkész. A fizikatanítás és a gyakorlati zene kapcsolata a középiskolában Első pillanatra voltaképen két egymástól teljesen elütő tárgykörnek látszik, azonban közelebbről vizsgálva, mind a kettő kapcsolatba hozható egymással oly módon, hogy a tanításnál egymást kölcsönösen kiegészítsék. Ezért nem lesz hiábavaló és teljesen felesleges róluk néhány szót elmondanom. Mint a modem nyelvek tanításánál a direkt módszer mindinkább nagyobb és nagyobb tért hódit, úgy a fizika tanításánál is lassanként polgárjogot nyer a fizikai kísérletek részletes bevezetése és oly módon való ismétlése, hogy azokat a fizikai gyakorlatok ideje alatt maga a növendék megpróbálhatja és elvégezheti. Ezáltal ismeretköre gazdagodik, amennyiben tapasztalokat szerezhet és közvetlen módon meggyőződhetik a fizikai törvények igazságáról. Ma a középiskolák már majdnem mind modern kísérletező és dolgozó szobákkal u. n. fizikai laborató- riumkkal vannak felszerelve, amelyekben a növendékek csoportokra osztva elvégzik, fizikai gyakorlatok címén, legalább is mindazon kísérleteket, amelyeket a rendes órákon belül láttak. A fizikának egyik ágával, a hangtannal, sajnos, még igen mostohán bánnak. Itt alig akad egy-két kísérlet, amellyel a növendékeket megismertetik. Ezek is inkább az interferencia, rezonancia, hullámhosszúság és rezgésszám meghatározásának tárgyköréibe tartoznak. A hangszerek elméletével, a felhangokkal, a kombinációs hangokkal, a vokalitással, a hármas hangzatokkal, négyeshangzatokkal és azok megfordításaival, a konszonáncia és disszonáncia pontosabb megismertetésével, a hangzatok dualizmusával alig vagy csak igen csekély mértékben foglalkoznak. Ezen kérdéseket a tanterv, sajnos, nem öleli fel, de az akusztikának ezen részével foglalkozni kellene, mivelhogy eme problémák belekapcsolódnak a mai életfelfogásba és a művészi nevelésbe is. Ezzel kapcsolatosan természetesen a középiskolában sokai behatóbban kellene foglalkozni a zene- tanitással mint ez ma szokásban van. A növendékeket szinte kivétel nélkül egy-egy saját tetszésük és hajlamuk szerint kiválasztott hangszer megtanulására kellene szoktatni s csak a legindokoltabb esetben a zenei hallással nem rendelkezőket felmentésben részesíteni. Ez a zeneoktatás, mint rendkívüli tantárgy, már az első osztályban kezdődnék s végig vonulna firind a nyolc osztályon. Ennek egyik előnye az volna, hogy az amúgy is alacsony nívón álló iskolai zene- kultusz fellendülne, amennyiben minden intézet abba a helyzetbe kerülne, hogy a legtehetségesebb és leggyakorlottabb^ növendékekből összeállított ének- és zenekara lenne. Mindenki egyénileg is meglehetősen nagy kulturpluszt szerezne, amelyet azután az iskolán kívül is hasznosíthatna. Másik előnye pedig az volna, hogy minden növendék elsajátítaná a hangjegyolvasást, zenei hallása fejlődnék és annyi zenei ismeretet tanulna meg, hogy az ének- és fizikatanítás már egy előre kiépített erős alapra támaszkodhatnék. A hangszereken való játszásnak betetőzése a fizikai gyakorlatok alátámasztása lenne, amennyiben mindenkinek módjában volna személyes tapasztalatok alapján az intervallumokról, felhangokról, kombinációs hangokról, konszonanciáról, disszonanciáról és az akkordokról meggyőződni. Ilyenformán a fizikatanítás hangtani része sokkal intenzivebb, egységesebb és eredményesebb alapokra, lenne fektetve, mint jelenleg. Aszód. Haberehrn Gusztáv Adolf. A bányakerületi evang. egyházi hatóságok figyelmébe! Felhívom az egyházközségek, egyházi intézmények elnökségeinek, illetőleg igazgatóságok figyelmét a m. kir. minisztérium 960—1925. M. E. számú rendeletére „a háború előtt kibocsátott magyar államadóssági címletek letétbe helyezése és összegyűjtése tárgyában“, mely szerint a rendelet 3. §-ában felsorolt háború előtt kibocsátott magyar államadóssági címletek f. é. április 15-ig, vidéken a m. kir. adóhivatalok, vagy a m. kir. postahivatalok utján, Budapesten pedig közvetlenül, a m. kir. központi állam- pénztárba beszállitandók. A beszállítás módja iránt a rendelet 1. §-a intézkedik. A rendelet megjelent: Budapesti Közlöny 1925 febr. 22-én megjelent 43. számában. Dr. Raffay Sándor s. k. püspök. AUGUSZT KÁROLY Toronyóra«; jár BUDAPEST, VI!., Erzsébetkirályné-ut 51. Vállal uj toronyóráké« zitést, valamint javításokat szakszerűen, lelkiismeretesen és gyorsan eszközöl. Vidéki templomok toronyóráinak jé- k&rban tartása mérsékelt díjazás mellett.
