Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1925-02-08 / 3-4. szám
A Luther-Szövetség alapszabályai*) I. Név, székhely, pecsét. 1. §■ A Szövetség neve: Luther-Szövetség. A Szövetség székhelye: Budapest. Pecsétje: Luther Mártonnak a. Szövetség nevével körülvett képmása. TI. A Szövetség célja és munkaköre. 2. §. A Luther-Szövetség evangélikus férfiaknak •'< nőknek társadalmi és belmissziói szervezete. A Szövetség a tagok közművelődését, gazdasági és szociális szükségleteinek evangéliumi keresztyén szellemben való kielégítése s tagjainak ily szellemű munkára nevelése és kiképzése végett azzal a céllal alakul, hogy a hazad, nemkülönben a külföldi evangélikus (lutheránus) egyházakat feladatainak betöltésében támogassa, erősítse s az evangélikus népek erkölcsi értékét emelje. A Szövetség a különböző állami kötelékekben élő evangélikusok (lutheránusok) között kapcsolatokat teremt s a más felekezetű keresztyén társadalmi szervezetekkel is testvéri viszonyt tart fenn. A Szövetség céljainak elérése érdekében végzendő munka módját és eszközeit a központi választmány, illetve — a csupán egyes keiületek érdekeit érintő céloknál, nemkülönben a belmissziói munkák tekintetében -- a kerületi Szövetségek határozzák meg. 111. Egyházhatósági kapcsolatok. 3. §. A Szövetség magát a központ székhelyére való tekintettel a magyarhoni evang. egyetem egyház védelme és felügyelete alá helyezi, működéséről egy az egyetemes közgyűléshez beterjesztendő évi jelentésről számol be. Az egyházkerületi, az önálló gyülekezeti szövetségek s egyéb külső szervek gyanánt elismert (B. XII.—XIV.) szervezetek jelentéseiket az illetékes egyházkerületi közgyűléshez, illetve másnemű saját egyházi főhatóságaikhoz terjesztik be, de jelentéseiket tudomásulvétel végett a Szövetség központi választmánya utján nyújtják be. IV. A Szövetség jövedelme és cagyona. 4. §. A Szövetség jövedelmét alkotják: a) a Szövetség, mint központi szervezet javára tett alapítványok kamatai, b) a kerületi Szövetségek és egyéb külső szervek utján beszedett évi tagsági dijaknak a központi pénztárba beszolgáltatandó 20%-a, *) Mindenfelől kérik a Luther-Szövetség alapszabályait. Miután magának a 'központnak is csak dgy eredeti példánya van, az elnökség' úgy döntött, hogy az Evangélikusok Lapjában fogja az alapszabályokat közölni. Kérem tehát a helyi szövetségeket, hogy a [közölt szövege: hitelesnek tekintse és mint ilyent alkalmazza is. Előre jelzem, hogy e közölt szöveg felhasználásával külön levonatokat is készíttetünk, amelyeket előállítási áron fogunk a helyi szövetségeknek rendelkezésére bocsátani. c) a Szövetség központi szervezete részére folyósított segélyekből s annak veztősége által rendezett gyűjtésekből befolyt összegek. Határozott cél kikötése, illetve megállapítása esetén az összegek az illető célokra fordítandók. A Szövetség vagyonaként kezelendők: a) a Szövetség, mint központi szervezet javára tett alapítványok tőkéi, valamint az alapító és örökítő tagok azon befizetéseinek a központi pénztárba beszolgáltatandó 20%-a, amely befizetések a Szövetség megalakulása után eszközöltetnek, b) a Szövetségnek, mint központi szervezetnek örökség, vagy hagyomány utján birtokába jutott összegek. V. A Szövetség tagjai. A tagok jogai és kötelességei. 5. §. A Szövetség tiszteletbeli, alapitó, örökítő, rendes és segítő (pártoló) tagokból áll. Alapító, örkitö és rendes tagok csak konfirmált, evang. egyének lehetnek. a) tiszteletbeli tag az, akit a központi választmány javaslatára a közgyűlés tiszteletbeli tagul megválaszt, b) alapitó tag az, aki a Szövetség részére örök adományul legalább 200 koronát lefizet, c) örökítő tag az. aki legalább 100 koronát készpénzben lefizet, (Folytatjuk.) *****M*** *—M*****<*,IW** Könyvismertetés A Luther-Tánsaság kiadásában, dir. Piröhle Károly szerkesztésében ,.Élet és vallás“ címmel világnézetet al kotó alkalmi kiadványsorozatának első számú füzete: Kapi Bé.la: Uj élet. A bevezető biztatásai után s Ígéretein felbuzdulva, nagy apriori sejtelmekkel fogtunk e füzetke megismeréséhez s amikor a tárgy bejelentésénél azt is megtudtuk, hogy az egésznek a tékozló fiúról szóló példázat az alapja, legalább is azt- hittük, hogy Wemel: Biblische Theologie című könyvében eme kérdésről szóló egyházellenes felfogásának erős, komoly s föltétlenül győzedelmes bírálatát leljük. Ebben a saját túlértékelt felfogásunkban csalódtunk, aminthogy a példázatban rejlő önmegváltás s Krisztus álltai való megváltás proliiéin újának alapo s 6 logiku s m egbe szélését is nélkülöztük - Ehelyütt novellisztikus s gyönyörködtetőén szemléltető formában jelenteti meg a szerző a tékozló fiú 'lelki változásainak fázisait s szabadabban jár el, mint dogmatikánk,, tanítása azt erre vonatkozóan mutatja. Érveléseinek alátámasztásául Sokrates, Plátó idézeteket használ s itt is sajnálatosan mélkülötük clr. Böhm Károly ide nagyon alkalmas idézeteit, aki az élv és kin elméletével messzebb vezette volna eredményében a szerzőt. Ma Hengert idézni, Larnieai, Paulsen vagy Ferber helyeiét, mert egv mondata talán alkalmasnak 'látszott, szinte érthetetlenül hat. Általános véleményünk az, hogy szerző szeme előtt az lebegett, hogy a magyar protestantizmus a valllásirodalom szempontjából, még csak a tej eledelével táplálható. Ha tényleg az az elv vezette kis füzete megírásában, akkor munkáját hasznosnak mondjuk, dő azt hisszük, hogy közönségünk a keményebb s tudományosabb füzetkékei még szívesebben venné. ' A kiadásért felelős: Dr. KIRCHKNOPF GUSZTÁV. Általános Nyomda, Könyv- és Lapkiadó rt. Bpest, VI., Nagymezőm. 3. Feh igazgató: Dr. Merényi Kőméi). EVANGÉLIKUSOK: LAP.!A
