Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1925-05-31 / 21. szám
1925. ______________ EVANGÉLIKUSOK LAPJA_____________________5. a lapítsunk egyházakat! Az első pünkösd a legelső keresztyén anya szén tégy háznak, a jeruzsálcmi krisztushivő gyülekezetnek megalapítását jelzi. Azóta minden pünkösd figyelmeztet bennünket az egyházépités elsőrendű fontosságára. Óriásit tesz az Isten országáért, aki uj egyházat alapit. Eleink hitbuzgalmáról a keletkező uj eklézsiák beszéltek. Ma, amikor a római katho- likusok, a reformátusok, főleg a szekták oly buzgón építkeznek, nekünk is meg kell mozdulnunk és cselekednünk minél előbb. A Budapesten lezajlott lelkészkonferencián irányt mutatott előttünk dr. Haffay Sándor püspök. Az a jövőnek követelése, hogy sok-sok imaházat építsünk és sok lelkészt alkalmazzunk. Nem a karcsú tornyok és rajta a toronyórák, nem a fénylő keresztek a fontosak, de hogy legyen ebben az országban mindenütt háza az imádkozásnak és pásztora az evangélium szerinti gyülekezetnek. Hány és hány község van a hazában, ahol a hi veink, noha vannak, még sincsenek, mert kénytelenek beleolvadni a református egyházakba. A városok az élet ütőerei. Itt kell a munkát kezdeni. Ahol már megindult a munka, de nehezen halad, ott a kerületek avagy az egyetemes egyház ne riadjanak vissza a legnagyobb áldozatoktól sem. Minél előbb építsünk imaházakat Békésgyulán, Mezőtúron. Szolnokon, Monoron. Miért nincs gyülekezni Egerben, Esztergomban, Békésen, Hatvanban, Gyöngyösön, Mezőhegyesen, Yecsésen, Tatabányán? ahol legalább 1(X) hívünk él, rögtön induljon meg a munka. Kevésbe kerülő, kezdő fizetésű fiatal lelkészeket állítsunk oda, akiknek lobogó lelkesedése letör minden akadályt. Dúsgazdag alföldi gyülekezeteink maguk is építsenek saját számukra minél több imaházat s egyben áldozzanak az uj tüzek oltáraira. A jövőért áldozatot hozni mindenkinek kötelessége. Ma a lelkek kiválóan alkalmasak arra, hogy az evangé- liom gyönyörűséges igája alá hajoljanak. Az idők kedvezését el ne szalasszuk. Építsünk olyan lendülettel, mint őseink 1517. után, majd II. József Türelmi rendeletének hatása alatt. Templomokat épilő, iskolákat alapitó, bibliát görcsösen szorító és végigolvasó elődeink hite lobogjon föl bennünk. Legyünk a hitnek hősei! Hasson át mindenkit a pünkösdi Lélek, az építésnek vágya. l!gy legyen! Tátrai Károly. Jegyzetek. A vallás- és közoktatásügyi in. kir. minisztérium teljes gőzzel dolgozik. Az idén már a negyvenezredik rendeletnél tart. Magától értetődőnek tarthatná az ember, hogy ez az eszményi célokat szolgáló minisztérium a közoktatásügy érdekében fejti ki lázas tevékenységét s iskolákat állít, tanítói állásokat szervez, meglevőket tovább fejleszt stb. Tévedés! Mi most a szanálás rák- téritőjében vagyunk. A vattás- és közoktatás- ügyi minisztérium tehát segít az állam pénzügyeit szanálni, ami azt jelenti, hogy minél kevesebb pénzt ád ki, s minél több pénzt szed be. Ez a bölcsesség pedig megdönt hr- tetlenül áll annak a német közmondásnak sziklafundamcntomán: »Geld regiert die \VeR<. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium a Smith Jeremiás világszemléleti álláspontja szerint megmásított, s a takarékkorona,, adókorona, aranykorona, papirko- rona, dollárkorona és zürichi korona; a szorzószániok, arán y számok, I oga rit m üst .-Villák és turulszárnyak imbolygó lázmérőiticz szabott kétszerkettőnégy alapján facsarja ki a közoktatásügy vignettája alatt gyülekezeteinkből az államkassza előttünk ismeretlen odvainak kibélelésére az utolsó inflációs pénzjegyeket, versenyre kelve a többi minisztériumokkal, hogy a hadikölcsönbe fektetett alaptőkének, s az ágyú eső veknek résziben már megöntött, részben pedig réz üstök céljaira felhasznált harangok után elmenjen a gyülekezetnek minden vagyona az állami pénzügyi egyensúly délibábja felé, amelyben önérdek mellőzésével hosszan és szomkáp- rázva gyönyörköd hetünk. Miután felemelték az illetékegyenérlékeket a Csonkaina- gyarországon megmaradt legmagasabb ormok fölé még kétezer méternyi magasságra; miután házadó és kincstári házhaszonrészc- sedés .címén kimérték a gyülekezetekre a büntetést azért, mert a tanítóiknak lakást mertek annak idején építeni, s elég könnyelműek voltak azt remélni, hogy házukért nem kötelesek a háziúrnak: az államnak, magas bért fizetni; miután a tanítói nyugdíj járulékot havi tizenhárom aranykoronában megállapították s a gyülekezetek elég korlátollak voltak azt gondolni, hogy az aranykorona, aranykorona, s a szorzószám szorzószám marad minden poklokon keresztül: a minisztérium egv szitakötőt megszégyenítő könnyed libbenéssel az aranykoronát, tekintettel a szorzószám várható leszállására, ama negy venezredik klasszikusan köz- oktatásügyi rendelettel papirkoronára változtatja, miután nyolcosztályu népiskolai számtantudásra valló szabatossággal a tizenhármat megszorozta tizenhéttel és igv közmegnyugvásra kihozta a havi kettőszáz-
