Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)

1925-05-31 / 21. szám

6.

EVANGÉLIKUSOK LAPJA

1925.

huszonegyezer koronát, amely összeg érvényben marad mindaddig, amíg a minisztérium jónak látja. Magyarországon ma legkönnyebb dolog rendeleteket gyártani, amelyre, egyedüli kivételként, semmi adó ki vetve nincsen. Ennél a negyvenezrediknél a minisztérium nem áll meg; mi azonban megállunk, hogy lélekzetet vegyünk és körültekintsünk letarolt mezőinken. Van-e még fü, amelyet le nem legeltek, van-e még adóalany, amit ki nem merítettek, van-e még valamely >ügy«, amelyet nem szanáltak? És ime még találunk! Gyülekezeteink hadiköl- csön papírjaira nem vetették ki a háborús nyereségi adót; orgonasipjaink üresen tátongó helyére nem vetették ki a kataszteri tiszta jövedelmi hozadéki adót; harangtáb- jainkra nem vetették ki a tehermentesítés utján előállott jövedelmi többlet-adót. Mindezeket, amelyek úgy röptében jutottak eszünkbe, ajánljuk a pénzügyminisztériumnak, vagy ami a jelenlegi szolidaritás mellett körülbelül egyre megy: a vallás- és köz- oktatásügyi minisztériumnak figyelmébe. Egv-két rendelettel több vagy kevesebb, az már nem számit, pénzbe nem kerül és pénzt hoz. Percentet az eszméért nem kérünk.

■*

Inge W. R., a londoni Szt. Pál székes- egyház diakónusa, nemrégiben az oxfordi egyetem hallgatóinak tartott prédikációjában nagyon jól kifejtette, hogy mi a baja azoknak az embereknek, akik a" vallás iráilt nem érdeklődnek. Szavait érdemes volna beleírni noteszunkba:

»'A legtöbb ember úgy munkája közben, mint szórakozása óráiban főleg konkrét dolgokkal van elfoglalva. Még az egyetemi hallgatók is inkább emlékezetük megterhelésével, mint eszmények szemlélésével foglalkoznak. Ennek következtében midőn szabad pillanatainkban Istenre akarjuk irányítani gondolatainkat, midőn imádkozni akarunk, vagy mennyei dolgokról elmélkedni, ez igen nehezünkre esik. Ezekkel a tárgyakkal elménk nem könnyen és nem természetesen dolgozik. Elmélkedésünknek és áhítatunknak valami kénvszeritett és irreális jellege van. Úgy találjuk, hogy voltaképpen nem is imádkozunk, hanem csak szavakat ismétlőnk mechanikusan. És akkor jön a kisértés és azt mondja: Az én vallásom csak tettetés, valótlanság. Szeretném tudni, más is úgy van-e vele, mint én. Nos, erre vonatkozólag van egynémely megjegyzésem. Először is egészen természetes és kikerülhetetlen, hogy ha ébrenlétünknek tizenhat óráját azzal töltjük el, hogy ennek a világnak dolgaival foglalkozunk és csak körülbelül öt percig gondolunk Istenre és a lelkünkre, akkor ez a világ körülbelül kétszázkor reálisabbnak tűnik

fel előttünk, mint Isten, vagy a lelkünk. Ennek így kell lenni, bármilyen reális és fon-’ tos is tényleg a szellemi világ. Az a tény, hogy. irreálisnak látszik, egyáltalán nem érv abban az esetben, ha alig foglalkozunk vele gondolatainkban. Azok a dolgok, amelyekről nem gondolkodunk, mindig irreáiisoknak látszanak. Ne érvelj tehát azzal, hogy Isten irreális, mert előtted irreálisnak tetszik. Inkább kérdezd meg magadtól, hogy adtál-e alkalmat Istennek arra, hogy neked megbi- zonyitsa magát.«

HIRÉK.

— A* egyetemes felügyelő Nyíregyházán. Báró Radvánszky Albert egyetemes egyházi és iskolai felügyelő Mágócsy-Dietz Sándor dr. egyetemi tanár, az egyetemes tanügyi bizottság elnöke és Kuthy Dezső főtitkár kíséretében f. hó 16. és 17. meglátogatta a nyíregyházai iskolákat és intézményeket.

Gyűlések. A győri egyházmegyei Lelkészegyesület junius 3-án, a Tanítóegyesület junius 10-én, az egyházmegye junius 29-én tartja gyűlését Győrben. Junius 3-án lesz az egyházmegyei számvevőszék, népiskolai bizottság és gyámintézeti bizottság* ülése is. Az egyházmegyei közgyűlés keretében történik meg Németh Károlynak esperesi beiktatása.

Felügyelő iktatás — Luther szövetség alakulás. A tápíószemtmártoni ev. gyülekezet husvét utáni 4. vas. örömünnepet ült. Ekkor iktatta egyházfelügyelői tisztébe Szentkirályi Albert földbirtokost, a helyi lelkész, külsőkép is megnyilvánult ünnepi keretek között. Az uj felügyelő a 48-iki történelmi idők nagy emberének Szentkirályi Mórnak unokája. Gyülekezete hizalomteljes reménységgel tekint felügyelői működése elé, aki élő ev. hitéről, jézus! keresztyén s égéről nem egy ízben tett bizonyságot. Ugyancsak e szorosan vett belső egyházi ünnepéllyel kapcsolatban tartott a gyülekezet Lu- ther-társ. irodalmi estélyt, amelynek fénypontját képezte Törteli Lajos ceglédi lelkész, egyházkor. jző hatalmas, a lelkeket magával ragadó előadása a hitéletre való' ébredésről. Megkapó fordulatokban gazdag, irodalmi színvonalon álló előadása kapcsán, a hitélet ápolásának egyháztársadalmi utón való szükségességéről hallgatóságát meggyőzte. A Luther szövetség megalakulásának kimondása által a gyülekezet a tömörülés elodázhatatlan ságát felismerve, tisztikarát nyomban megválasztotta. Az ünnepség méltó befejezése volt dr. Szlávik Mátyás ismeri