Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1925-05-03 / 17. szám
6 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1925 H I R_E K. Dr. Raffay Sándor püspök Zürichben. Raffay Sándor dr. ev. püspök a gyakorlati keresz- tyénység ügyében ez év augusztusában Stockholmban megtartandó világgyülés európai előkészítő- bizottságnak ülésére április 20-án reggel Zürichbe utazott. A bizottság ülésével kapcsolatban tartandó istenitiszteletek egyikét is ő végzi, mig a többiek D. Sőderblom svéd érsek D. Deissmann berlini egyetemi tanár és D. Jezekel párisi professzor lesznek a fungensei. A kontinentális belmissziói konfencia hetes bizottságának május elsején Drezdában megtartandó ülésén Kuihy Dezső főtitkár a püspök akadályoztatása következtében, a püspök megbízásából képviselni fogja a magyar evangélikus egyházat. Hiterősitő előadások. A budapesti evangélikus vallástanárok felsőosztályu leány-, gimnáziumi, kereskedelmi, tanítónői és óvónőképzői tanítványaik részére szombaton délelőt 10 órai kezdettel az Üllői-ut 24. szám alatti imateremben hiterősitő előadást tartanak. Az előadáson Szuc- hovszky Gyula, JJczél Anna, “Reinhardt Gizella, Gaudy László, Reif Pál lesznek az előadók. Jókai ünnepély. A Deáktéri Luther-Szövetség ápr. 17-én, este rendezte Jókai-ünnepélyét a Deáktéri iskolák dísztermében. Az ünnepélyt a Protestáns Árvaház gyermekkara nyitotta meg a Hiszekegy eléneklésével. Utánna Győry Loránd ny. miniszter tartott megnyitóbeszédet és Windt Sándor szavalta el Jókainak „A lengyelek fehér asszonya“ cimü költeményét. Áz estély kiemelkedő pontja Császár Elemér dr egyetemi tanár ünnepi előadása volt. Az estély további során Forgon Elzi szavalt, Urbánszky Andor Hubay IV. csárdajelenetét adta elő hegedűn, végül szinielőadás volt. Színre került az „Istenhegyi székely leány" cimü színmű, melyet Láng Ella alkalmazott színre Jókai elbeszélése után. A darabban előforduló dalok zenéjét Bőhm Dezső dr. szerezte. A rendezés az ifjúsági Luther Márton Kör lelkes ifjú gárdájának érdeme. Halálozás. Galli János nyugalmazott ev. tanitó e hó 19-én hosszas szenvedés után elhunyt azJÚrban. Született Békéscsabán 1856 január 1-én. Az algimnáziumot szülő városában végezte, mig a tanítóképzőt Szarvason. 1875-ben tanítóul meghívta a békéscsabai evangélikus egyház. — Itt tartózkodott 47 évig egyhuzamban és 37 évig volt a gyülekezet kántora. — Fáradhatatlan szorgalmú, egyházias érzelmű tanitó volt Az iskolán kívül vezette az énekkart. Puritán jellemű derék férfiú, a ki magán életével és példás házas életével is nevelte a gyülekezetei. Temetésére eljöttek régi tanítványai és azok gyermekei s e nagy számot tevő gyülekezet alig fért a csabai nagy templomba. Látni való, hogy a hű munkást megbecsüli népünk. Nyugodjék a jó lelkű, nemesszivű fériu becsületes munkája után annak békéjében, aki magához hívja a munkálkodókat és elfáradtakat. Linder Károly 1845—1925. Nagy részvéttel kisérte ápr. 17-én sírjához a békéscsabai gyülekezet aggastyán, immár végleg nyugalomba vonult lelkészét, Linder Károlyt. A megboldogult 50 éven át hűen teljesítette hivatását s midőn 1920-ban nyugalomba vonult, a hálás gyülekezet helyére egyhangúlag meghívta atyja nyomdokain haladó derék fiát, Linder Lászlót. Linder Károly Nagy-Jeszenben (Túrócz m.) született 1845. január 4-én, ahol atyja lelkészke- dett. Iskoláit T. Sz.-Mártonban és Selmecbányán, theologiai tanulmányait Pozsonyban végezte. 1868-ban segédlelkész lett dr. Szeberényi Gusztáv oldala mellett és 1870-ben a csabai gyülekezet szőlőbeli kerülete lelkészéül választotta |Itt lel- készkedett e felette terhes állásban 50 éven át, mindennap irásmagyarázatot tartva és az összes vasárnapokon és ünnepnapokon prédikálva. Bámulatos lelkierejét és munkásságát csodáltuk e testileg látszólag gyenge férfiúnak. A lelkészkedés mellett irodalmi mnnkássá- got is kifejtett, amennyiben barátjával, Németh Lajos tanítóval kiadta a bányai kerület által pályadijat nyert magyar olvasókönyvet, tót nyelven kitűnő kátét irt, mely már számos kiadást ért és lefordította tót nyelvre Müller művét Krisztus szenvedéséről. Hazáját és népét egyformán szerette. Politikai harcokba nem elegyedett. Jellemes, hivő férfiú volt, kinek véleményét, aki ismerte őt, nagyra becsülte. Hirnév és kitüntetés után nem vágyott, nem kereste a hatalmasok kegyét, sem a tömeg hízelgését. Családi élete példás volt. 1874-ben házasságra lépett Jeney Máriával. Nagy család helyezkedett el e papiakon (2 fiú, 4 leány), mely a környék egyik legkedvesebb paplaka volt, nem urasági lak — de egy igazi evangélikus papiak, ahol szegény, gazdag jól érezte magát, mint olyan házban, ahol Isten országa kincsei vannak: igazság, békesség, öröm. (Rom. 14, 17.) Az Ur egyházának hű munkása, lelkész! karunk ékessége eltávozott körünkből a diadalmaskodó egyházba. Emléke legyen áldott közöttünk. A Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetsége április 26-án tartotta országos közgyűlését. Ugyancsak aznap leplezte le a Szövetség Papp- Váry Elemérné síremlékét a Kerepesi temetőben. A Luther-Társaság köréből. A Luther Társaság konfirmációi emléklapjai elkészültek s akik az előjegyzési áron megrendelték, virágvasárnapra vagy nagy héten kézhezvették. A szép rajz (Krisztus a gyermekek között), az Ízléses keret buzakalásszal és fürtös szöllővesszővel egy evang. ifjú. tehetség műve, aki feladatát biblikus mélységgel, igazi művészi érzékkel s eredetiséggel oldotta meg. Neve Tábor (Szemmelroth) János; Rác- kozáron, Baranya megyében született s erős evangélikus íszellemben nevelkedett. Szülei most is élnek Pécsett. A szép siker bizonyára új szárnyakat nevel izmos tehetségének. Művéről a bírálók, elismert mükritikusok a legnagyobb elismerés hangján nyilatkoztak. Eredetisége, magyaros jellemű
