Evangélikusok lapja, 1925 (11. évfolyam, 1-51. szám)
1925-05-03 / 17. szám
EVANGÉLIKUSOK LAPJA \%2B 7 feldolgozása kiválik az eddig elterjedt gyári termelésű s idegen lelkíí termékek közül. Az emléklap szövege szabatos kifejezése az ev. egyház liitelvi és egyházjogi állásponjának. A gyönyörű, ötszinü nyomás, általában az emléklap egész formája és és művészi kivitele méltó a Hornyánszky-cég régi hírnevéhez. Meg vagyunk győződve, hogy ezen emléklap, mely a magyar mellett német és tót nyelven is megjelent azonos szöveggel, nem csupán a vallásos, de a hazafias nevelésnek is hasznos eszköze lesz. Felhívjuk az illetékes lelkész! hivatalokat, hogy siessenek az emléklapokat megrendelni a kedvezményes előjegyzési áron (10,000 és 15,000 kor.), a főtitkári hivatal (Dr. Kovács Sándor, Budadest V. Hold-u. 29) utján, mely a lapokat a Hornyánszky-cég utján a leggondosabban csomagolva küldi szét. A boltiár magasabb lesz. Mutatványszámmal 15,000 korona előzetes beküldése esetén, készségesen szolgál a főtitkári hivatal. A Luther-Társaság könyvereskedésének üzletvezetője, Szilágyi Árpád, a közeljövőben távozik állásából. A küszöbön levő változás miatt, hogy az átadás minél könnyebben megtörténhessék, az emléklapokat az előállító Hornyánszny-nyonida küldi szét, — az új üzletvezető beiktatása után ismét a könykereskedés végzi. Missziói*munka a nagyhéten. Mint értesülünk, Dr, Profile Károly egyetemi tanár, nagypénteken Nagy-Lózson, özv. Báró Sólymosy Ödönné házában tartott istentiszteletet, már évek óta meggyökeresedett hagyomány szerint, amelyen az egész főúri család s az uradalom evang. vallásu személyzete áhítattal vett részt. — Kuthy Dezső, egyet, egyházi főtitkár, Szolnokot, Monort, Vecsést látogatta meg, ahol ugyszólva napról-napra hirdette az igét és gyűjtögette híveinket. — E három fontos missziói pont lelki gondviselése reá van bízva, amelyet fáradhatatlan buzgósággal és szép sikerrel végez. — Dr. Kovács Sándor, egyetemi tanár, a Luther-Társaság főtitkára,, virágvasárnapján [Cegléden, nagycsütörtökön Ó-Budán, nagypénteken Tata-Tóvároson, husvét ünnepén pedig Komáromban és Esztergomban végezte az istentiszteletet. Isten bizonyára megáldja szeretettel végzett munkájukat! Több helyről nem érkezett hozzánk tudósítás. Budapest. A fasori főgimnázium dísztermében három polgári leányiskola evang. növendékei dr. Szuchovszky Lajos vezetésével kulturestélyt rendeztek április 25-én, szegénysorsu evang. növendékek vizsgái jutalmazására. Az irsai egyház múlt hó 29-én részben a Luther Társaság, részben saját toronyalapja javára jól sikerült vallásos délutánt rendezett. Az ünnepélyt a Varga Lajos tanító által vezetett gyermekkar éneke nyitotta meg, mely után ifj. Kovácsi Kálmán theologus szavalta el Ábrányi költeményét: „Keresem az Istent“. Bevezető beszédet Törteli Lajos ceglédi lelkész mondott, majd Magócs Ká- rolyné énekelte el Szabolcska—Hubay ünnepi énekét és egy koráit, Szrnka Rózsika pedig Csengey G. „Az első ibolya cimü költeményét adta elő. A Brózik Gyula kántor tanító által betanított ifjúsági énnekkar egy egyházi ének előadásával szerepelt. Hatalmas előadást tartott Dr. Oppel Jenő ceglédi főgimn. tanár az anyagiasság és az esz- niényiség kérdéséről. Lustyik Lajos szavalata, Varga Lajos szóló éneke, a gyermekkar dala s Petro Judit szavalata után Magócs Károly helyi lelkész mondott lendületes záróbeszédet. Az ünnepély, melyen a község lakosai felekezeti különbség nélkül zsúfolásig töltötték meg a templomot, a jelzett célra a jelenvoltak önkéntes adakozásából 3 milliót meghaladó összeget juttatott. Karánsebes. Az esperessé megválasztott Giősi Lajos volt karánsebesi evangélikus lelkész eltávozásával megüresedett lelkészi állásra a karánsebesi evangélikus egyház Wolff Mihály lelkészt választotta meg. Wolff lelkész ünnepélyes beiktatását Szende Nándor resicabányai evangélikus lelkész végezte. Szeged. Az evangélikus leányok tömörültek a lelkész vezetése alatt. 33 szegedi evangélikus leány elhatározta, hogy minden vasárnap délután összegyülekeznek a parochián, egyházi énekeket tanulgatnak, bibliát magyaráznak, erősitgetik egymás hitét s megbeszélik az egyházfelvirágoztatás teendőit. Hiú szórakozások helyett ime ilyen nemesen töltik el a vasárnap délutánt a szegedi ev. leányok, akiknek vezetője a diakonissa lelkű Kart- mann Ilona. A Leányegylet tagjai buzgón olvassák az egyházi lapokat s az a törekvésük, hogy minél több előfizetőt szerezzenek. Isten áldása kisérje nemes buzgólkodásukat. A miskolci ág. hitv. ev. egyházközség évkönyve az 1914—1924. évekre. Szerkeszti Duszik Lajos lelkész. Átolvasás után valami nyugtalanító érzéssel tesszük le kezünkből ennek a közel négyszázados múltra visszatekintő gyülekezetünknek Évkönyvét, amelyben felügyelő, lelkész, alapítványi bizottsági elnök, nőegyleti titkár és a gondnok foglalták össze tizenegy küzdelmes esztendőnek történetét, amint az visszatükröződik és végbemegy egy gyülekezetben. Ezt a nyugtalanító érzést ébreszti bennünk talán a felsorakoztatott esztendőknek egymást követő válságos küzdelme, de bizonyára nagy része van felidézésében az Évkönyv egyes adatainak is. íme egy tekintélyes, kb. 2600 lelket számláló gyülekezet, amely (úgy látszik) még a háború előtt, átadta népiskoláját az államnak Egy gyülekezet, amely földbirtokát eladta, s pénzét hadikölcsönbe fektette. Amelynek harangjait nem rekvirálták, de három közül mégis csak a legkisebb szól. Templomát vakolni, tornyát ujrafedni kellene. Egy gyülekezet, amelynek évkönyve, miután felsorolja prezbiteriu- mának tagjait, kommentárként hozzáteszi, hogy „e szép, tisztes egyházkormányzó vezéri testület nem járul a maga hatalmas erkölcsi súlyával, értékével a templomban imádkozó, ott az Isten igéjét hallgató élő gyülekezet gyarapításához“, ami röviden azt jelenti, hogy a prezbiterek nem járnak templomba. Tiz év alatt tőlünk kitért 32, hozzánk
