Evangélikusok lapja, 1924 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1924-02-10 / 6. szám

EVANGÉLIKUSOK LAPJA

m4

i

Alkotmánytervezet

V. Általános határozatok

Hitelvl és jogi alap.

1. §. A magyarországi ágostai hitvallású evangélikus keresztyén egyházat, vagyis röviden egyszóval: evangélikus egyházat a magyar szent korona területén élő evangélikus hivek összessége alkotja. Más ország területen élő egyházak vagy hivek csatlakozása kérdésében az egyetemes közgyűlés határoz.

2. §. A magyarországi evangélikus egyház az ősök hitéhez hűen az Ur Jézus Krisztus evangéliumának, mint a keresztyén hit és élet egyetlen kiforrásának és zsinórértékének alapján áll és él, amint az a teljes Szentirásban foglalt Istenigében, a meg nem változtatott Ágostai Hitvallásban és a vele megegyező egyetemes keresztyén hitvallásokban, valamint az evangélikus egyház többi hitvallásos irataiban megnyilatkozik.

3. §. A magyarországi evangélikus egyház országos törvényekben és békekötésekben, valamint százados gyakorlatban gyökerező önkormányzati jogánál fogva a vallást és egyházat érdeklő ügyekben önálló és szabadon intézkedik. Épségben marad azonban az államfőnek az ország törvényeiben megállapított legfőbb felügyeleti joga.

4. Az egyház iskolái, jótékony, közművelődési és társadalmi intézetei és intézményei, mint önfenntartás eszközei az egyház fennhatósága alá tartoznak. Az alapítványok, alapítványi intézetek és intézmények önálló jogi személyek, melyeket az alapítványi hatóság képvisel.

Az államhoz és más egyházakhoz való viszonya.

5. §. Az evangélikus egyház mint törvényesen bevett egyház, az országban létező többi keresztyén egyházzal szemben az egyenjogúság és viszonosság alapján áll, az államnak valláserkölcsi és rendtartó munkájában nevelés, tanítás, erkölcsi ráhatás és a hitélet ápolása által segítségére van. Viszont az orsz. törvényekkel számára bztositott állami, anyagi támogatást és a ius' advocatiae értelmében megillető állami jogsegélyt — önkormányzati szabadságának sérelme nélkül •— összes hatóságai és intézményei részére igénybe veszi.

6. §. Az állami jogsegély bármely fokon álló törvényes egyházi hatóság által hozott határozat vagy ítélet végrehajtása céljából igénybevehető.

7. §. Az állami jogsegély közigazgatási ügyekben első fokon az egyházközségi elnökség, illetőleg egyházmegyei törvényszéki elnökség által az elsőfokú közigazgatási szervektől; második fokon az egyházmegyei elnökség, illetve az egyházkerületi törvényszéki elnökség által a köztörvényhatóságok első tisztviselőjétől kérhető. Az állam és hatóságai a kért jogsegélyt meg nem tagadhatják.

Az egyház tagjai.

8. §. Az evangélikus egyház tagja minden egyes evangélikus hivő, aki a magyar állam kötelékébe tartozik. Tagja is marad mindaddig, mig az egyházból a törvények által megállapitott módon ki nem lép.

9. §. Minden egyes egyháztagnak kötelessége, hogy az egyház jogrendjéhez és hitelveihez alkalmazkodjék, az egyházat anyagilag és erkölcsileg támogassa, életmódjával az egyháznak tisztességet szerezzen, a ráruházott tisztségeket híven betöltse.

10. §. Minden egyes egyháztagnak jogában áll az egyház ügyeinek intézésébe a törvényes keretek közt befolyást gyakorolni, az egyház gondozását és

szolgálatát igénybe venni, az egyházi testületekhez és hatóságokhoz kérvénnyel járulni, az egyházi hatóságoknak jogsértő vagy téves eljárása ellen a felsőbb egyházi hatóságnál, vagy az illetékes egyházi bíróságnál panaszt emelni.

Önkormányzati hatáskör és szervezet.

11. §. Az evangélikus egyházban minden jog forrása a hivek közakarata, amennyiben az a többségi elv alapján ,s a jelen törvényben megállapitott módon és keretek között törvényesen nyilatkozik meg.

12. §. Az evangélikus egyház önkormányzati hatásköre a jogalkotásra, a kormányzásra és közigazgatásra valamint a bíráskodásra terjed ki.

13. §. Törvényalkotó jogát az evang. egyház a törvényesen összehívott zsinaton gyakorolja. A hit- vallási alap megváltoztatására azonban a zsinat sem' illetékes.

14. §. Törvénykezési jogát az egyház saját bíróságai utján gyakorolja.

15. §. Az egyház közigazgatását az e törvényben részletesen megállapitott jog- és hatáskörrel az egyházközségi, egyházmegyei, egyházkerületi és egyetemes egyházi hatóságok és testületek intézik.

16. §. Az evangélikus egyház a közügyek intézésében a nem lelkészek közreműködését ti jelen törvényben megállapitott módon igénybe veszi és biztosítja.

17. §. A közigazgatás szervei, melyek által az egyház a maga jogait gyakorolja és kötelességeit teljesíti, a következők:

aj az egyházközségek a lelkészi hivatallal, egyháztanáccsal és közgyűléssel;

b) az egyházmegyék az esperesi hivatallal, egyházmegyei tanáccsal és közgyűléssel;

c) az egyházkerületek a püspöki hivatallal, egyházkerületi tanáccsal és közgyűléssel;

d) az egyetemes' egyház központi hivatala az egyetemes .tanáccsal és közgyűléssel.

18. §. Az előző szakaszban felsorolt közigazgatási szervek mindegyike önállóan intézi a hatáskörébe tartozó ügyeket, s a jelen törvény a felsőbb fokú közigazgatási hatóságok sérelme nélkül mindegyik készíthet külön szabályrendeleteket, de azokat a felsőbb hatóságoknak jóváhagyása alá bocsátani tiartozik.

19. §. Mindegyik felsőbb egyházi hatóság köteles az alsóbb fokú egyházi hatóság jog- és hatáskörének épségben maradása felett őrködni.

20. §. A közgyűlések az egyház hívei számára nyilvánosak és tárgyalásaikról rendes jegyzőkönyv vezetendő és ezabálvszerücn hitelpsitendök.

21. §. A közgyűlés szabálvszerüen hozott érvényes határozatát csak egy későbbi közgvülés másíthatja vagy szüntetheti meg újabb sziabálvszerü határozattal. A kánoni látogatáskor hozott és a választásokra vonatkozó közgyűlési határozatok azonban közigazgatási utón meg nem változtathatók.

22. §. A közgvülés elnöke köteles a rend fenntartásán és azon őrködni, hogy a gyűlés törvényes hatáskörén túl terieszkedő, vagy a fennálló törvényekkel ellentétes határozatot ne hozzon.

23. §. Ha valamely egyházi közgyűlésen a rend fenntartása nem biztosítható, vagy attól lehet tartani, hogy a gyűlés hatáskörén túl terjeszkedő, illetőleg törvényellenes határozatot hozhat: az elnök joga és kötelessége a tárgyalást felfüggeszteni, a nyilvánosságot kizárni és zárt gyűlést elrendelni; ha ez sem vezetne eredményre, a gyűlést berekeszteni és erről