Evangélikusok lapja, 1924 (10. évfolyam, 1-43. szám)
1924-02-03 / 5. szám
2 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1924 tok, a püspökök pásztorlevelei, a prédikációk, valamint a tudós papok és laikusok előadásai, a tolvóirátok és újságok. Ezeknek elsősorban kötelességük a protestantizmus tévedéseit igazolni és bizonyitani, hogy hite egy bűnös eltévelyedés és erkölcse a pusztulást rejtegeti stb. A pápaság nemcsak beszél, de cselekszik is és pedig elsősorban ott, ahol a protestáns féreg dolgozik. És ugyancsak nem eredménytelenül. Amerikában megszervezte a „Knights of Co- iumbus‘‘-t a „Kolumbuslovagok“ rendjét. 1923- ban 75,793 ilyen lovag dolgozott 13 millió dollártól támogatva. Angliában az összlakosság- egy huszada lóm. kath. És ez kicsi rész, mint az actio catholica eleven tagja, keresztül tudta vinni, hogy a legnagyobb világbirodalom császárja, a hagyományok és a protestánsok tiltakozása dacára, a vatikáni ceremóniák szigora betartása mellett, hódoló látogatásra sietett a szentszék elé! Köztudomású dolog ma már, hogy azóta mind többet beszélnek az anglikán egyház és a róm. kúria közt létesítendő unióról. Hollandiában a lakosság három ötödé protestáns, két ötödé rom. katholikus és az ország” poli tikáját a ..katholikus párt“ intézi. A miniszterelnök, a miniszterek többsége, az alsó és felsőház elnökei róm. kiatholikusok! Sveic-ban a lakosság' két ötödé pápista, a többi protestáns és a pápa megelégedéssel állapította meg a múlt évben, hogy e kicsi ország kük A Prónay-kőnyvről (Báró Prónay Dezső emlékeiből és válogatott beszédei.) Dr. Csengődi/ Lajos és Lándori dr. Kéler Bertalan közreműködésével összegyűjtötte, jegyzetekkel ellátja és kiadta Lándori dr. Kéler Zo.tán, a dunáninneni egyházkerület felügyelője. Bpest (Pfeiffer F.) 1923. 308 lap. Ára 11.000 korona. Kapható a szerzőnél (Veres Páiné-utca 15. sz.) és a Deák-téri ovang. magyar lelkészi hivatalban.) Báró Kemény Zsigmond írásaira emlékeztető s egyházi, politikai és társadalmi szempontból rendkívül értékes gondolatokkal, megfigyelésekkel és bírálatokkal van itt dolgunk az abszolutizmus, a liberalizmus és majd a szerencsétlen világháború és hazánkra szomorú következményei idejéből. Előkelő bel- és külföldi összeköttetés, komoly és alapvető tanulmányozás és kiváló egyházi és politikai szereplés teszi értékessé hazai és egyházi szempontból a nemes báró följegyzéséit és megállapításait, és hálára kötelezetten jó munkát végzett Kéler Zoltán lelkes és áldozatos kerületi felügyelőnk, amidőn ezeket az emlékeket es válogatott beszédeket nagy fáradtsággal és költséggel összegyűjtötte és a nagy, főleg evang. hazafias közönség számára is hozzáférhetővé tette. Mindketten, a báró és Kéler '„exegit monumentum“ haza és egyház újabb és legújabb történetében. (Utóbbi méltán állítja fel „példa gyanánt báró Prónay Dezső egész életének tisztaságát, jellemének szilárdságát, eívhüségét és törhetetlen hazafi- ságát.“ De jogosan jaj dúl fel abban is, hogy „a sucerescenciát alig látom ...“ és ..mi evangelikttsok és belpolitikájában a „pápai nuncius“-nak döntő szerepe van. Németország lakosságának egy harmada róm. katholikus és XL Pius (1923. május 23-án) „az Isten dicsőségére és a Szt.-szüz iránti hálával“ megállapítja a következőket: 38,000.000 protestánsnak 16,700, míg a 20 millió róm. kath-nak 22.000 papja van. 1919 óta 711 uj zárdát vagy kolostort alapítottak és 85.000 a rendtagok száma. Uj püspökségek alakultak: Szászországban és Berlinben. Két nunciatura létesült. Berlinben egy és Münchenben egy. 1919 óta Németországnak 4 róm. kath. birodalmi kancellárja volt és a minisztereknek több mint a fele rom. kath. Lettország 80 százaléka protestáns és a 20 százaléka róm. kath. kisebbségnek sikerült rávenni a kormányt egy olyan konkordátum megkötésére, mely a rigai nagy Jakab-templomot átadja a ka th olikusoknak. Az „Qsservatore Romano“ szerint az actio catholica az északi államokban aratta legfényesebb diadalát, amennyiben itt: „venit, vidit, vicit“ (jött, látott és győzött) t. i. a római propaganda- kongregáció kardinális-prefektusa, aki személyesen járta végig: Dániát, Izlandot. Norvégiát és Svédországot. Hogy a mi ezer sebből vérző hazánkban a „regnum mar Lan um“ az actio catholicá-ban az első helyre törekszik, mondanunk is felesleges! Raffay dr. nagyérdemű’és látó püspökünk a Prot. Szemle w iiimirwirwiiawBiB— ..........................un n em értékeljük kellőképen a mi igazi értékeinket“, azért aztán „evang. nagyjaink sem az irodalomban, sem a nevelésben nem foglalják el ezt a helyet, amit méltóképen megérdemelnének“. Gyakrabban haliám magam is az ő szájából, hogy „nálunk igen nehéz magyarnak, főleg magyar evangélikusnak lenni.“ Saját magunkon is tapasztaltuk kiutasittatá- sunk után a vaggonban és mai száműzetésünk szomorú napjaiban. A tartalmas kötetnek első része Prónay „emlékeit“ saját feljegyzéseiből ismerteti, majd közli a további fejezetekben evang. egyházi (esperess., kerületi és egyet.), alkalmi és politikai beszédeit. Azok legtöbbjét, egyetemes gyűlési és késmárki (Thőköly- ünnepély) valamint eperjesi (vértanuk emléke) és Prot. írod. Társ. beszédeit 3 évtizeden át személyesen hallottuk, és Prónay Dezső élet- és jellemképének a Luthernaptárban való megrajzolásánál már fel is használtuk. Ifjú korából különösebben is érdekelt az ő berlini és lipcsei külföldi egyetemi tanulmányozása, és Curtius és Roscher tanárokat az 1882—1884. években még mi magunk is, gaykrabban Thaly Kálmánnal együtt ülve, hallgattuk. Feltűnő, hogy Mommsent nem említi. Egyházi beszédein meglátszik, főleg a Prot. írod. Társaság megalakulása óta, a kiválóbb prot. irod. termékekkel való foglalkozása és az azokkal való élő kontaktusa. Magyar prot. egyháztörténelmi és jogi kérdésekben gyűléseinken és a zsinaton pláne élő forrásnak és döntő tekintélynek bizonyult. A főbb szereplő egyházi és politikai személyekről való olykor tréfás megjegyzései mindenkor
