Evangélikusok lapja, 1924 (10. évfolyam, 1-43. szám)

1924-02-03 / 5. szám

2 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1924 tok, a püspökök pásztorlevelei, a prédikációk, va­lamint a tudós papok és laikusok előadásai, a tolvóirátok és újságok. Ezeknek elsősorban köte­lességük a protestantizmus tévedéseit igazolni és bizonyitani, hogy hite egy bűnös eltévelyedés és erkölcse a pusztulást rejtegeti stb. A pápaság nemcsak beszél, de cselekszik is és pedig elsősorban ott, ahol a protestáns féreg dolgozik. És ugyancsak nem eredménytelenül. Amerikában megszervezte a „Knights of Co- iumbus‘‘-t a „Kolumbuslovagok“ rendjét. 1923- ban 75,793 ilyen lovag dolgozott 13 millió dollár­tól támogatva. Angliában az összlakosság- egy huszada lóm. kath. És ez kicsi rész, mint az actio catholica eleven tagja, keresztül tudta vinni, hogy a legna­gyobb világbirodalom császárja, a hagyományok és a protestánsok tiltakozása dacára, a vatikáni ceremóniák szigora betartása mellett, hódoló láto­gatásra sietett a szentszék elé! Köztudomású do­log ma már, hogy azóta mind többet beszélnek az anglikán egyház és a róm. kúria közt létesítendő unióról. Hollandiában a lakosság három ötödé protes­táns, két ötödé rom. katholikus és az ország” poli ­tikáját a ..katholikus párt“ intézi. A miniszterel­nök, a miniszterek többsége, az alsó és felsőház elnökei róm. kiatholikusok! Sveic-ban a lakosság' két ötödé pápista, a többi protestáns és a pápa megelégedéssel állapí­totta meg a múlt évben, hogy e kicsi ország kük A Prónay-kőnyvről (Báró Prónay Dezső emlékeiből és válogatott be­szédei.) Dr. Csengődi/ Lajos és Lándori dr. Kéler Bertalan közreműködésével összegyűjtötte, jegyze­tekkel ellátja és kiadta Lándori dr. Kéler Zo.tán, a dunáninneni egyházkerület felügyelője. Bpest (Pfeif­fer F.) 1923. 308 lap. Ára 11.000 korona. Kapható a szerzőnél (Veres Páiné-utca 15. sz.) és a Deák-téri ovang. magyar lelkészi hivatalban.) Báró Kemény Zsigmond írásaira emlékeztető s egyházi, politikai és társadalmi szempontból rend­kívül értékes gondolatokkal, megfigyelésekkel és bí­rálatokkal van itt dolgunk az abszolutizmus, a libe­ralizmus és majd a szerencsétlen világháború és ha­zánkra szomorú következményei idejéből. Előkelő bel- és külföldi összeköttetés, komoly és alapvető tanulmányozás és kiváló egyházi és politikai szerep­lés teszi értékessé hazai és egyházi szempontból a nemes báró följegyzéséit és megállapításait, és há­lára kötelezetten jó munkát végzett Kéler Zoltán lelkes és áldozatos kerületi felügyelőnk, amidőn ezeket az emlékeket es válogatott beszédeket nagy fáradtsággal és költséggel összegyűjtötte és a nagy, főleg evang. hazafias közönség számára is hozzá­férhetővé tette. Mindketten, a báró és Kéler '„exegit monumentum“ haza és egyház újabb és legújabb tör­ténetében. (Utóbbi méltán állítja fel „példa gyanánt báró Prónay Dezső egész életének tisztaságát, jelle­mének szilárdságát, eívhüségét és törhetetlen hazafi- ságát.“ De jogosan jaj dúl fel abban is, hogy „a sucerescenciát alig látom ...“ és ..mi evangelikttsok és belpolitikájában a „pápai nuncius“-nak döntő szerepe van. Németország lakosságának egy harmada róm. katholikus és XL Pius (1923. május 23-án) „az Isten dicsőségére és a Szt.-szüz iránti hálával“ megállapítja a következőket: 38,000.000 protes­tánsnak 16,700, míg a 20 millió róm. kath-nak 22.000 papja van. 1919 óta 711 uj zárdát vagy kolostort alapítottak és 85.000 a rendtagok száma. Uj püspökségek alakultak: Szászország­ban és Berlinben. Két nunciatura létesült. Berlin­ben egy és Münchenben egy. 1919 óta Németor­szágnak 4 róm. kath. birodalmi kancellárja volt és a minisztereknek több mint a fele rom. kath. Lettország 80 százaléka protestáns és a 20 százaléka róm. kath. kisebbségnek sikerült rá­venni a kormányt egy olyan konkordátum megkö­tésére, mely a rigai nagy Jakab-templomot átadja a ka th olikusoknak. Az „Qsservatore Romano“ szerint az actio catholica az északi államokban aratta legfénye­sebb diadalát, amennyiben itt: „venit, vidit, vicit“ (jött, látott és győzött) t. i. a római propaganda- kongregáció kardinális-prefektusa, aki személye­sen járta végig: Dániát, Izlandot. Norvégiát és Svédországot. Hogy a mi ezer sebből vérző hazánkban a „regnum mar Lan um“ az actio catholicá-ban az első helyre törekszik, mondanunk is felesleges! Raffay dr. nagyérdemű’és látó püspökünk a Prot. Szemle w iiimirwirwiiawBiB— ..........................un n em értékeljük kellőképen a mi igazi értékeinket“, azért aztán „evang. nagyjaink sem az irodalomban, sem a nevelésben nem foglalják el ezt a helyet, amit méltóképen megérdemelnének“. Gyakrabban haliám magam is az ő szájából, hogy „nálunk igen nehéz magyarnak, főleg magyar evangélikusnak lenni.“ Saját magunkon is tapasztaltuk kiutasittatá- sunk után a vaggonban és mai száműzetésünk szo­morú napjaiban. A tartalmas kötetnek első része Prónay „emlé­keit“ saját feljegyzéseiből ismerteti, majd közli a to­vábbi fejezetekben evang. egyházi (esperess., kerü­leti és egyet.), alkalmi és politikai beszédeit. Azok legtöbbjét, egyetemes gyűlési és késmárki (Thőköly- ünnepély) valamint eperjesi (vértanuk emléke) és Prot. írod. Társ. beszédeit 3 évtizeden át személye­sen hallottuk, és Prónay Dezső élet- és jellemképé­nek a Luthernaptárban való megrajzolásánál már fel is használtuk. Ifjú korából különösebben is érdekelt az ő berlini és lipcsei külföldi egyetemi tanulmányo­zása, és Curtius és Roscher tanárokat az 1882—1884. években még mi magunk is, gaykrabban Thaly Kál­mánnal együtt ülve, hallgattuk. Feltűnő, hogy Mommsent nem említi. Egyházi beszédein meglátszik, főleg a Prot. írod. Társaság megalakulása óta, a ki­válóbb prot. irod. termékekkel való foglalkozása és az azokkal való élő kontaktusa. Magyar prot. egy­háztörténelmi és jogi kérdésekben gyűléseinken és a zsinaton pláne élő forrásnak és döntő tekintélynek bizonyult. A főbb szereplő egyházi és politikai szemé­lyekről való olykor tréfás megjegyzései mindenkor

Next

/
Thumbnails
Contents