Evangélikusok lapja, 1924 (10. évfolyam, 1-43. szám)
1924-01-27 / 4. szám
4 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 1924 léha munkával szemben mindenütt érvényt nem szereznek; mig azok nem diadalmaskodnak utóbbiak potemkin- szerü értéke felett; mig azok az őket megillető erkölcsi magaslaton mindenki részéről tiszteletet nem váltanak ki; mig a becstelenség és a léha munka jobb megélhetést biztosit a becsület és a komoly hazafias munkával szemben; amig a keresztyén irányzatnak a Krisztusi evangélium szerinti becsületes kiépítésén és annak minden hivatásba erővel teljes bevitelén mindenki munkál kodni meg nem szűnik, amíg tehát a keresztyén erkölcsi elvek minden egyéb világnézettel szemben a maguk teljességében nem érvényesülnek: nemzeti feltámadásról komolyan beszélni sem lehet. A minden tekintet és ki- méletnélküli tisztitó munkát Önöknek kell majd az életben, megközelíthetnem jellemük bev miete? példájával megkezdeniük. Ismét csak Széchenyit idézem, aki azt mondja, ,.a keresztyén vallásit nemzetek és népek során kívül e világon sehol sincs igazi civilizáció és sehol nem létezik általános előmeneteli vágy és polgári erényekre alapított tiszta haladási szellem.“ Igen t.iszídt hallgatóság! M? kivételes viszonyok között élünk; ez pedig azt jelenti, hogy minden intézményünk működését és életképességét azon alapon vizsgáljuk •'!. hogy a történeti Magyarország visszaállítását céljához t-s tehetségéhez képest miképpen szolgáljad Mert ha nem, vagy nem kellő fokban (szolgálja, akkor nemzeti szempontból életképtelen. — „A haza mindenek előtt“ elvén engednünk kell tehát — legalább ideiglenesen — azon fölfogásunkból, melyet a szokásos viszonyok kőzett helyesnek fogadtunk el. Az ilyen felfogás a nagy hálcru és az azt követő forradalmak megrendítő tanulságai alapján már nem állja meg helyét. Mlniaka,fásunk ma más szabályokat kíván, melyek eddig teljesen elhanyagolt, egészség szempontjából ki nem használt területre, a testnevelésre irányítják a figyelnek inegTtikva és a köztársaság kész arannyal megvásárolni a békét. Hadikárpótlásul oly pénzösszeget fizet Lajosnak, mellyel eg'ész seregeket tarthat fenn. Menj a király elé, vedd őt rá, hogy fogadja, el ezt a váltságdíjat. Lajos ros- kadó szekereken viszi majd magával Velence aranyát... (Csákfi vállára dől). Te pedig magaddal viszed Angélát. Csákfi: És én itt hagymám becsületemet. Nem, nem az aranyakért kell nekünk Dalmácia, hanem a tengerért. Tele rakhatnátok a doge- palotát kincsekkel, mind felajánlhatnátok királyomnak, akkor sem adná oda Dalmáciát. Ha ilyen tanácsot adnék neki. megérdem élném, hogy kerékbe töressen. Angela: Hát legyen, válassz köztem és királyod közt! Csákfi: Nem úgy. közied és becsületem között. Angéla: Mi kell neked, a szerelem vagy amit úgy mondasz, a becsületed? Csákfi: A becsületem. Magyar vagyok. Inkább meghalok, mintsem hogy gyalázatban éljek. (Indulatosan). A kígyó, mielőtt megfojtja az embert, előbb körülcsavarodik rajta. Te is úgy bántál velem, Angela, inkább lemondok rólad örökre! Isten veid! met, hacsak öngyilkosok nem akarunk újból lenni. Ezen alapon tehát egy egészséges, a szervezettség és az összetartás jegyében megszületendő hatalmas közszellemnek keli ezt a nemzetet áthatnia, mely a haza visszaszerzésének nagy gondolatába minden egyéb célt és felfogást belekapcsol vagy átalakít. Bocsásson meg a tisztelt hallgatóság, hogy én eredeti tárgyamtól egy kissé eltértem. Szándékosan tettem, hogy a testnevelés nemzetnevelő és fenntartó munkáját az erkölcsi képességek kiművelésével hozzam kapcsolatba, amelyre két kiválasztott férfi-eszményképem: Zrínyi és Széchenyi oly óriási súlyt helyeztek s amelyek ma is oly felette időszerűek. Látjuk, hogy ez a két kor, melyben Zrínyi és Széchenyi éltek, a tespedt lelkiállapot terén hasonlítottak egymáshoz. Mindkettő fölrázni igyekszik nemzetét az erkölcsi erők kifejlesztése révén, melyet mind a kettő döntő jelentőségűnek tart a nemzet jövőjére nézve. Amíg azonban Zrínyi az ország (területét fegyverrel és önerőből akarja visszahódítani és ezen célból előbb a nemzet jellemét igyekszik átvevelni tehát kettős győzelemre törekszik, előbb önmagunkon, azután az ellenségen, addig Széchenyi, minden egyéb ellenség hijján azt akarja, hogy a nemzet nyelvének, kultúrájának, tehát nemzeti életének kifejlesztésével mindenek előtt önmaga felett győzedelmeskedjék. — Egyik sem érte el az óhajtott sikert, mi csak annak a bizonysága, hogy egy nemzetet öntudatra ébeszteni csendes energiával munkált tcti'tós és következetes előkészület nélkül milyen rendkívüli nehéz feladat. A mi korunk mind a két kor rettentő hátrányait egyesit! anélkül azonban, hogy erkölcsi és szellemi vezető gigászokra tekinthetnénk. Zrínyi és Széchenyi szellemi és erkölcsi örökére kell visszanyúlnunk, hogy a vak sötétségben tájékozódhassunk. Ez az örökség pedig bennünket elsősorban az erkölcsi és szellemi kincsek gyűjtésére utaljon. Kétségtelen, bogy az emberiség Ignagyobh tanítómesterei mindenkor a szükség, a példa és a szeretet voltak és maradtak. Nagy szükségben vagyunk, ez tagadhatatlan. Jó példát megközelíthetetlen jellemetek, eleven észjárástok, erős testetek, Isten és a Haza iránti alázatos szivetekkel adjatok. Egymást pedig szeressétek’. Ha pedig majd ,.mindnyájunknak el kell mennünk“, akkor azt mondom nektek, amit Nietzsche Zaratusztrája az ő harcosainak: A ti ellenségteket keressétek, a ti hadatokat viseljétek és a ti eszményetekért! És ha eszmétek elbukik, be- csületességtek még ezen is üljön diadalt! Nem békére serkentelek, hanem győzelemre. Munkátok legyen harc, békétek legyen győzelem! Csak úgy ülhettek csöndben és békességben, ha ijjatok és nyilatok van: különben fecsegtek és nyelvet mértek. $ó én véreim: legyetek kemények! Saxtehner Hunyadi János természetes keserüviz hatása f e I ti 1 m M1 h a t a 11 a D. Spezialitások: foghúzás, logtö- més, fogtisztitás. Lapunk olvasóinak o.o engedmény, intézet nyitva : 9 órától 7-ig, vasár- és ünnepnap 9 órától 12-ig Dentist FENYVESI MENYHÉRT IX., Ráday-n. 5. Calvln-tér.
