Evangélikusok lapja, 1924 (10. évfolyam, 1-43. szám)
1924-01-27 / 4. szám
1924 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 5 A pápa és az atiglikánusok. Az anglikánuaok, akiknek egyházszervezete tudvalevőleg pápás hierarchiai, tanrendszerük pedig kálvinista, irár a múlt század közepe óta, főleg Neumann éti Matning áttérése után kacérkodtak a pápás római egyházzal. Újabban is a Canterbury^ érsek tudtával és beleegyezésével Halifax, a magas püspöki egyház egyik főombeie közeledést keresett Mercier-réX, a világháborúból is ismert belga bíboros érsekkel. A szentszék engedélyével 1920 óta három értekezleten is tárgyaltak az anghkánusok a katholikuBokkal. A cauterbury-i érsek a minap egy ny»K levélben feltárta a közeledési törekvéseik hiáhaval óságát. Nevezetesen a mechelni konferencia ugyan némi fényt íleritett egyes ellentétes dolgokra, sőt azok kiegyenlítésén is fáradozott, egészben véve azonban a tervezett unió sikerre nem vezetett. A papa ugy anis állítólagos isteni jogán s mint az egyetemes keresztyénség csalhatatlan központi orgánuma kijelentette, hogy „csakis a szuverén pápaeag isteni tekintélyéivé« való tiszta é* világos csatlakozás alapján lehet szó a keresztyén egvházfclekezetek egyesítéséről.“ Hát azt a merev és rideg elutasítást az angHkánusok előre láthatták volna. Valóban meg is érdemelték. Hisz Rómában a pápaság csalhatatlan tantekintélye a bálvány és csak azután következik a Krisztus és az ő evangéliuma. ■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■■ Az erdélyi felekezeti iskolák sérelme. % szász Iskoláknak joswk van magánvizs- cákat tartani. Az Ellenzék c. kolozsvári lapból A legutóbbi bttkaresti tárgyalásokon a magyar agyba £.tk egyik kívánsága az volt, hogy a miniszter vonja vissza azt a rendeletet, mely szerint a magyar felekezeti iskolák nem vehetnek fel magántanulókat. Erre nézve a miniszter január 4-én kelt 755. sz. rendeletében ezt feleli: ..Tudatjuk, hogy az állam érvényes bizonyítványokra vonatkozó szabályzat értelmében magánvizsgálatok csak állami iskolákban tarthatók és állami bizottságok előtt. A 100.090. sz. rendelet tehát fentartatvk.“ Mikor e rendeletet először ismertettük, megjegyeztük, hogy’ a szabályzat nyilvánvalóan régi. amikor a román államban csak az állami iskoláknak volt nyilvánossági joguk, tehát a szabályzatot u változott viszonyoknak megfelelően kell módosítani. Mikor ezt irtuk, már megjelent a Kirchliche Blatter január 8-ik! ?zárnának ..Hivatalos részé“-ben (8. lap.) .az Orsz. ág. ev. egyház konzisztóriumának következő (0095. sz. a. dec. 27-Lki kelettel) rendelkezése: Rendelet a gimnáziumok, kereskedelmi és polgári iskolák igazgatóságaihoz a magánvizsgálatokra vonatkozólag. — Mivel jan. 25. és febr. 5. közt a magánvizsgálatok első részét le kell folytatni, az Orsz. Konzisztórium n kerületi főigazgatóságoknak jelenteni fogja a vizsgálatok kezdetét arra az esetre, ha — mint az elmúlt év végén történt — kormányképviselőket akarnak kiküldeni. 1. A vizsgálatok január 28-án (hétfőn) reggel 8 órakor kendődnek, amit az 1923. évi 1344. sz. rendelet 24. pontja értelmében (Kirch. Bl. 160. lap) az érdekelt tanulóknak 10 nappal előbb tudomására kell hozni. 2. A vizsgálóbizottságot az illető oeztályok szaktanárai alkotják. Ha ezek között olyan volna, aki magántanulót készített elő, az igazgató január 11-ig tegyen jelentést az Orsz. Konzisztóriumnak s tegyen javaslatot a kjküldendö helyettesre nézve. A többi pontok a jegyzőkönyv vezetéséről és nyomtatványokról intézkednek. Aláírva: dr. Ft. Teutsch püspök és Max Tschurl ügyvivő. .Semmi okunk feltenni, hogy ezt a rendeletet a .szász konzisztórium a minisztérium megfelelő előzetes engedélye nélkül adta volna ki. Megállapítjuk tehát, hogy „az álkiméxvényes bizonyítványokra vonatkozó szabályzat“ intézkedései meglehetősen önkényesen alkalmaztatnak. Magántanulót csak a magyar felekezeti Iskolák nem vehetnek fel. De van tovább is. A január 4-én kelt 739. sz. min. rendelet értelmében a nyilvánossági joggal bíró magyar felekezeti iskolákban az alszol váló és érettségi vizsgálatoknál (más vizsga tudvalévőén nincs!) a bizottságnak csak azok az osztálytanáTok a tagjai, akik a magyarul előadott tárgyakat tanitják, mig a románul előadandó tárgyakból állami ifik. tanárok vizsgáztatnak. A szász iskolákban azonban minden tárgyból magánvizsgán ifi az illető szaktanárok kérdeznek . Isten látja a lelkünket, mi nem 6zá**z test véreink*, őt irigyeljük a felsorolt jogokat, melyek természetesen ée> törvényesen megilletik őket. Hanem azt a kormánypolitikát nem értjük, amely a XX. században ilyen módszerekkel dolgozik. Komolyan hiszi a közoktatásügyi mi- n'wzter ur. hogy ez az a mód, ahogyan az ország kultü ráját fel lebet virágoitatni?! Mert mi bizonyosra ve.sz- azük. hogy ez a legszerencsétlenebb kultúrpolitika . . . Adatok a vallásszabadság legújabb történetéhez Nem a Osonka-Magyarországban érvényben levő vallásszabadsághoz akarunk hozzászólni, báj sok mondanivalónk volna erről is, hisz amíg a reánk erőltetett béke értelmében sok mindenféle szabadság kapott kereteket a szabadosságig való fejlődése számára, addig p. o. az 1848:XX. t.-c. még- mindig a jövő zenéje. Mast arról a val 1 ásszábadságró 1 szeretnénk szólani. mellyel az egyik .,igazságért“ küzdött és a mi területeinkkel megjutalmazott szomszéd ...siet“ biztosítani a balkáni kultúra áldásai alá jutott faj- és hittestvéreinket. És pedig annak a szomszédnak kulturtörekvéseit. vesszük először tollhegyre, aki „elvből“ nem hajlandó elismerni a trianoni békeparancs által eléje szabott „szabadságokat“. mert. hogy a békeszerződésnél az 6 szerződő jogait méltóztattak figyelmen kívül hagyni a hatalmasok. Ezen szomszédunkat rövid nevén is megjelölhettük volna. De mert az egyik nevét ő nem szereti, a. másikért pedig mi nem szeretjük őt, hát körülírtuk. És ha előrevetünk a mondandóinkból annyit, hogy ő a vallásszabad Ságról szóló legújabb törvényét sok államnak sokféle törvényéből állította össze, mindenki megtudja, hogy arról a szomszédról van szó, aki Hollós Mátyás kolozsvári szobrára csak azért nem írta ki a renegát“ jelzőt, mert az erre vonatkozó indítványt nehány szótöbbséggel levette a napirendről, megelégedvén azzal, hogy Mátyás király címeréből a hollót hagyja csak meg! Hát ez a, kultumép .»Alkotmány törvény ének
