Evangélikusok lapja, 1924 (10. évfolyam, 1-43. szám)
1924-01-27 / 4. szám
X. évfolyam. 4. szóm ra apest. 1924. Január 27.--------------------------------------- -Ap—---------------------------------------—----------------------------------Í VANGLUKUSOK LAPJA Alapította: Or. RAFFAY SÁNDOR Előfizetési ár negyedévre 5000 K Budapest, 1 V„ Deák-tér 4. sz. Szerkesztésért felelős : Dr. CSENGŐDY LAJOS Egyes szám ára 500 korona. Hirdetési árak megegyezés szerint. Megjelenik minden vasárnap. Kiadja : A LUTHER-SZÖ VÉTSÉG. Postatakarék cheque-szám: 1290. Jogunk az élethez. „Senkinek, gonoszért gonoszai ne fizessetek“. Róni. 12. r. 17. v. „Mindem hatásnak megfelelő ellenhatás felel meg'* — mondja a természettudomány egyik alapvető törvénye. De nemcsak a természet, a szellem világában is érvényesül c tétel. Egész társadalmi életünk, a jog, az erkölcs, erre a bázisra épül. S nem ok nélkül. Hiszen, ha — hogy többet ne mondjunk — ezt a szót, hogy: ..büntetés** kikapcsoljuk az emberiség mai életé- ből, oly pillért vészit el, amelynek .hiánya,esetén hanyat-homlok omlanék össze világunk. És mégi Ebben az ilyen világban is meg lehet és meg kell tanulnunk a Jelki élet “ legfőbb törvényét: ..senkinek gonoszért gonosszal ne fizessetek.““ Az állati visszamarás jellegét magánviselő emberi cselekvésnek nincs helye a „Lélek országában“. Ebben az érvényesülés útját nem a visz- szavágások, a bosszuállások szúró bogáncstövisei, lianem a megboc síi tások, megértések, bár sokszor fájdalomtalajból nőtt fehér liliomai övezik. Ezek illata, ezek tudata, oly sok mindent feledtet, oly sok mindent eltakar, mögöttünk, alattunk hagyni késztet, miközben mi emelkedünk fölfelé, mindig fölfelé a lelki fejlődés keskeny, meredek utjain az Istenhez közelebb. Amennyiben ez nemcsak gondolat, nemcsak ábránd, nemcsak imperativum, hanem realizál ható, megvalósítható potencilitá.s, lehetőség, — annyiban van létjogosultsága az evangéliumnak. És ezzel együtt a tiszta evangéliumi egyházának is. Ha fel tud egyházunk mutatni olyan kincseket, amelyeket ennek az ilyen tiszta lelki életnek a köréből bányászott ki, s ha ezekkel ugy tudja az egyes emberek, a társadalmak, a nemzetek életét gazdagítani, amint senki és semmi más, úgy van létjogosultsága. S ha nem tudja ...? Erre most ne válaszoljunk. A világ, az emberiség, vágyakozik e szellemi kincsek után! Ezerszer jaj nekünk, ha világukba még az evangélium egyházán keresztül sem egyenest és zökkenő nélkül vezet az ut! Pedig e zökkenőkről is. de 9okat lehetne imi! Evang. egyházunk szellemi mérlege Luthardt lapja, a közismert „Alig. Evang. Luth. K.-Ztg. jelen évi első 2 számában közzétett „Vorwort“ (Elősló) c. vezércikkében egyrészt a háború okozta iszonyú ny’omoruságára, másrészt egyházunk egyetemességét kifejező eiseuaehi világkonventre való folytonos utalással e mérleget a következőkben állapítja meg: 1. Híveinknek az Isten után újabban folyton növekedő vágya, mely bár kisebb körökben, határozottan vallásos ébredésre és talán erkölcsi megtisztulásra is mutat. 2. örvendetes haladás észlelhető a kijelentés hitiéinek tudományos theo légiójában, mely az evangéliumot a tudományos kritikával is egyvdüi üdvözítő isteni erőnk és hatalommal igazolja, 3. Mai fiatal theol. világunk, mint Krisztus élő bizonyságtevöje, uj papi nemzedéket igér, mely* munkás evang. életet akar és közöl az egyházban. 4. Mai kér. ifjúságunk benső személyes vonzódással elsajátított életideálját csak a Krisztusban látja. 5. örvendetes jele jelenkori evang. egyházunknak az újból fölébredt kér. felebaráti szeretet érzelme és cselekvősége is. A milliókra és billiókra rugó amerikai, holland és északi adományok a szerencsétlen németek és oroszok javára abban a mai istentelen és erkölcsileg romlott világban is „Krisztus és a kereszténység örök di- csekedése“ ,ós legújabb egyháztörténetünk egyik legszebb lapja. Evang. egyházunk, mely közelállóit ahoz, hogy egyházközönséges emberi vallásos társulat szinterére süly'ed jen, ma ismét isteni, megmentő, megváltó és üdvözítő hivatásának magaslatára, s igy’ az első tanítványok és első keresztyének munkásságának közelébe jutott. Ha valamikor Hase, a nagyr egy’háztörténetiró azt irta, hogy „a keresztyen ség története annak legfényesebb apológiája“, úgy ez a megállapítás minden kisebb vagy nagyobb kilengéseink dacára napjaink evang. egyházi keresztvénségére is vonatkozik. , Az eisenachi világkon vent megmutatta, hogy egyházunk máig is az egész világot átölelő isteni
