Evangélikusok lapja, 1924 (10. évfolyam, 1-43. szám)
1924-01-20 / 3. szám
1024 EVANGÉLIKUSOK LAPJA 3 tettese után behatóan méltatja az egyes fejezetekben Stransz „Leben Iesu“-jájiak és Feuerbach „Wesen das Christentums“ c. müvének, majd Schopenhauer és Hartmann pesszimizmusának, Marx és társai u. n. történelmi materializmusának, a szociáldemokráciának és végül Ibsen és Nietsche individualizmusának irodalmi és közéleti támadásait, amelyeket enyhébb alakban, tudományosabb értelemben és a keresztvénség iránti nagyobb jóakarattal újabban A'orális, de Lagarde, Troeltzsrh és a vallástörténeti iskola. Éneken és a nagyhírű kath. Förster Fr. V. is ismételtek. E durvább és szelidebb támadások mindegyikének van valami igaz és megszívlelendő gondolateleme, ami igazolja Éneken „Lebensanschauungen grosser Denker“ c. kiváló müvének azt az állítását, amely szerint „Das Christentum ist keine fertige Grössenem kész és befejezett valami, hanem úgy elméleti tudományos, mint gyakorlati oldaláról „egy folyton valósuló valló srs-erkölcsitehát szellemi „életfeladat“. Szerzőnk összefoglaló „zárószava“ szerint ♦* bírálatok, vádak és támadások — hála istennek — nem döntötték meg a kere*ztyénség élet- és világfelfogását. sőt beigazolták annak egyedül üdvözítő isteni ereiét és hatalmát. Hisz* még a nagy gondolkodó, költő és művész Nietsche is bár tagadó irányban szellemi tartalma legjavát Jézu' evangéliumának köszöni és Ibsen-ék is a keresz- tyénségből éltek és táplálkoztak. S bár a keresz- tvénségnek. főleg erkölcstanának tragikuma az. hogy olyan világban kefl megvalósítani örök isteni életigazságait, amely homlokegyenest ellen Az örökkévaló tanácsából hangzott fel a teremtő szó: „Legyen két világitó test az ég boltozatán. mint a földnek királyai, a futó időnek mérői.“ ö szólott és lett. Feljött a nap, az első világitó test. Mint a vőlegény kilép reggel az ő kamrácskájából. mint a hős örül az ő diadalmas utjának. ugv álott ő itt, felöltözve az Isten fényességébe. Fejét minden lehető színek koszorúja övezte: a föld tapsolt örömében: neki illatoztak a növénvek. szépítették magokat a virágok. Irigykedve állott a másik világítótest, hogy azt a dicső napot nem tudta felülmúlni fényében. „Mire való két fejedelem egy trónon?“ — mondotta zúgolódva. „Miért, kel! nekem másodiknak lennem és nem elsőnek?“ Es, az ő belső felháborodása által elűzve, egyszerre eltűnt az ő szép világossága. Messze tőle folyt el a légbe és átváltozott a os Ragok so- kasságává. Es mint a halott állt ott a hold, megszégyenítve az összes égiek előtt és sirt: „Könyörülj, lényeknek Atyja, könyörülj!“ És az Isten angyala állott az elhomályosult hold előtt, mondotta neki a szent határozat szavait: „Te szerencsétlen, azért, mert irigyelted a nap fényét, a jövőben csak az ő fényétől fogsz kezik az isten országa jézusi következményeivel és feladataival, mégis tanulnunk kell ellenségeinktől is, és. mint a munkáskérdésben, meg kell valósítanunk azok jogosult kívánalmait és követelményeit a tudományos felfogás és a valódi élet szempontjából egyaránt. Mint az u. n. eretnekségek. úgy a régi és modern zsidó és pogány tárna dások is egy-egy kérdő pontot jelentenek a történeti és a hivatalos egyházi keresztyén »égen. A keresztvénség örök isteni életideáljainak és a való élet történetileg kifejlett szükségességeinek, a menynek és a földnek, az aszkezisnek és a vi Iágszeretetnek, s a tudománynak és a vallásnak békés evangéliumi összeegyeztetésére van ma és mindenkoron szükségünk. lm ez a tanulsága Foerster jeles müvének. Szinte sajnálom azokat a lelkésztestvéreimet. pláne tudós tehológusokat. akik anyagi okokból vagy hiányos nyelvtudásuk miatt, ilyen tudományos müvek élvezésére nem képesek. Hát még hogyan olvashatnák Hase, Kurtz, Müller, Möller. Krüger és Heussi egyház — Harnack, Loofs és Seeberg dogmatörténeti, vagy Achelis, Kr miss. Niebergall és Schian gyakorlati theológiai tan- és kézikönyveit, vagy más rendszeres és írásmagyarázati theológiai klasszikusok müveit?! Bizo nvára anyagi viszonyaink elégtelensége és a való élet nehézségei miatt nem válogathatjuk meg jobban tudós teológusainkat. Ez életbevágó kérdésen a katholicizmu-dől többet tanulhatnánk! Dr. Szldvik Mátyás. ragyogni és amikor ott az a föld eledbe lép, akkor félig, vagy egészen homályosan fogsz itt állni mint most.“ „Mindazáltal. eltévelyedésnek gyermeke, ne 'irj! Az a könyörületes megbocsátotta a te vét kodét és jóra fordította azt. Menj. mondotta, beszélj a bűnbánóhoz vigasztalóim: ő is az ö fényében legyen király. Az ő bünbánatának könnyei balzsammá lesznek, amely minden szomjuhozót fel fog üdíteni, amely mindazt, ami a nap sugarai alatt ólaiéit, uj erőre fogja kelteni.“ Vigasztalódva fordult meg1 a hold, és ime itt elöntötte őt az a fény, amelyben még most is ragyog: megkezdte az ő csendes pályáját, amelyben még most is jár, az éj királya, a csillagok vezére. Siratva vétkét, együtt, érezve minden köny- nvet, keresi azt, akit felüdithetne. keresi azt. akit n i egri gasz tál hat n a. Szépség leánya, őrizkedj az irigységtől. Az irigység dobta le az angyalokat az égből; az ho- mályositotta el az éj kedves alakját, szép holdat. Az evangélikus sajtó támogatására egyházunk vezetősége mindent megtesz. És egyházunk közönsége ...?
