Evangélikusok lapja, 1923 (9. évfolyam, 1-35. szám)

1923-04-08 / 14. szám

4 HVA]4GálkII{USOF( LkAPÜM 1923 Nem képezni kell a lelkészt, hanem nevelni. Ugyan juthatott volna-e erre a gondolatra más, mint aki tudatá­ban van annak, hogy az evangélium nem tan, hanem élet. Igen élet... és szép élet... ez a benyomás zsongott lel­kemben, amikor a keménynézésü, bár erősen szürkülő arc erősugárzásából kikerültem. Szép élet az evangéliumszerü élet, amelynek nemes patináját nem veheti el az egész „kultúrát rombadönteni akaró barbár életelemek felszínre torlódása“ sem, aminek a látása, úgy látszik, sokszor a csüg- getegség béklyóiba veri báró Prónay Dezső lelkét is ... iiiiiiiiiiiiiiiiiiisiiiiiilimniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiimiiiiiiiiiiiiiii «annum Drága a vallás ? Szomorú életünk egyik legnagyobb szeren­csétlensége az általános drágaság, amely nem korlátozódik az élet feleslegeit alkotó luxusdol­gokra csak, hanem a mindennapi kenyértől kezdve minden, de minden mozzanatára a mai életnek ráborítja a maga sötét árnyékát. Az életnek arra formájára is, amit vallásos néven ismerünk és gyakorlunk. Nem szólva az ezer koronás bibliákról, az ifjúság vallástani könyveinek százas árakkal dolgozó hiányosságairól, a sajtóról, az időszaki termékek, a könyvek megjelentetésének szinte legyőzhetetlen akadályokkal dolgozó nehézségeiről, csak az egyházi adózás nehéz problémájára kell utalnunk, hogy egy pillanat alatt átlássuk, milyen nehéz sötét árny nehezedik a mai idők gyerme­keire, akik az élet legmagasabb formáját, a véges életnek a végtelennel való érintkezéseit sem hagyják figyelmen kívül a mai súlyos viszonyok között sem. Közös mindnyájunkat mélyen érintő, mind­nyájunk elevenjébe vágó kérdés, amely sokaknak után következett, abban a zsolnai zsinat és Thurzó György szervező munkájának igen nagy a jelentősége. Vallásos érzése haláláig erős volt. Végrendeletében is kijelentette, hogy vagyonából csak az az utóda részesed-, hetik, aki hű marad a meg nem hamisított ágostai hit­valláshoz. Ez az erős valásos érzés jellemezte általában a Thurzókat: Kristófot, aki a szepesváraljai zsinaton, mint igazi Thurzó, szintén nagyjelentőségű szervező munkát végzett evangélikus egyháza és hite érdekében, Szaniszlót, akit hittesívérei a „defensor fidei“, a hit védője címmel tiszteltek meg, ennek feleségét, Czobor Erzsébet testvérét, aki megható szép vallásos énekeket irt. Ez a szellem hatotta át György fiát, Imrét is. A szerető édesapa igen gondosan nevelte derék fiát; nagy tudásu és hitbuzgóságu nevelőket hivott meg mellé. Majd nevelése megkoronázására Wittenbergába küldte ki. Itt eleinte a szokatlan magyaros öltözetű, németül magyaros kiejtéssel beszélő ifjút ki is nevették a pajzán diákok, úgy hogy az apa felkérésére a szász választófejedelemtől érkezett emiatt megrovó figyelmeztetés az egyetemhez De nemsokára gavalléros, valóságos „királyi“ fellépéséért, ked­ves modoráért, bőkezűségéért annyira megszerették, hogy az egyetem rektorának, tiszteletbeli felügyelőjének meg­választották. Volt is fényes beiktatás, amire társzekér- számra érkezett a mindenféle jó Biccséről. Ha népmese- stílusban akarnánk szólni, azt mondhatnánk, hogy még a város csurgó kutjaiból is tokaji bor folyt viz helyett s illetékesnek, illetéktelennek, hívőnek hitetlennek, bizakodónak, csüggedőnek végtelen sok gondot okoz. És mégsem bontakozik ki más meg­oldás, mint egy, az egyetlen lehetőség: vállalni mégis, akármily nehezen megy is. Vállalni a nehézségeket egyrészt a lelkészt karnak. Amelynek (soha nagyobb mértékben, mint mostl) tudatában kell lennie hivatása magasz­tosságának. Amely kiemeli szinte ebből a világból. És odaállítja útmutatónak a határra, a határvonalra, ahol az élet a halállal, a múlandó az örökkévaló­sággal, a véges a végtelennel, az ember, a földi por az Istennel érintkezik. A lelkészi kar minden tagjának, ha másként nem, a mai élet ökölcsapá­sainak a súlya alatt kell az önmegtagadás, az önmegtartóztatás, a lemondani tudás keskeny útjára lépni, amely nemcsak öt viheti az életre, hanem ami mindenkit egyedül vezethet a Lélek- országának bűvös belvilágába. Még akkor is csak ez az ut az at, ha százholdas parókiák anyagi ereje oszlatja is az árnyat felette, amely az egész mai életre ráborul. És ezt meg kell érteni kicsinynek- nagynak, erősnek-gyengének egyaránt, — ha életet akarunk oltáraink körül és nem tengődést máról- holnapra nyúló haldoklást az evangélium fáklyáját is fojtogató, oltogató nagy életéjszakában. De vállalni kell a nehézségeket a tiszta evangélium népének is. Hisz közös kincsünk az evangélium! Nem egyes kasztoknak kiváltságos tulajdona, hanem mindnyájunk lelkét szeretné és akarja gazdagítani az evangélium isteni hőse, a a legvénebb tanártól a legifjabb diákig illuminált állapot­ban volt az egész univerzitás. Az ifjú rektor vigyázott a „magyar becsületre“ a szónak komoly értelmében. Édesatyja utján kívánt adós­ságai megfizetésére szoritni egy magyar ifjút, aki hitelezői orra elől hazaszökött. Később a derék ifjú atyja nyomdokain járt, nagy patró- nusa lett egyházának, egyiklegkedvesebb hive és munkatársa dicső Bethlen Gábornak. Thurzó Györgyöt legnagyobb uradal­mának székhelyén, Árvaváralján temették el.Nyughatott-e sír­jában, ha látta családja s vele egyháza tragikus sorsát. Családja fiágban hamar kihalt. A leányág kezéről a birtokok vegyes há­zasságok, sőt sokszor egyszerű lefoglalás utján katholikus kezekbe kerültek. Az evangélikus jobbágyságot durva erő­szak és csábítás eltérité apái hitéről. Az evangélikus hittel a kultúra is lesülyedt Biccse környékén. Az egykori mű­veltségi középpont, ma mezővárosnak nevezett igénytelen falu. És alhatik-e nyugodtan a nagy magyar ember, látva szülőföldjét, kedves otthona vidékét cseh uralom alatt? Bizonyára igen; hisz a halhatatlan lelkek a sivár jelen mellett látják az elkövetkezendő boldog és dicső jövendőt, Árpád országa épségének helyreálltát is. Ma nincsen a nagy famíliáknak az a mindent jelentő nagy szerepe, mint a Thurzók világkorában, sőt épen egy­házi téren is a dolgozó százezrek a biztos alapja minden fejlődésnek. Ezért van olyan nagy jelentősége a belmissziói szervező munkának. De minden kulturembernek, akinek tehát történeti érzéke van, saját koruk mértékével kell mérni? ama kis-

Next

/
Thumbnails
Contents