Evangélikusok lapja, 1923 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1923-04-01 / 13. szám
6 HVRfÍGáUI!tU&Of{ IkflPŰA 1923 Nem jó a tűzzel játszani. A békéscsabai parókiákra idegeneket telepített be a lakáshivatal, s úgy tudjuk, hogy Szé- csényben és másutt is megtörtént ilyesmi. Pedig talán nemcsak mi tudjuk, hogy törvények biztosították az egyházi épületekre vonatkozólag, azt, hogy még a katonai beszállásolásoknál is mentesítendők. S mentesek is voltak. Különösnek tartjuk, hogy a lakáshivatal egyáltalán nem honorálja ezt a felfogást s nem áll ezen az állásponton. Sőt. . . Tudomásunk van esetekről, amikor a miniszter személyes intézkedése ellenére is benmaradtak a lakásokban a kiköltözésre kényszerültek. A jogi álláspont szempontjából szomorúnak tartjuk azt. — Nem jó a tűzzel játszani. Ha ma a szerény protestáns parókiáknak ez a sorsa, úgy bizonyos, hogy sor kell hogy kerüljön a fényes kanonoki és a főúri püspöki lakásokra is. Amelyek egész bizonyosan több elhagyott, hajléktalant tudnak befogadni, mint a szerény evangélikus parókiák. Nem jó a tűzzel játszani! Legrégibb evangélikus cserkész- csapatunk zászlóavató ünnepélye. Nagy ünnepe volt az elmúlt virágvasárnap a pesti evangélikus gimnázium cserkészcsapatának: fennállásának 10 éves évfordulóján cserkész szülők és cserkész barátok körében zászlókat avathatott. Hogy egyházunk már nagy mértékben kezdi átérezni a cserkészet kulturális jelentőségét, mutatja az, hogy az ünneplők előkelő tömegében ott láthattuk a Lutherania vezérférfiait: Dr. Raffay Sándor püspököt, báró Radvánszky Albertet, Zsigmondy Jenőt, Haberem Pált, Rdsó Lajost és számos más kiválóságot. Az ünnepélyt a csapat buzdítást érdemlő énekkara nyitotta meg a himnusszal. Utána Be- reczky Sándor az iskola lelkipásztora imádkozott. Majd Hittrich Ödön főigazgató méltatta a cserkészmozgalmat, kidomborítván annak protestáns eredetét és meleg szavakat intézett az iskola kedves cserkészeihez, hogy gyarapodjanak hitben, hazaszeretetben az egyház és magyarság javára. Utána Loisch János tanár, a csapatnak volt felügyelője nyújtott áttekintést a csapat 10 éves fejlődéséről. A cserkész történeti szempontból érdekes előadásból némely általános jelentőségű részletet feljegyezhetünk: „Örömmel láttam, hogy valamennyi iskolai egyesület közül a cserkészcsapatban legerősebb az iskola falain túl is kiható bajtársi összetartozásnak érzése“. „A kezdet nehézségein átsegített bennünket támogatásával dr. Papp Gyula, a Ref. Kér. Ifjúsági Egyesület már régebben alakult cserkész- csapatának parancsnoka“. „A reformátusokkal szoros összeköttetésben állottunk, minek — hálásan elismerjük — csak jó eredményét tapasztaltuk Legtöbbet fenntartó egyházunknak, iskolánknak köszönhetünk, mely utóbbinak jóvoltából helyiséget, bútort kaptunk“. A hadsegélyző munkáról, feltűnően sokoldalú egyéb tevékenységről szól, mely némileg a behatóan elmélyedő cserkészmunka rovására ment. Később ezen okulva, a személyi hatásra egyenkénti jellemnevelésre fektetik a súlyt. Megemlékezik a csapat gyönyörű tátrai, bihari, kolozsvári, ceglédi túráiról, majd jelzi a kommün destrukcióját és az azt követő nemzeti ébredést. „Sikerült a cserkészet iránt a szülők érdeklődését felkelteni és velük érintkezést találni, ami nemcsak a csapatnak, de az iskolának is javára válik“. Azután Serédy Lajos professzornak alkalmi költeményét szavalta Hugyecz Géza őrsvezető. Követte ezt a parancsnoknak, Barcza Imre keresk. kamarai főkönyvtárosnak költői beszámolója, mely után az ünnepély fénypontját éri a zászlóavatásban. A két, magyarruhás lánykáktól övezett zászlóanya, Szandtner Gyuláné és Macher Alfrédné, Bogsch Lajos felügyelő tanárnak kérésére átadják a csapatnak a zászlókat: egy remekbe készült cserkészliliomos és csapatjelvényes fehér selyemzászlót és egy nemzeti színű tábori lobogót. Raffay Sándor ; püspök előtt meghajlik a két szimbólum és a főpásztor remek szavakban szólt a 60 cserkészhez és általuk Magyarország összes ifjú apród- jához, lovagjához. — „A ti lelketek ébredése sok parányi tűz a magyar éjszakában. Váljatok tüz- oszloppá, amely átvezet a bánat pusztáján, emésztő tűzözönné, amely a jelen minden szennyét felégeti“. Az áldás után a fiúk fogadalmat tesznek és megdobbantak sziveink, mikor azt fogadják, hogy nem nyugszanak éltükben, amig meg nem lobogtathatják zászlóikat hazánk elrabolt ormain. — Végül még Hampel Antal államtitkár a budapesti cserkészkerület elnöke üdvözli a csapatot jubileumán, mire a magyar hiszekegy hangjai mellett az ünnepély emelkedett hangulatban véget ért. Legyen Isten áldása fasori cserkészeinkkel, hogy betölthessék, mint egyházunk legrégibb csapata a rájuk váró evangéliumi feladatot. Sch. T. Az életből. Az ő gondjuk ? Jó egynéhány ezer ember sztrájkol mostanában Pesten ismét. Miért, miért nem, mi nem tudjuk, nem is akarjuk firtatni. Mert úgy is tudjuk az okát. Egyetlen szó : érdek. Azt is tudjuk milyen: anyagi. Hjah ! — nagy ur a test! — Pláne, ha oltárra tesszük! Igaz súlyosabb is, mint a lélek, különösen azok előtt, kik mindent csak súllyal mérnek, talán már a pénzt is. — Váljék egészségükre! — Dehátfurcsa portéka az a test! — Egyszer csak csődöt mond egyik kereke, s úgy legurul arról az oltárról, hogy aztán nincs hatalom, ami visszategye! — S azután .... ? Erre már egy kicsit megborsódzik a háta annak, aki tudja, hogy a sztrájkok előidézőinek lelkűk is van... De ez már az ő gondjuk! — Igaz — s ez a baj! — hogy egy kicsit (?) a mienk is£! * A lélekgyógyászat terén elsősorban a vérbaj és az alkohol által előidézett életcsirasérülésekkel van dolgunk, amelyek megjelenéseiként a könnyebb és súlyosabb természetű veleszületett gyengeelméjűség lép elénk. Ezután jön az eskor (epilepszia) is, továbbá a veleszületett akaratgyengeség és az azzal összefüggő hajlam a vétkes szokásokra, csavargásra és prostitúcióra, különösen az iszákosok utódainál. (Kraepelin.)
