Evangélikusok lapja, 1923 (9. évfolyam, 1-35. szám)
1923-04-01 / 13. szám
1923 BVA4NOÉLíI^USOK UAPüA 7 A tudomány csarnokából. Bronwetsch N., Grundriss der Dogmengeschichte. L verb. Aufl. Gütersloh (Berlelsman) 1919 219. lap. Ára lines megjelölve. A keresztyén egyház alapja a Krisztusban megjelent steni kijelentés : az evangélium, amelylyel imádó, valló és ia- litó viszonyban állhatunk. Utóbbinak alakja hitünkre és ékünkre nézve a dogma, aminek egyházi fejlödésszerü tel- ogása annak története. A dügmatörténet tehát az cvange- ium egyházi felfogásának s a felfogás keletkezésének és (ifejlődésenek a története. A dogmának vallási magva az egyház belső evangéliumi megélése, amely mint szellemi Hethataloni a történeti fejlődés törvényének van alávetve. <ath. felfogás szerint a dogma és az evangélium azonos, nig szerintünk a dogma jkz egyházi tanfejlődés utján az evangéliumból nőtt ki. Előzetes befejezése a protestáns hitvallásokban s a tridenti kánonokban észlelhető. A dogma keletkezését a görög szellemnek, átalakítását Augustinusnak, íentartását a középkornak, mélyebb és tisztább kialakulását a protestantizmusnak köszönhetjük. De előzetes hitvallás- szerű befejezése dacára további tisztább felfogására és megértésére befolyással volt az orthodoxia, a pietizmus, a rationalizmus és Schleiermacher is. A dogmatörténeti fejlődés előfeltételei a görögrómai szellem, a későbbi zsidóság s az uj szövetség. Alapvetését az apostoli s az őskeresztyénségnek köszönhetjük, amelynek negativ tényezője volt az őskori eretnekség Orthodox rendszere a görög szellem, mélyebb átalakulása és további kifejlődése Augustinus műve. Utóbbinak theológiájáról találóan mondja Harnack, hogy az .imádkozásának műve és bizonyságául szolgál arra, hogy az isten félelme a bölcsesség kezdete.* .A legnagyobb és legtisztább vallási karakter az őskeresztyénsógben." De üdvismereténck korlátja, hogy .az isten örök kiválasztását Krisztus megváltói személyisége fölé emelte." Alapvető a felfogása a kriszto- lógiában és a tanítás tanában, de a középkori pápás rendszernek s igy a vatikánumnak is ö vetette meg az alapiát. Újat hozott az istennel való életközösség vallási felfogásába a bűn és a kegyelem ellentétének és áthidalásának leitárásával Luther hithősies reformátiója, akiről Harnack találóan mondja, hogy .Athanasius óta nem volt az egyháznak olyan theológusa, ki a Krisztus istenségének tanát a hitre nézve oly életelemmé tette volna, mint Luther, s nem volt alexandriai Cyrill óta olyan tanítója, ki Lutherhez hasonlóan annyi vigaszt merített volna a Krisztus kettős természete egységének a titkából, akivel szemben egy Erasmus .teljesen világias, sót vallásellenes karakterének bizonyult. Az istennel való személyes életközösség helyreállítása, mint lényege a keresztyénségnek volt Luther örökérvényű hitvallása a dogmatörténet számára. E közösség minden morális életünknek is örök forrása. A kath. tanfejlődést a tridentinum óta az ágostai és jezsuita, semipelagiánus és kurialista küzdelem jellemzi, amelynek betetőzése a vatikáni dogma, mint Húsz szerint a pápás hierarchia tanépületének a tetőzete. A socinianizmus a humanizmussal szövetkezett pe- lagiánus gondolkozásnak köszöni a szerepét a dogmatörténeti fejlődésben. A lutheri orthodoxia a krisztológia problémájával foglalkozott. A későbbi ref. egyház dogmatörténeti fejlődése a prádestinátió az irás s az egyházi szervezet tanában merült ki Schleiermacher a dogma vallásos megértésére, Ritschl annak morális értelmezésére törekedett lói mondja befejezésül a kiváló szerző, hogy a Krisztus személyiségének a keresztyénségre vonatkozó egyetlen jelentőségében rejlik a dogma jelentősége is egyszersmind. Ez azonban nem hitiörvény, hanem az egyháznak a fejlődés folyamán kialakult üdvismerete. Elmerülni a Krisztusban megjelent üdvnek mélyebb vallásos erkölcsi megértésébe és ebben állandóan megnövekedni állandó feladata az egyháznak." Szerző műve méltó ahhoz a nagy tudós történeti hírnévhez, amelyet Németországban és azon túl is élvez. Hisz ő adta ki a 2-ik kiadásában Thomasius nagy dogma- történetét és Tschackert-\c\ Kurtz egyháztörténetét legújabb kiadásaiban. A Herzog-ié\e Reálencyklopádiába is ő szolgáltatta a legértékesebb dogmatörténeti tárgyú monográfiákat. Előadása még a pápás katholicizmussal szemben is mindenütt szigorúan tárgyilagos és dogmatikus elfogultságnak sehol semmi nyoma. Csak abban tér el Harnack illusztris nagy művétől, hogy ő az újabb dogmatörténetben nem annak felosztását, hanem további mélyebb és tisztább kifejlődését látja. A mű előadásának meleg közvetlensége és írod. tekintetben teljes megbízhatósága, mig Harnack, Loofs és Seeherg müvei mellett is csaknem nélkülözhetetlen az egyházi tanfejlődés komoly és alapvető tanulmányozásához. Az ó müve is emeli a mai vallásos erkölcsi fogalomzavarban a keresztyénség szellemi mérlegét. Dr.Sz:M. Dr. Bruckner Oy. a mull számban ismertetett Ref. és ellenref. tOrt. a SzepesséKen c. mű szerzőjét sajtóhiba miatt irtuk Brücknernck. KÜLFÖLD. Lutheránus világalmanach. A wormsi zsinat 400 éves évfordulója alkalmából, melyet világszerte niegünepel- tek, az amerikai lutheránusok .Lutheránus Világalmanach" (Lutheran World Almanach) címen New-Yorkban egy, a világ összes evangélikus egyházainak életét részletesen ismertető hatalmas könyvet adtak ki 966 oldalnyi terjedelemmel. Az almanachban foglalt statisztika szerint a világon élő összes lutheránusok száma 81,500.000 lélek, kik között 41.689 lelkész és 29.373 diakonissza működik. Áz egyház- kormányzás formája nagyon különböző, de összekötő kapocsként áll közöttünk a lutheri Kis Káté. Az Almanach különös részletességgel foglalkozik az amerikai evang. egyház életével A közölt adatokból megtudjuk,hogy Amerikában mintegy 17 millió lutheránus él 14,986 egyházközségben 10.375 lelkész vezetése mellett; ezek közül csak magában New-Yorkban 1,585.930 evangélikus lakik. Az 1920 évben az áttértek és szülöttek száma volt Amerikában az evangélikusok között 275.469, a halottak és kitérteké 104.507, igy tiszta nyereség 170.962 lélek. Van 312 egyházi lapjuk, ezekből 177 angol nyelven, a többi pedig más nyelveken jelenik meg. Az 1921. évben Lutherről Amerikában megjelent mintegy 1000 könyv és füzet, az egész világon pedig több mint 2000. Gyönyörű képet mutat az amerikai egyházak kül- és belmissziói tevékenysége is. Kínában, Indiában. Persiában, japánban, Oroszországban, Délamerikában, Afrikában, Ausztráliában és Óceánia szigetein 393 hittérítőjük működik, kiknek missziói munkájára az Evangélikus Nők Külmissziót Védő Egyesülete • évenként 30 millió dollárt költ. Van 80 árvaházuk, 25 leleocházuk, 59 aggmenházuk, 81 szanatóriumuk, 35 kórházuk. Belmissziói célra áldoztak az 1920. évben 10,762.208 dollárt Megemlíti az Almanach, hogy a vad népek közé kiment legelső hittérítők evangélikusok voltak. így John Companius, aki 1619-ben kezdte meg hittérítői munkáját az amerikai indiánusok között, továbbá Ziegenbalg és Pleutschau, kiket a dán kormány 1705-ben küldött ki Indiába a hit- \ téritői munka elkezdésére. Az Unió legelső lobogóját is egy lutheránus család. Betsy Ross és neje készítették. (The Record of Christian work után Dr. Gyenge János az Ev. Néplap után.) A „Tanne Im Harz" nevű németországi gyülekezet lelkésze a hét első négy napját a kornburgi niészüzemben tölti el mint közönséges munkás, mivel mint lelkész annak ötödrészét kapja, amit mint munkás keres.- — Ez lesz vájjon ami sorsunk is? — Az bizonyos, hogy az evangéliumot tudjuk és fogjuk még igy is szolgálni — de az ilyen állapot az evangélium hátrányát ugyan nem jelenti, de igenis az emberekét, az evangélium híveiét. Az élet, a jövő számára nemcsak szegényedést, de az amúgy is tönkrement emberanyag még nagyobb elfajulását, lelki el- korcsosulását. Rómában 1922. nov 22-én svéd testvéreink uj német evang. templomot szenteltek fel. Besztercebánya, Igló után a rimaszombati protestáns főgimnáziumot is államosítják a csehek. Hir szerint a cseh kormány a pozsonyi egyetemen református theológiát szervez, melyen négy tanszék költségét az állam fedezné.
